Ukrán–magyar viszony: Jótett helyébe jót várj?

Lapunk is beszámolt róla, miként fakadt ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook közösségi oldalon az ukrán külügy nyilatkozata miatt, amelyben Kijev bírálta Magyarországot a Gazprommal kötött hosszú távú, igen előnyös gázszállítási megállapodás kapcsán, mivel annak értelmében a jövőben Ukrajnát megkerülve jut el az orosz földgáz a magyar fogyasztókhoz.

„Ezt merőben politikai, gazdaságilag megalapozatlan, a Kreml javára, Ukrajna nemzeti érdekeinek és az ukrán–magyar kapcsolatoknak a sérelmére hozott döntésnek tartjuk” – írták az ukrán külügyérek.

Szijjártó Péter erre egyebek mellett a következőkkel válaszolt: „Barátságtalan ez a lépés azon sok támogatás – lélegeztetőgépek, egészségügyi felszerelések, katonák ápolása, gyerekek üdültetése, beruházások finanszírozása – után, amit Ukrajna eddig tőlünk kapott.”

A magyar külgazdasági és külügyminiszter méltatlankodása nem alaptalan. Nehéz felidézni Ukrajna három évtizedes történetének olyan periódusát, amikor Magyarország ne sietett volna Ukrajna segítségére, ha baj volt. Márpedig akadt gond bőven. Jussanak eszünkbe például a 2001. évi nagy tiszai árvíz után érkezett segélyek. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kitörése (2014) óta több tucat sebesült ukrán katona gyógykezelésére, rehabilitációjára kerülhetett sor magyarországi egészségügyi intézményekben. Több száz olyan ukrán gyermek üdülhetett magyarországi nyári táborokban az elmúlt években, akiknek családja így vagy úgy érintett volt a Donyec-medencei harci cselekmények által. Amikor Kárpátalján hiányzott a kanyaró elleni oltóanyag, Magyarország több ezer (2017-ben például 20 ezer) adag vakcinát adott át Kárpátaljának. Mikor hiány támadt az ivóvíz tisztításához használt vegyszerből, a magyar kormány 2018-ban 15 tonna folyékony klórt szállított megyénkbe. Most, a koronavírus-járvány idején Budapest lélegeztetőgépeket adott át ukrajnai egészségügyi intézményeknek, 2020-ban és 2021-ben összesen 110 darabot.

Utóbb bátran állíthatjuk, Ukrajnát nem hatották meg a magyarországi gesztusok. És nem csak arról van szó, hogy felrúgva a kétoldalú megállapodásokat a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati jogait szűkítő törvényeket fogadtak el Kijevben. Abba sem egyszerű beletörődni, hogy az ukrán fővárosban már-már ellenségként tekintenek a szomszédos országra, illetve annak tisztviselőire, képviselőire. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy sorra tiltják ki az országból a nekik nem tetsző magyar politikusokat, míg mások felkerültek az Ukrajna ellenségeit listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet weboldalára. Az ember nem is gondolná, hogy hány „külföldi” magyar lett persona non grata és népellenség Ukrajnában az utóbbi években.

A barátságtalan ukrán gesztusok sora 2018-ban kezdődött azzal, hogy a Mirotvorec felvette nyilvános adatbázisába Szijjártó Pétert. Még abban az évben, október 4-én nemkívánatos személynek nyilvánították Vass György beregszászi magyar konzult. A diplomatának 72 órán belül el kellett hagynia az országot annak a beregszászi magyar konzulátus területén titkosszolgálati eszközökkel készített felvételnek a közzététele miatt, amelyen látható volt, amint kárpátaljaiak vettek át magyar állampolgárságukat igazoló okmányokat.

2019 áprilisában érkezett a hír, hogy másfél évre kitiltották Ukrajnából Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét. Elmondása szerint az ukrán határon egyórás várakozás és ellenőrzés után közölték vele, hogy nem léphet be Ukrajnába, de az intézkedés okát nem árulták el.

2020 októberében az ukrajnai helyhatósági választásokba való állítólagos beavatkozás miatt tiltották ki Ukrajnából Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Grezsa Istvánt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost, valamint Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt, a KDNP-frakció szóvivőjét. Miután Nacsa ritkán jár Kárpátalján, kitiltására csak idén szeptemberben derült fény a határon. Azért jött volna régiónkba, hogy adományokat adjon át.

Néhány éve hihetetlennek tűnt volna, 2020 decemberében mégis megtörtént: Bocskor Andreát, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselőjét is felvette listájára a Mirotvorec. Úgy tudni, a képviselő „Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni támadás” miatt került az adatbázisba.

Néhány hónappal később még tovább mentek az ukrán nacionalista szervezetnél, hiszen Várhelyi Olivér uniós szomszédságpolitikai és bővítési biztos is felkerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó honlapra 2021 elején. Állítólag azért jutott erre a sorsra, mert „nyíltan beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és támogatja Kárpátalján a szeparatizmust”.

A végére hagytuk a legfrissebb hírt: múlt héten a Szabad Európa Rádió közölte, hogy tavaly december eleje óta nem léphet be Ukrajna területére Tilki Attila. A portál szerint a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjét szeparatizmussal vádolják, és azzal, hogy beavatkozott az ukrán belügyekbe.

A fentiek ismeretében már az is csoda, hogy a két ország között egyáltalán létezik még diplomáciai kapcsolat. Ennek ellenére a gázszerződés aláírása miatt kiadott ukrán külügyi nyilatkozat az ukrán–magyar kapcsolatokban okozott kár miatt bánkódott: „Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ez a döntés kárt tesz a kétoldalú ukrán–magyar kapcsolatok pozitív eredményeiben és tendenciáiban, amelyek elérésébe személyesen Dmitro Kuleba és Szijjártó Péter, Ukrajna és Magyarország külügyminiszterei is sok erőt és energiát fektettek.”

Aggódva tekintünk a jövőbe, vajon milyen „kapcsolatjavító” intézkedéseket eszelnek ki Kijevben most, hogy úgy tűnik, még inkább megharagudtak Magyarországra.  

(hk)