Komoly nehézségek a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsban

Megannyi megválaszolatlan kérdés, megoldásra váró feladat és komoly nehézségek jellemzik a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács mindennapjait hónapok óta. Sajnos ezek a kérdések sokszor süket fülekre találnak, ami aggodalommal tölti el a Tiszaújlaki kistérség választópolgárait. Az ügy kapcsán Gorondi Alberttől, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjétől kértünk tájékoztatást, s így részletesebben megismerhetjük a kistérség problémáit.

„Betelt a pohár a Tiszaújlaki kistérségben!” – tudhattuk meg a KMKSZ-frakció vezetőjétől, hiszen folyamatos a feszültség a frakció és koalíciós partnere, illetve az önkormányzat vezetősége között. „Mi a kezdetektől megelőlegeztünk egyfajta bizalmat a kistérségben szereplő politikai partnereink felé, amely bizalom több mint fél éve viszonzatlan, sőt egyre több a visszaélés” – hangsúlyozta Gorondi Albert.

Többek között komoly aggodalomra ad okot az a tény, hogy a KMKSZ frakciója több, a kistérséget érintő döntéshozatalnak csupán a végeredményét látja, melyeket vakon és információk hiányában igyekeznek elfogadtatni a frakcióval. Emellett az önkormányzati vezetőség igyekszik minden döntéshozatali kérdésben ráerőltetni akaratát a frakcióra, és amikor egy kérdésben nem sikerül döntést hozni, a bűnbak rögtön a KMKSZ. Ezt a fajta hozzáállást a frakció vezetője felháborítónak tartja, és semmilyen körülmények között nem hajlandóak együttműködni ezekben a kérdésekben mindaddig, amíg nem kezelik egyenlő felekként őket, hiszen érdekképviseleti szervezetként a KMKSZ szívügyének tekinti a választópolgárok és minden egyes ember érdekét.

Mondhatni, hogy a KMKSZ-­frakció, valamint koalíciós partnere, a Nép Szolgája folytonos háborút vív az önkormányzat vezetőségével, amely viaskodás valóban komoly hatást gyakorol a kistérségi tanács tagjaira, valamint a kistérség minden lakójára.

Gorondi Albert mindezek mellett azt is nehezményezi, hogy egy korábbi alkalommal, amikor a frakció és koalíciós partnere – akik a tanács többségét jelentik – nem volt jelen megfelelő létszámú képviselővel a soros plenáris ülésen, a képviselő-testület nem szavazta meg a KMKSZ-frakció által alpolgármesteri tisztségre jelölt személyt. Tette mindezt felrúgva azt az alapmegállapodást, mely szerint az egyik alpolgármestert a KMKSZ-frakció adja a jelen összehívású tanácsban.

„Ha üresen ígérgetnek, becsapnak minket, az nemcsak a KMKSZ frakcióját, hanem a kistérség minden választópolgárát érinti és sérti!” – hangsúlyozta a frakcióvezető, majd beszámolt arról, hogy bármilyen javaslatot is nyújtanak be a tanács felé – mint például villanyszerelő szakember vagy falugondnok alkalmazását a kistérséghez tartozó településeken, a közvilágítás megfelelő kiépítését, a kistérséghez tartozó települések úthálózatának javítási munkálatairól szóló javaslatot vagy az egész kistérséget érintő nagyon komoly hulladékelszállítási problémát –, azokat vagy nem veszik figyelembe, vagy néhány kivétellel mondvacsinált okokra hivatkozva egyszerűen nem hajlandóak vitára bocsátani.

Tanácsülések során a többségi döntések esetében fontos és számít a KMKSZ frakciójának és koalíciós partnerének a szavazata, ám amikor a KMKSZ által benyújtott kérdésekről, javaslatokról vagy jogi döntésekről van szó, sajnálatos módon a tapasztalat azt mutatja, hogy könnyen és sokszor elolvasás nélkül kerülnek háttérbe ezek a megvitatásra szánt beadványok. Ez nagyon erős nyomásgyakorlás a KMKSZ-frakciót érintően, amely nyomás az önkormányzati vezetőség hozzáállásának köszönhető. A válaszreakció részünkről természetesen nem marad el, mi élünk azon jogi lehetőséggel, miszerint a többség szavazással módosíthatja a napirendi pontokat, amit a tanácsülés vezetője nem hajlandó elfogadni, így a döntéshozatal rendre kudarcba fullad.

A kistérség életében komoly gondot jelent az utak karbantartása. Erre a célra kétmillió hrivnya szerepelt az idei költségvetésben. A polgármesteri hivatal kérésére az összeg felét, azaz egymillió hrivnyát szántak a mellékutak rendbetételére (gréderezés), melynek elfogadását követelték a kistérségi frakcióktól. A kistérségi tanács KMKSZ-frakciója egyes képviselőinek számításai alapján ezen munkálatok célirányos elvégzésére jóval kevesebb pénz is elegendő lett volna. Éppen ezért a frakciója nem volt hajlandó támogatni ezt a kérést, míg végül a polgármester határozatai szerint a 18 mellékút javítási költsége utanként kb. 50 000 hrivnya lett. Roppant mód elszomorító tény, hogy elherdálták a pénzt, és az utak szinte ugyanolyanok, amilyenek korábban voltak.

Komoly problémákba ütköznek a földkérdéssel kapcsolatos ügyek intézése során is, ugyanis részletes információkat tartanak vissza a KMKSZ-frakció tagjaitól. Ha a tanács tagjai nem kapnak elegendő információt ahhoz, hogy olyan döntést hozhassanak, amely kielégíti a földtulajdonosok igényeit, nem tudnak konklúzióra jutni égető fontosságú ügyek kapcsán. Az önkormányzat vezetősége, beleértve a polgármestert, nem hajlandó nyílt lapokkal játszani a földügyeket érintően. „Nem kapunk listát, hogy kikről kellene szavazni, hanem mindent egy kalap alatt szeretnének »átnyomni«” – mondta Gorondi Albert.

Az elmúlt fél évben több tanácsülést megelőzően és azt követően visszatartottak információkat frakciónktól. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy minden egyes tanácsülést megelőzően napirendi pontok formájában küldik ki a megvitatásra kerülő kérdéseket, amelyeket frakciónk számára vagy késve küldik, vagy sehogy. A tanácsülést megelőzően a vitára szánt határozattervezeteket is napokkal korábban kézbesíteni kellene a képviselőknek. Ezzel a hozzáállással a tanács vezetői azt érik el, hogy a KMKSZ frakciója által nem ismert kérdésekben egyszerűen nem történik szavazás, ahogy a koalíciós partnerük részéről sem, így a napirendi pont egyszerűen nem kerül elfogadásra. Emellett minden tanácsülésről jegyzőkönyv készül, amelyet 5 munkanapon belül kötelességük a tanács minden résztvevőjének továbbítani, ha kérvényezik azt. A KMKSZ frakciója ezt mindig kéri, de volt rá példa, hogy a jegyzőkönyvet három hónap múlva kapták meg.

„Ezek miatt a véletlen vagy szándékos megkülönböztetések miatt nem látjuk át, hogy az otthonunkat érintő kérdések kapcsán miről is van szó igazából […]” – hangsúlyozta elégedetlenül a frakcióvezető, majd hozzátette, ez a fajta együttműködés – ha lehet annak nevezni – nem konstruktív. A tanács vezetőségének az eltelt idő során rá kellett volna döbbennie, hogy a többség nélkül egyszerűen lehetetlen érdemi munkát végezni a kistérségben.

Amellett, hogy a kistérségi tanácson belül komoly harcokat vív a KMKSZ, szomorú, de a szervezet berkein belül is hálátlansággal kell szembesülniük, ugyanis egyik tagjuk nyíltan szembeszállva a frakció érdekeivel, a Szövetség listáján jutott be a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsba, de ott a KMKSZ frakcióját elhagyva egy másik frakcióban tevékenykedik. Ezen eseményekre reflektálva a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezete XXXII. közgyűlésének, valamint a KMKSZ Fegyelmi Bizottsága elnökének javaslata alapján a Választmány egyhangú szavazással kizárta az érintett tagot a szervezetből. Gorondi Albert elmondása szerint ez nyílt árulás volt.

„Mi keményen fogunk harcolni azért, hogy a választópolgárok bizalmát a döntéshozatal során érvényesítsük” – emelte ki Gorondi Albert.

Végezetül a KMKSZ-frakció vezetője háláját fejezte ki minden olyan választmányi tagnak és képviselőnek, akik becsülettel és hűen szolgálják a közösség érdekeit minden negatív megkülönböztetés és nyomás ellenére is, valamint minden olyan segítségért őszinte köszönetét fejezte ki, mely segíti a frakció munkáját.

            K. K.