Bűnös szavak

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szójegyzéket tett közzé az „orosz terminológia” elleni hatékonyabb küzdelem céljából.

A „szótár” azokat a szavakat, kifejezéseket és meghatározásokat tartalmazza, amelyeket az államhatalmi és önkormányzati szerveknek, az ukrán külképviseleteknek, tömegtájékoztatási eszközöknek, a „civil szektor” szervezeteinek használni javasolnak a Krím és a kelet-ukrajnai területek Oroszország általi megszállása kapcsán. Például az RNBO ismét azt tanácsolja, hogy ne használják az érintettek a nagy honvédő háború meghatározást, és kérik, hogy a 2014-es Majdanról kizárólag Euro- előtaggal vagy a méltóság forradalmaként történjék említés, kerülendő az államcsíny, színes forradalom kifejezéseket.

A 63 nem javasolt (fake/klisé) és a helyettük ajánlott szavak, kifejezések, meghatározások gyűjteményének összeállításában részt vett az RNBO mellett az Elnöki Hivatal, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia, a Dezinformációellenes Központ, az Államfő Képviselete a Krím Autonóm Köztársaságban, a Védelmi, a Külügy-, a Kulturális, a Reintegrációs és a Belügyminisztérium, a Főügyészi Hivatal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Külső Hírszerző Szolgálat, a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főosztálya, és még az Állami Határőrszolgálat is.

Mit talált ki az RNBO?

A „szótár” öt szócsoportból áll. Az elsőt az „általános fogalmaknak” szentelték. Például az RNBO azt tanácsolja, hogy az elmúlt években-évtizedekben orosz mintára az ukrán nyelvben is meghonosodott „ближнє зарубіжжя” (közeli külföld) kifejezés helyett mondjuk inkább, hogy posztszovjet térség vagy Új-Kelet-Európa. Nem illik azt mondani, hogy „kijevi hatalom (hunta)”, használjuk inkább az „ukrán állam, Ukrajna, Ukrajna Kormánya, Ukrajna hivatalos képviselői” kifejezések valamelyikét.

Azt sem javasolt mondani, hogy Ukrajnában polgárháború vagy belső konfliktus zajlana, ezek helyett az „Oroszország Ukrajna elleni fegyveres konfliktusa”, esetleg az „orosz–ukrán háború” kifejezés használatos.

Az RNBO ezenkívül javasolja, hogy ne „ukrán–orosz konfliktust” emlegessünk, ha úgy alakul, hanem „Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójaként”, „orosz–ukrán (fegyveres) konfliktusként” említsük meg a szembenállást.

A második blokk a Krímre vonatkozik. Megtudhatjuk például, hogy a félszigetet semmiképpen ne nevezzük Krími Köztársaságnak, ehelyett az „Ukrajna megszállt területe”, a „Krím Autonóm Köztársaság” vagy az „ideiglenesen megszállt Krím félsziget” kifejezések valamelyike ajánlott. Ezenkívül krími hatalom egyszerűen nem létezik, a helyes megnevezés: „Krím orosz megszálló közigazgatása” vagy „krími megszálló hatalom”.

Kerülendő a Krímmel kapcsolatban az annexió (bekebelezés) kifejezés, ehelyett ideiglenes megszállásként illik foglalkozni a történtekkel.

A félszigettel kapcsolatban a referendum szóhoz javasolt hozzáfűzni, az „úgynevezett” szót valamilyen tetszés szerint választható jelző társaságában: törvénytelen, alkotmányellenes, imitált. A Krím víz­ellátásának szüneteltetését viszont nem ajánlott blokádnak titulálni, ehelyett inkább „a vízellátás ideiglenes szüneteltetése a megszállás végéig” kifejezés az ajánlott.

Különösen érdekes a krími híd kifejezés. Ezt ilyen egyszerűen kimondani mostantól nem javasolt, helyette a „törvénytelenül felépített hídátkelő az ideiglenesen megszállt Krím Autonóm Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között a Kercsi-szoroson át” kifejezés használandó. Ha valaki úgy érzi, hogy ezt képtelen lenne megtanulni, ajánlott az „úgynevezett krími híd” kifejezés. Hogy miért „úgynevezett” az a híd, azt nem tudni, mivel a szerkesztők nem fűztek magyarázatot alkotásukhoz.

A harmadik és egyben legjelentősebb szócsoport a Terrorellenes Művelettel (ATO), az Egyesített Erők Műveletével (OOSZ) és a Donyec-medencével kapcsolatos. A tisztviselők nem ajánlják a megszállt területeken létrejött, senki által el nem ismert „köztársaságok” nevének használatát semmilyen formában, még akkor sem, ha azokhoz hozzábiggyesztjük az „úgynevezett” szót. Ehelyett az „ORDLO területe” rövidítés alkalmazását javasolják (ORDLO: Donyeck és Luhanszk megyék megszállt területei – a szerk.).

Ami az ORDLO képviselőit illeti a minszki megállapodások végrehajtására létrehozott háromoldalú kontaktcsoportban (TKG), rájuk „a TKG munkájába az oroszországi küldöttség tagjaiként bevont személyek” kifejezéssel ildomos utalni. Ha valaki ezt a kifejezést indokolatlanul hosszúnak tartaná, gondoljon rá, hogy az alternatívaként ajánlott meghatározás még nyakatekertebb: „az Oroszország által a tárgyalási folyamatba az ORDLO lakossága képviseletének imitálására bevont kollaboránsok”.

A negyedik blokk „a történelmi emlékezet propagandájával és politikájával kapcsolatos terminológia”. Itt elsősorban a Nemzeti Emlékezet Intézetének régóta népszerűsített narratívái köszönnek vissza. Érdekes például, hogy nemcsak a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezés került a helytelenített szavak listájába, hanem a Délkelet-Ukrajna, Kelet-Ukrajna, Donbász kifejezések is kerülendők, mivel ezekkel Oroszország állítólag „igyekszik kiterjeszteni a konfliktus földrajzának érzékelését”. Ezek helyett a konkrét ukrajnai közigazgatási egységek (Donyeck, Harkiv, Mikolajiv megyék), vagy konkrét történelmi-földrajzi nevek (Слобожанщина, Донеччина stb.) használata javasolt.

A jelek szerint Gogol is kiesett a szótárírók kegyeiből, hiszen nem ajánlják az író által is használt Malorosszija kifejezés alkalmazását, az RNBO és „szerzőtársaik” számára csak az Ukrajna elfogadható, annak nincs alternatívája.

Az ötödik részben bizonyos külföldi országokkal kapcsolatos kifejezéseket találunk. Az Abház Köztársaságnak az ukrán hatalom által elfogadhatónak tartott megnevezése például „Oroszország által megszállt Abházia grúz terület”. Dél-Oszétia – „Oroszország által megszállt terület Grúzia Chinvali régiójában”. Az RNBO szerint az sem helyes, ha a (bizonyára oroszos hangzású) Pribaltika kifejezést használjuk, ők a Balti Államok megnevezést ajánlják.

Mit mondanak az elemzők?

Talán mondanunk sem kell, hogy az elemzők, újságírók nem sorolják az RNBO legújabb „alkotását” azon fontos dokumentumok közé, amelyek lényegesen javíthatnának az ország helyzetén.

Maksz Nazarov újságíró, a NAS tévécsatorna műsorvezetője szerint a szójegyzék egy újabb példája annak, miként osztható a nép úgynevezett „hazafiakra” és „vatnyikokra” (a szovjet mentalitású emberek lekicsinylő megnevezése Ukrajnában a pufajka, azaz vattakabát szóból). Mint fogalmazott, az ilyen szótárakkal nem könnyebb, inkább nehezebb lesz visszafoglalni a Donyec-medencét. Szerinte a szószedet megjelenése arra vall, hogy a hatalom „nem értékeli a vallással, történelemmel, kultúrával kapcsolatos nézetek sokféleségét”.

Olekszij Jakubin politikai elemző szerint a politikai nyelvnek a politikusok és a nyilvánosság között létrejött közmegegyezésen kell alapulnia. Hogy az RNBO utasításos módszerrel szószedeteket vezet be – miként kell mondani és miként nem ezt vagy azt – elfogadhatatlan egy demokratikus társadalomban.

„Azt javasolják, hogy a krími hidat »úgynevezett krími hídnak« nevezzük. Jó, így fogom mondani. És? Hiszen ez nem változtat a valóságon. Az ilyen kezdeményezésekkel az RNBO csak tovább rontja a hitelét... Ez már egy kicsit az orwelli »gondolatbűnözéshez« hasonlít” – mondta a szakértő a vesti.ua-nak nyilatkozva.

Az utóbbi idők történéseinek fényében, amikor az RNBO hovatovább egy mindenben illetékes hatósággá alakul át, a „helyes” kifejezések szótárának megjelenése már-már várható volt. A szakértők felhívják rá a figyelmet, hogy bár a dokumentum pillanatnyilag csupán javaslatokat fogalmaz meg, nem zárható ki, hogy idővel a vitatott témákban hivatalosan elfogadott kifejezések gyűjteményévé válik.  

(zzz)