Agrárkörkép Molnár Ádámmal

2021. november 12., 09:44 , 1083. szám

Ritka a 2021-es évhez hasonló év a mezőgazdaságban. A tavaszi és nyári szárazságra fel vagyunk készülve, de arra kevesen számítottak, hogy számottevő csapadék nélkül nyugtázzuk a szeptembert és az októbert. Márpedig a kalászosok ekkor bokrosodnak, így a mostani szárazságnak meglesz még a böjtje Péter-Pál napján. De mit tegyünk a kiaszott búzatáblákkal? Vessük újra? Netán öntsük nyakon műtrágyával? Molnár Ádámot, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászát az aszályos őszről kérdeztem.

– Minden vetés az előveteménytől függ. Nehezen tudták tartani a gazdák a vetésforgót, ugyanis még mindig magas a kukorica nedvességtartalma – indítja beszélgetésünket a szakember. – A kalászosok után sokan ismét kalászos növényt vetettek. Ha le is tudták törni a kukoricát, a nagy szárazság miatt nem tudták felszántani a földeket. Aki tudott szántani, annak a vetéssel is gondjai akadtak, hiszen a szárazság miatt nem lehetett megfelelő magágyat készíteni. Ebben az esetben az lett volna a legjobb megoldás, hogy egy-két nap alatt bonyolítják le a szántást és vetést is – utólag már könnyű okosnak lenni.

Kikeltek a magok, melyekre egy hónapnyi szárazság köszöntött. Bizony, látszik, hogy erdőszegélyeknél, árnyékosabb részeknél tűrhető minőségű a vetés, azonban a táblák jelentős része gyenge állományú.

– Mit tehet ilyenkor a gazda? Jöhet a műtrágya?

– Ilyenkor akár át is lehet vetni a búzát. A műtrágyafélék vízzel hasznosulnak. Bármennyi műtrágyát szórunk a vetésre, tudnunk kell, hogy víz nélkül nincs élet. Csak fölösleges pénzkidobás volt a szárazságban elszórt tápanyag, de ezt előre nem láthattuk.

Különítsünk el három kategóriát: a korai vetések (szeptember első fele) szinte teljesen tönkremennek, vagy csak kevés hozamot ígérnek. Az idejében történő vetés (szeptember 20. – október 20.) esetében még éppen csak kielégítő a kelés és az állomány bokrosodása. Akik pedig most vetnek, szintén rá vannak utalva az időjárási viszontagságokra. Ha december hűvös lesz, akkor gyenge lesz az állomány, viszont ha nappali hőmérséklet +8 Celsius-fok körül alakul, akkor jó reménységük lehet a gazdáknak a késői vetés felől is. A legtöbb árpa- és búzafajta ugyanis tavasszal nem bokrosodik, csak ősszel.

– Mi a helyzet a kukoricával?

– A kukoricatáblák nagy része még a mezőkön van 15–20%-os víztartalommal, ami nagyon sok. A szárítás pedig nem olcsó. Eddig egy hrivnya volt egy kiló kukorica kiszárítása, most kb. 1,5-1,7 hrivnyára növekedett az ár. Így tehát a gazdák megvárják, míg a „lábán” szárad ki a kukorica, mintsem eladják önköltségen vagy éppenséggel önköltség alatt a terményt. Jelenleg 3,5 hrivnya a nedves (20%-os víztartalmú) kukorica ára, a szárazé (kb. 13-14%-os víztartalmú) pedig 5 hrivnya, de ez is vajmi kevés a költségek fedezésére. Felhívnám a figyelmet, hogy egy zsák ammónium-nitrát műtrágya 1 100 hrivnya. Tehát egy mázsa terményért nem kapunk egy zsák műtrágyát. Sajnos az idei termés sem rekordmennyiségű – köszönhetően a száraz és hideg tavasznak. Hektáronkénti 10 tonna termésről szinte egy kárpátaljai faluban sem beszélhetünk, a 6-7 tonna hektáronkénti termés már nagyon jónak számít idén.

T. J.