10 éves a Fodor István Kutatóközpont

2021. november 16., 16:33 , 1084. szám

A 2021-es tudomány ünnepét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF) is méltatták. A programba bekapcsolódott a Fodor István Kutatóközpont (FIK), valamint a Biológia és Kémia Tanszék is. Az ünnepi rendezvénysorozat megnyitójára a Rákóczi-főiskola Esztergom termében került sor.

A főiskola Biológia és Kémia Tanszékének berkein belül fennállásának tizedik évét ünneplő FIK 2011 óta minden év novemberében méltatja a tudomány napját. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar tudományosságra és a kiváló eredményeket elért kutatókra, tudósokra.

Dr. Kolozsvári István, a kutatóközpont igazgatója ünnepi beszédében visszaemlékezett a kezdetekre: „2011-ben prof. dr. Czifra József botanikus vezetésével három frissen végzett fiatal biológusra bízták az újonnan létesült intézet munkáját: megbíztak bennünk.” Akkor egy botanikus kert létrehozása volt a feladatuk, mely nem hétköznapi feladathoz természetesen segítséget is kaptak, méghozzá Szikura József személyében. „Az ő vezetésével, útmutatásainak elfogadásával rengeteg sikert értünk el az elmúlt tíz év során” – emlékezett vissza Kolozsvári István.

„A magyar tudományos élet színvonalát, a magyar tudósok tudását, munkáját jól jelzi, hogy a magyar tudományosság a világ élvonalában szerepel” – kezdte ünnepi köszöntőjét Beke Mihály András első beosztott beregszászi konzul. Elmondása szerint néhányan úgy gondolják, hogy a magyarság a történelme alatt átélt tragédiára vonatkozva vallják azt, hogy a visszavágott gyümölcsfa szívósabb és hajtásai is jobban teremnek, s ennek értelmében a kárpátaljai magyarság körében rengeteg termő hajtással találkozhatunk.

Prof. dr. Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke ünnepi beszédében a kutatóintézet kezdeti feladatával vont párhuzamot, miszerint, ahogy a Bibliában, úgy a FIK történetében is minden egy kertben kezdődött. „Tudjuk azt is, hogy a második kötetben eljutunk az örök életig és a megváltásig, úgyhogy sok perspektíva áll még a kutatóközpont előtt is” – húzta alá a rektor. Ezt követően Kroó Norbert fizikus-akadémikust idézte, aki szerint „legalább olyan fontos a tudományt eladni, mint megcsinálni. Az adófizetőknek meg kell magyaráznunk, mire, miért és hogyan költjük el a pénzüket”. Erre reflektálva a rektor úr szerint a FIK kapcsán könnyű dolgunk van, ha a hasznosulásról beszélünk, hisz a Szikura József Botanikus Kert, a nemzetközileg is jegyzett és elismert tudományos herbárium, a több mint ezer kategorizált tétellel rendelkező állattani gyűjtemény, folyóirat-publikációk, kiadványok nem csupán azt mutatják, hogy rózsás a helyzet – gondolva itt a legújabb kiadványukra –, hanem azt is, hogy a kutatóközpont munkatársai az elmúlt tíz évet nem lazsálással, hanem kemény munkával töltötték.

„Tíz évvel ezelőtt olyan fel­adatot kaptak a FIK munkatársai, amelyre a környékén még nem volt példa: egy kutatóintézet létrehozását” – szólt a vendégekhez dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Rendkívül felelősségteljesnek és egyben hálásnak tartja a kutatóközpont feladatát, hisz legfőbb céljuk nem más, mint Kárpátalja növénytani sokszínűségének megőrzése, feltárása, továbbadása, amit ők nagyon jól csinálnak. „Gratulálok, és azt kívánom, hogy több évtized múlva is folytatódjon az a munka, amelyre feltették az életüket” – zárta szavait az elnök asszony.

Dr. Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője online köszöntötte az egybegyűlteket és adta át a MTA vezetőségének az üdvözletét, akik Kárpátalját kiemelve elismerésüket fejezik ki a kárpátaljai magyar tudós közösség programjai iránt, akik gazdag és színvonalas rendezvényekkel készültek az idei Magyar Tudomány Ünnepére.

Az ünnepélyes megnyitót követően plenáris előadásokra került sor, melyek sorát prof. dr. Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós és Humánbiológiai Tanszékének professor emeritusa, a MTA Eötvös Koszorús Doktora tartotta Biológiai sokféleség a Kárpátokban címmel. Őt prof. dr. Balog Adalbert, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese követte, aki a Levéltetvek baktérium szimbiota kapcsolatai és szerepük a faj gyors evolúciójában címmel adott elő. A harmadik előadás témája A szekvenciális evolúció látványos sikere. Nyolc lábbal a növények nyomában. Miért követik a pókok a növényeket? volt, melyet dr. habil. Szinetár Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Biológia Tanszékének főiskolai tanára tolmácsolt a közönség felé. A plenáris előadásokat követően dr. Kolozsvári István intézetigazgató adott számot a FIK elmúlt évtizedéről Az intézményesített kárpátaljai magyar természettudományosság elmúlt 10 éve című előadásában.

Délután Nagyberegen átadták a Szikura József Botanikus Kert központi épületét, amely rögtön otthont is adott A Nagydobronyi Rózsakert (fajtabemutató) című könyv bemutatójának.

A programegyüttes másnap folytatódott a főiskola Esztergom termében, ahol szakmai előadásokra, valamint tudományos poszterek bemutatására is sor került.  

Simon Dávid