Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület – Ezer év, ezer érv

2021. november 16., 18:41 , 1084. szám

A Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület november 13-án tartotta Ezer év, ezer érv című budapesti rendezvényét, amelyen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) is képviseltette magát.

A rendezvény tisztújítással egybekötött közgyűléssel kezdődött, ahol az elnökség ismételten bizalmat szavazott Bagi Barnának, az egyesület elnökének. Őt Csonka Ákos regnáló és Karpinecz Krisztián újonnan megválasztott alelnök segíti majd. Az elnökségi beszámolót követően a felügyelő bizottság elnökét, Hornyák Dávidot is megerősítették posztján.

A közgyűlést a hivatalos megnyitó követte, melyen Bagi Barna elnök szólalt fel elsőként. Ünnepi beszédében visszaemlékezett ükapja történetére, aki a mai napig a példaképe, hisz ő sosem panaszkodott, mindig keményen dolgozott a szebb és jobb jövőért. „Nekünk is úgy kell, engedjük ki a kéziféket, és menjünk addig, amíg nem érjük el az összes határon túli magyar testvérünket” – húzta alá az elnök úr. Elmondása szerint 2022-ben együtt döntünk majd az ország és a nemzet sorsáról egyaránt. „Készüljetek, mert szükség van és szükség is lesz rátok mindenkor” – szólt a jelenlévőkhöz Bagi Barna.

Dr. Zsigmond Barna Pál miniszteri biztos, parlamenti képviselő, a rendezvény fővédnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy ő maga is a jelenlegi határokon kívül született, amire rendkívül büszke. „Mekkora csoda az, hogy meg tudtunk maradni magyarként, tekintve a történelmünk viharos ezer évére, sőt mi több, egységes magyar nemzetként vagyunk jelen Közép-Európában” – hívta fel a jelenlévők figyelmét a miniszteri biztos.

„Kevés olyan állam van, amely ilyen régóta képes fennmaradni” – kezdte ünnepi köszöntőjét Böröcz László országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Véleménye szerint Közép-Európa jelenleg erős terület, amely nagyban meghatározza majd a földrész jövőjét, mert ha a klasszikus V4-ek összefognak, akkor mindig és mindenben erős partnerként lehet rájuk számítani. „A magyarság kell, hogy Közép-Európa egyik legmeghatározóbb etnikai eleme legyen” – húzta alá a frakcióvezető.

A megnyitót követően kerek­asztal-beszélgetés vette kezdetét Nemzetpolitika a frontvonalon címmel. A beszélgetésben a magyarországi és a határon túli területekről érkezett fiatalokat tömörítő szervezetek képviselői osztották meg egymással véleményüket.

Elsőként Oltean Csongor köszöntötte a jelenlévőket. A MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) elnöke videoüzenetében a minél szorosabb partnerségre hívta fel a fiatalok figyelmét, valamint a rájuk váró feladatokra.

Mohácsy István, a Fidelitas Nemzetközi Kabinetének vezetője a jövőbe tekint, hisz 2022-ben választás lesz, ahol nagyon nem mindegy, hogy mi fog történni. „Közös ügy ez, amelyhez mindennemű segítségre szükségünk lesz” – mondta.

Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke szerint: „Határon túli tekintetben létkérdés a 2022-es választás.”

Gubík László, a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke a 2010 óta a magyar nemzetpolitikának köszönhetően elért sikerekről beszélt, valamint elmondása szerint rendkívül büszke arra, hogy a határon túli szervezetek között a partnerség mellett barátságok is kialakultak.

Brassai Hunor, a Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsának (Minta) elnöke szerint fontos, hogy az emlékezetpolitikát átélhetőbbé tegyük az utánunk következő nemzedék és a jelenlegi fiatalok számára is.

Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnöke egyedi és saját példákkal mutatta be a vajdasági magyar fiatalok és szervezetük életét. „A 2010-ben útnak indult folyamatot mindenképpen folytatni kell, hisz fontos, hogy a magyar közösségért kiálló érdekképviselet továbbra is egységes maradjon” – mondta az elnök.

Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnökségi tagja visszaemlékezett arra, hogy a 2015-ös horvátországi parlamenti választáson 22 szavazaton múlt az, hogy lesz-e magyar érdekképviselet a horvát parlamentben, valamint beszámolt arról, hogy a magyar kormány segítsége nélkül sokkal rosszabb sors várna rájuk az elcsatolt déli területeken.

Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke elmondta, hogy Ukrajna egyik válságból a másikba evez, pedig már jelenleg is túl nagy az országban megfigyelhető gazdasági és politikai rendetlenség. Továbbá beszámolt az ukrajnai és kárpátaljai aktuálpolitikai helyzetről, az ifjúsági szervezet elmúlt két évi programjairól.

Egy rövid kávészünetet követően A jövő Közép-Európája – gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében című panelbeszélgetésre került sor Kondor Katalin moderálásában. A panelen részt vett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke is, aki elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok különleges helyzetben vannak, hisz maga a régió mindig is összetartott, még akkor is, ha többször is más állam területét gazdagította. „Sajnálatos, hogy Kárpátalja 1944 után egy teljesen másfajta összefüggésrendszerbe került át” – fogalmazott Brenzovics László. Felszólalásában beszámolt a Kárpátalján rendkívül sikeresnek bizonyult Egán Ede Gazdaságfejlesztő Program eredményeiről, melynek következtében több mint 6000 vállalkozó kapott vissza nem térítendő támogatást Magyarországtól. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna 30 éves fennállása alatt Kárpátalján nem hogy nem nyíltak újabb határátkelők, de a meglévőket sem bővítették. „A már meglévő határátkelők korszerűsítése vagy számának bővítése nem érdeke sem az Európai Uniónak, sem pedig Ukrajna Kormányának, pedig ezekkel nagyban hozzájárulnának a határ menti régiók fejlesztéséhez és fejlődéséhez egyaránt” – mondta az elnök úr.

A panelbeszélgetésen felszólalt Szakáli István Loránd, a Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője, valamint Loránt Károly közgazdász is.       

ZsT