A külföldivel kötött házasság felbontásáról

„Hogyan válhatok el a férjemtől, aki külföldi állampolgár? Jelenleg talán Lengyelországban él, de szinte semmit nem tudok róla, mert nem válaszol a leveleimre, és a telefonszámát is megváltoztatta. Amikor legutóbb beszéltünk, azt mondta, hogy nem akar válni.”

– A házasság felbontása alaphelyzetben sem mindig egyszerű eljárás, ha pedig külföldiek is érintettek, az további problémákat okozhat.

Szinte garantáltak a nehézségek, ha – mint esetünkben – a házastársak egyike haza- vagy egy másik országba költözik, ráadásul válni sem akar. Ilyenkor ugyanis nincs lehetőség arra, hogy a házasságot az anyakönyvi hivatal bontsa fel. A válást kezdeményező fél kénytelen a bírósághoz fordulni.

A házasság felbontását Ukrajna vagy egy másik ország területén egyaránt kimondhatja a bíróság. Az az általános szabály, hogy a válási ügyekben annak az országnak a törvényei az irányadók, amelynek a házastársak az állampolgárai a válókereset benyújtásának pillanatában. Amennyiben a házastársak egyike ukrán állampolgár, a másik pedig külföldi, akkor annak az országnak a jogszabályai érvényesülnek, amelynek a területén házaspárként élnek-éltek, vagy amelyben a házasság köttetett.

Elképzelhető, hogy Ukrajna és azon állam között, amelynek az egyik házastárs a polgára, jogi segítségnyújtásról szóló megállapodás van érvényben a családi és polgári ügyekben. A keresetlevél benyújtása előtt érdemes tájékozódni, hogy létezik-e ilyen megállapodás, és ha igen, annak rendelkezései miként befolyásolják az adott ügyet. Például az Ukrajna és Lengyelország közötti megállapodás nem teszi lehetővé, hogy a lengyel állampolgárok között köttetett házasságot ukrán bíróság bontsa fel, még akkor sem, ha a házastársak Ukrajnában élnek. Vagyis az ügyben lengyel bírósághoz kell fordulni.

Ha viszont nem létezik kétoldalú szerződés azon országok között, amelyeknek a házastársak az állampolgárai, az ukrán bíróságok jogosultak bármilyen külföldi vonatkozású ügyet tárgyalni, így például ha a felek megállapodásukban az ukrajnai bíróság illetékességét írták elő a „külföldi elemű” ügyekben, vagy ha Ukrajna területén történt a perindítás alapjául szolgáló cselekmény, esemény. Ilyen cselekménynek tekinthető az ukrán és külföldi állampolgár közötti házasságkötés Ukrajna területén és az ezt igazoló házasságlevél, anyakönyvi kivonat kiadása is.

A bíróságnak benyújtandó keresetlevélhez csatolni szükséges:

• a felperes és az alperes személyi igazolványainak és az adónyilvántartási számukról kiadott igazolásoknak (amennyiben vannak) a fénymásolatait;

• a házasságlevél fénymásolatát;

• a gyermek(ek) születési bizonyítványának fénymásolatát (amennyiben a házaspárnak vannak gyermekei);

• a bírósági illeték megfizetését igazoló nyugtát – kivéve azokat az eseteket, amikor az adott személy a törvények szerint mentesül a bírósági illeték megfizetése alól;

• a keresetlevél másolatát (a felsorolt és csatolt mellékletekkel együtt) az alperes számára.

Felmerül a kérdés, hogy melyik bírósághoz forduljon az ember, ha a jogszabályok megállapítják az ukrán bíróság illetékességét. A házastársak egyetértésével az ügyet tárgyalhatja az egyikük lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság. (Lásd a Polgári perrendtartási törvénykönyv – Pptk. – 28. cikkelyének 2. pontját!)

A felperes bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság elé kerülhet az ügy, ha kiskorú, esetleg fiatalkorú gyermekeket nevel, vagy ha egészségi állapota miatt, netán egyéb méltánylandó okból nem tud az alperes lakó- vagy tartózkodási helyére utazni.

Az ismeretlen bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyű alperessel szembeni keresetet az alperes tulajdonát képező ingatlan címe, az utolsó ismert (bejelentett) lakó- vagy tartózkodási helye, végső soron az utolsó munkahelye szerint illetékes bíróságon is be lehet nyújtani. (Lásd a Pptk. 28. cikkelyének 9. pontját!)

Az Ukrajnában lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező alperessel szembeni keresetet a tulajdona vagy utolsó ismert és bejelentett ukrajnai lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságon lehet benyújtani. (Lásd a Pptk. 28. cikkelyének 10. pontját!)

Az illetékességről az ukrán állampolgárokat érintő ügyekben – ha mindkét fél külföldön tartózkodik –, valamint a nem Ukrajnában élő ukrán és külföldi állampolgár, netán hontalan személy közötti válás ügyében a Legfelsőbb Bíróságnak a Pptk. 33. cikkelyében rögzített rend szerint kijelölt bírája dönt egy személyben. (Lásd a Pptk. 29. cikkelyének 1. pontját!)

Mint látható, az efféle ügyekben a legnagyobb nehézséget rendszerint az illetékes bíróság megállapítása-kijelölése jelenti, hiszen amúgy a bíróságok a hasonló esetek túlnyomó többségében helyt adnak a felperes követelésének, és kimondják a válást. Más kérdés, hogy előfordulhat, a válást kimondó bírósági határozat csak Ukrajna területén minősül majd minden kétséget kizáróan jogerősnek. Külföldön az adott ország jogszabályai lehetnek a mérvadók. Vagyis megtörténhet, hogy a házastársak az ukrán bíróságnak a válást kimondó határozata ellenére továbbra is férjnek és feleségnek fognak számítani a törvény előtt a külföldi házastárs hazájában.

Javasolnám az olvasónak, hogy időt és energiát megtakarítandó forduljon mindjárt válási ügyekben, a nemzetközi jogban járatos ügyvédhez.

hk