Orosz kiszivárogtatás: újabb szög a normandiai formátum koporsójába?

„Diplomáciai botránytól” volt hangos Európa az elmúlt héten. Történt, hogy az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta a Franciaországgal és Németországgal a Donyec-medencei fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésére hivatott, úgynevezett normandiai formátumú egyeztetések kapcsán folytatott levelezést. Kijevben az orosz gyengeség megnyilvánulásaként értékelték a lépést és büszkén hangoztatták, hogy lám, bebizonyosodott: európai szövetségeseik a színfalak mögött is hűek hozzájuk.

Az orosz szándék

Oroszország Külügyminisztériuma szerdán este publikálta a tárca honlapján Szergej Lavrov orosz, Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter levelezését. Lavrov előzőleg figyelmeztette két hivatali partnerét, hogy nyilvánosságra fogja hozni a dokumentumokat, megakadályozandó a normandiai négyek készülő külügyminiszteri találkozójára vonatkozó orosz álláspont eltorzítását.

„Bízom benne, hogy ennek az elsődleges forrásnak a nagyközönséggel való megismertetése tisztázza Oroszország valódi szerepét és szándékait a békefolyamatban, és hozzájárul a politikai akarat kialakításához egyebek között Németországban és Franciaországban, a Donyec-medencei konfliktus tisztességes rendezése érdekében, a minszki megállapodások szilárd alapjain, ahelyett, hogy újabb találkozók összehívására törekednének, és minden alkalommal egyre messzebb mennek Kijev támogatásában, amely nyugati pártfogói segítségével a kötelezettségvállalásai elszabotálásának irányvonalát választotta, közvetlenül megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2202. számú határozatát” – írta Lavrov, akit az MTI idéz.

Mi áll a levelekben?

A levelezésben tulajdonképpen nincs titok. Az orosz külügyminiszter többször is rámutatott annak fontosságára, hogy a normandiai négyek találkozói ne üres protokollesemények legyenek, és ezek megrendezése előtt Ukrajna teljesítse a korábbi kötelezettségvállalásait, egyebek között kezdjen közvetlen tárgyalásokat Donyeckkel és Luhanszkkal. Megtudhatjuk, hogy Lavrov a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország) találkozójának feltételéül szabta egy zárónyilatkozat előkészítését, s megküldte kollégáinak a nyilatkozat tervezetét. A tervezet szövegében is szerepel követelésként egyebek mellett „a Kijev, Donyeck és Luhanszk közötti közvetlen párbeszéd” megkezdése. Ezenkívül az orosz fél Ukrajnát teszi felelőssé a tűzszünet megsértéséért.

Németország és Franciaország részéről közölték, hogy Oroszország kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, javaslatai pedig garantáltan nem lesznek elfogadva a normandiai formátumban.

Kivégezni a normandiai formátumot

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a levelezés, amely konkrét orosz javaslatokat is tartalmaz, azt bizonyítja, hogy a rendezési folyamatban éppen Moszkva játszott konstruktív szerepet, és most már lehetetlen lesz azt bizonygatni, hogy blokkolta a rendezési folyamatot.

Ezzel szemben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette: Moszkvának ez a lépése nyilvánvalóan arra irányul, hogy „kivégezze” a normandiai formátumot, mivel nem érdekelt annak fejlesztésében, ezt viszont Kijev nem fogja hagyni.

Hozzátette, hogy Oroszország a lépéssel saját hitelességét ásta alá.

„Egyet mondhatok: megállapodtunk német és francia kollégáinkkal, hogy nem adjuk meg Oroszországnak azt az örömöt, hogy valaki más kezével rombolja le a normandiai formátumot. Azon fogunk dolgozni, hogy bevonjuk az Oroszországi Föderációt a tárgyalási folyamatba, a konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítésekbe” – hangoztatta Kuleba, akit ugyancsak az MTI idéz. Szerinte a bizalmas levelezés nyilvánosságra hozatala tovább nehezíti a munkát a normandiai formátumban, de az folytatódni fog, mert Ukrajna „a békében, az igazságos megoldásokban és a biztonságban” érdekelt.

A magyar állami hírügynökség emlékeztet, Kijev álláspontja változatlan abban a kérdésben, hogy nem folytat közvetlen tárgyalásokat a szakadár „népköztársaságok” képviselőivel, akiket Ukrajnában az önkényes elszakadási kísérletben és a fegyveres konfliktusban betöltött szerepükért hivatalosan terrorizmussal gyanúsítanak, másrészről az agresszornak minősített Oroszország által irányított „báboknak” tartják őket.

Újabb ukrán győzelem?

Az ukrán sajtó hazafias része egybehangzóan állítja, az orosz kiszivárogtatás így vagy úgy, de mindenképpen előnyös Ukrajna számára. A legtöbben elsősorban azt emelték ki, hogy a levelek tanúsága szerint Berlin és Párizs egyértelműen „ukránbarát” álláspontot foglalnak el Oroszország szerepével kapcsolatban, ami a donbászi konfliktust illeti.

Szerhij Szidorenko, a Jevropejszka Pravda főszerkesztője úgy vélte, „A maiak után egyáltalán nem fognak hinni Oroszországnak. Ez azt fogja jelenteni, hogy Putyinnal, Lavrovval semmit nem lehet megosztani, mert bármikor kötelezettségektől menteseknek tarthatják magukat, és komoly titkos dokumentumokat tehetnek közzé” – mondta hozzátéve, hogy „az Oroszország iránti bizalom elvesztése egyértelműen jó”.

A korrespondent.net idézi Konsztantin Jeliszejevet, aki a külpolitikáért felelt az elnöki adminisztrációban Petro Porosenko elnöksége idején.

„Az orosz külügyminisztérium lépése vastag vonalat húz Zelenszkij elnök csaknem hároméves béketeremtő erőfeszítései alá. Oroszországot békítő politikája, ahogy az várható volt, kudarcot vallott. Moszkva egy szemernyit sem változtatott álláspontján” – írta Telegram-csatornáján Jeliszejev.

Azt jósolja, hogy a következő ukrajnai elnökválasztásig nem lesznek újabb normandiai formátumú találkozók.

(zzz)