Élelmiszerek: A drága hazai helyett drága külföldi

2021. december 2., 18:19 , 1086. szám

A legtöbben abban a tudatban élünk, hogy Ukrajna egyik kincse a termőföld, és a mezőgazdaság jelentős szegmense a nemzetgazdaságnak. Ma mégis ott tartunk, hogy az ország mind több tejterméket és húst importál Európából, míg a zöldségek és a gyümölcsök egyre gyakrabban Oroszországból és Törökországból kerülnek az asztalunkra. Ráadásul napról napra többe kerül a betevő falat.

Eltűnőben a melegházak

A segodnya.ua összeállításában Oleh Pendzin, a Gazdasági Vitaklub tagja rámutatott, hogy jelenleg az üzletek polcaira kerülő zöldségek és gyümölcsök egyre jelentősebb hányada melegházi, vagyis Ukrajnában a melegházak létrehozásával és működtetésével vannak problémák.

„Ha megnézik, mennyibe kerül 1 kilowattóra villamos energia, vagy egy köbméter gáz, könnyen belátják, hogy ilyen körülmények között szinte lehetetlen túlélni. Ezért szűnik meg nálunk sok melegház” – mondja.

A sertés is melegházi?

A sertéshússal is problémák vannak, holott a disznó nem kifejezetten melegházi teremtés. Pendzin elismeri, hogy Ukrajnában meglehetősen nehéz a helyzet, ami a sertéstenyésztést illeti, mivel a disznók igen jelentős részét a háztáji gazdaságokban tenyésztik. Ráadásul időről időre felüti fejét az afrikai sertéspestis, amely komoly veszteségeket okoz.

„Télen a helyzet rendszerint még súlyosabbá válik, mivel jelentősen nő a takarmánykeverék ára, és a lakosság számára így nem gazdaságos a termelés” – állítja a szakértő.

Érdekesség, hogy ma már nagy mennyiségű lengyel disznózsírt importálnak, a sertéshús pedig főleg Dániából és Hollandiából érkezik. Ezeknek a termékeknek a feldolgozása ugyanakkor eltér az Ukrajnában megszokottól.

De miért nincs tej?

Oleg Pendzin szerint a tejtermékek nem játszanak meghatározó szerepet a lakosság táplálkozásában, és ennek megfelelően alakul a piaci kereslet. Ebben a szegmensben valódi verseny folyik az ukrán és a külföldi termelők között. Az ukrán termelők a kereslet csökkenését látva csökkentik a termelés volumenét, az európai áru pedig kitölti a keletkező űrt, bár nem mindig a legjobb minőségű európai tejtermékek kerülnek Ukrajnába.

Drágább, mint az üzemanyag

Azt hihetnénk, a napraforgóolaj az egyik legukránabb termék, ezért nem lehet vele gond. A TSZN mégis arról közölt összeállítást minap, hogy már jövőre száz hrivnyába kerülhet egy liter napraforgóolaj a boltok polcain.

Bár szinte minden élelmiszer ára jelentősen emelkedett idén, 80%-os drágulásával egyértelműen az olaj a rekorder. Az áremelkedés fő oka állítólag a gáz drágulása.

„Decemberig még marad nálunk a jelenlegi ár. Az energiahordozók árának ismerete nélkül azonban nehéz megmondani, hogy mi lesz január–februárban” – jelezte Denisz Makarcsuk szakértő.

Őszi áremelkedés

Az árak a szemünk láttára nőnek. Az UNIAN hírügynökség hétvégi beszámolója szerint például csupán az elmúlt két hétben a burgonya országos átlagban 16%-kal (7,28 hr/kg), a cékla 13%-kal (10,90 hr/kg), a káposzta 7%-kal (7,31 hrivnya/kg), a paradicsom 11%-kal (42,33 hr/kg) drágult. Az Ukrán Agrárvállalkozói Klub emlékeztet, hogy a zöldségek esetében a szezonális tényezőknek tudható be, hogy ősszel emelkedni kezdenek az árak, s ez a folyamat csak az új termés megjelenésével ér véget.

Szinte az egyetlen kivételt az általános drágulás közepette az alma jelenti, amelynek ára az idei jó termésnek köszönhetően, az előrejelzéseknek megfelelően még mindig csökken (az utóbbi két hétben mintegy 14%-kal), s jelenleg 9,27 hrivnyát tesz ki. Enyhén (4%-kal) csökkent a kárpátaljai magyarok étrendjét nem meghatározó hajdina ára is (47,17 hr/kg).

 (hk)