A körterozsda elleni biológiai védekezés

A körte biológiai növényvédelme VI.

2021. december 3., 13:20 , 1086. szám

A gyümölcstermesztésben a körterozsdát nem soroljuk a fő kórokozók közé, mégis évről évre megjelenik a körtefákon a bioültetvényekben, a kiskertekben és a nagyobb ültetvényekben is, ahol integrált termesztés folyik. A körterozsda nagyon agresszív kórokozó, s elszaporodva évről évre tönkreteheti körtefánkat, sőt akár a dísznövényeinket is.

A körterozsda felismerése és kártétele

A körterozsa azon gombabetegségek közé tartozik, amelyek nem a körtét szemelik ki áldozatukul. A körterozsda esetében a körte úgynevezett köztes gazda, ami azt jelenti, hogy a kórokozó életciklusa egy bizonyos szakaszában kénytelen a körtén fejlődni, elszaporodni és továbbfertőzni a fő gazdanövényeket. A körterozsa fő gazdanövényei a borókafajok és a legtöbb tujafajta, melyek hajtásain és vesszőin orsó alakú, megvastagodott dudorokat képez, s ezzel az ágak elszáradását idézi elő.

Attól, hogy a körte csak köztes gazda, még igen problémás kórokozó lehet ez a rozsdagombafaj. Tavasszal a körte levelein telepszik meg, és narancsvörös, kb. 5-10 mm-es foltokat képez a levél fonákján. A fertőzött levelek korai elhalását és lehullását idézi elő. A fertőzésre sziromhullástól egészen május végéig számíthatunk, különösen akkor, ha párás, meleg a tavasz vége. A kórokozó képes gyorsan elszaporodni és elterjedni, s bár a gyümölcsöt nem károsítja, magát a fát jelentősen gyengíti, így a gyümölcs minőségét és a termés mennyiségét is csökkenti.

A fajták fogékonysága

Jelenleg nincs különbség a fajták ellenálló képessége között. Minden körtefajta hajlamos a megfertőződésre, viszont a kórokozó fő gazdanövényei, a tujafélék között vannak ellenállók.

A biológiai védekezés lehetőségei

Az első és legfontosabb szempont, hogy körtefát ne ültessünk díszfaiskola, díszkert mellé, vagy éppen fordítva – körtefa mellé ne ültessünk tujaféléket. Mivel a tujafélék a fő gazdanövényei a kórokozónak, mindkét esetben elkerülhetetlenül meg fog jelenni a fertőzés. A biológiai növényvédelemben ez az elsődleges szempont, amelyet ha figyelembe veszünk, máris minimalizálhatjuk a fertőzés elszaporodását. A körte biotermesztése tujafák közelében nem javasolt.

Kiskertekben biotermesztés esetén ajánlják a növényeket zsurló-, páfrány-, hagyma- és fokhagymafőzetekkel erősíteni, hetente alkalmazva a permetezést. Jómagam azonban nem javaslom ezt a módszert, mivel e főzetek hatásában bízni igen nagy „luxus”. Nincs annál kiábrándítóbb, mint ha egész évben sok-sok kétkezi munkát, munkaórát fektetünk a ter­mesztésbe, és a végén mégsem kapunk jó termést. A nagy ültetvényekben is főként réztartalmú permetszereket alkalmaznak a körterozsda ellen. Bevált védekezés sziromhullástól kezdve kéthetente, június első hetéig ismételni a réztartalmú permetezéseket. Itt jegyezném meg, hogy ha varasodás, tűzelhalás ellen védekezünk, akkor a körterozsda ellen is hatásosan lépünk fel. A réztartalmú permetszerek máig engedélyezettek a körte biotermesztésében. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza