Ha nem érkezik meg a bírósági idézés

„Azt mondták, várjam az idézést, de az csak nem jött. Amikor végül elmentem a bíróságra, hogy megtudakoljam, mi a helyzet, kiderült, hogy nélkülem kezdték el tárgyalni az ügyet. Azt éllították, hogy postán küldtek idézést, de én soha nem kaptam meg. Úgy tartják, késő bánat, ebgondolat, mégis szeretném, ha megírná, mit kell tudni a bírósági idézésről. Mit tehetek, ha önhibámon kívül nem kaptam meg?”

– A Polgári perrendtartási törvénykönyv (Pptk.) 128. cikkelye értelmében kétféle idézés létezik:

1. A tulajdonképpeni idézéssel a bíróság a személyt a bírósági tárgyaláson vagy eljárási cselekményben való részvétel végett megjelenésre kötelezi.

2. A bíróság idézés formájában megküldött értesítés útján tájékoztathatja az ügy résztvevőit (például a bírósági ülés vagy eljárási cselekmény időpontjáról és helyéről, ha az érintettek megjelenése nem kötelező).

A bíróság eljuttathatja az idézést:

• a címzett hivatalos elektronikus címére elektronikus levél formájában;

• tértivevényes ajánlott levélként, ha a címzett nem rendelkezik elektronikus címmel;

• bírósági küldönc útján az ügy szereplője által megadott címre;

• az idézést személyesen is átnyújthatják a bíróságon;

• kiadhatják az idézést az ügyben szereplő egyik félnek vagy képviselőjének (a hozzájárulásukkal), akiknek kézbesíteniük kell azt a bírósági eljárás egy másik résztvevőjének.

Amennyiben az ügyben részt vevő személy nem adja meg a lakcímét, a bírósági idézést megküldhetik:

1. jogi személyeknek és egyéni vállalkozóknak a Jogi személyek, magánvállalkozók és civil egyesületek egységes állami nyilvántartásában megadott székhelyük, telephelyük (tartózkodási helyük) címére;

2. vállalkozói státusszal nem rendelkező magánszemélyeknek a lakó- vagy a tartózkodási helyüknek a törvényben előírt módon bejelentett címére.

A bírósági idézés kézbesítési napjának az átvételt igazoló elismervényben szereplő dátumot tekintik, vagy a bírósági idézésnek a személy hivatalos e-mail-címére történő megküldéséről szóló értesítés bíróság általi kézhezvételét. Akkor is kézbesítettnek minősül az idézés, ha a címzett megtagadta a postai küldemény átvételét, vagy nem található a bíróságnak megadott lakcímen. A kézbesítés napjának ilyenkor az átvételi elismervényben a sikertelen kézbesítésre vonatkozó postai bejegyzés dátuma számít.

Megjegyzendő, hogy amennyiben a címzett nem tartózkodik otthon, az idézést bármely nagykorú családtagjának átadhatják. Ezenkívül, ha a beidézendő személy nem a bíróságnak megadott címen lakik, az idézést a munkahelyén is kézbesíthetik. Jogi személynek az idézést képviselete, leányvállalata címére is megküldhetik, ha a kereset azok tevékenységével kapcsolatos.

Ha nem ismert az alperes, harmadik fél, tanú, valamint a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyekben az érdekelt fél lakó- vagy tartózkodási helye és a munkahelye sem, az igazságügyi hatóság hivatalos weboldalán megjelentetett közleménnyel idézik be őket. A közleményt legalább tíz nappal, korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyekben legalább 24 órával a bírósági ülés, tárgyalás előtt közzé kell tenni. Úgy tekintik, hogy az idézés közzétételével az érintettet tájékoztatták a tárgyalás időpontjáról és helyéről.

A hivatalos elektronikus címmel és a szükséges műszaki eszközökkel nem rendelkező fél írásos kérelme nyomán a per megindításáról, valamint a tárgyalás vagy az adott eljárási cselekmény időpontjáról a bíróság mobilkommunikációs eszközzel is értesítheti a felet szöveges üzenetek formájában, amelyekben feltüntetik a Bírósági Határozatok Egységes Állami Nyilvántartásában szintén elérhető idézés internetes címét is.

A Pptk. 129. cikkelye értelmében az idézésnek tartalmaznia kell többek között a címzett nevét, valamint az eljáró bíróság nevét és címét. Megadják, hogy a címzettnek hol, mely napon és időben kell megjelennie. Feltüntetik az idézésben az ügy tárgyát, s hogy előkészítő tárgyalásra vagy tárgyalásra szól-e az idézés. Tájékoztatják a címzettet, hogy milyen minőségben kell megjelennie (felperes, alperes, harmadik fél, tanú, szakértő, tolmács stb.). Szükség esetén javasolhatják, hogy az érintett nyújtsa be a még hiányzó bizonyítékokat, egyéb dokumentumokat. Emellett figyelmeztetik a címzettet, hogy – eljárási jogállásától függően – milyen következményekkel járhat a távolmaradása (bírságot szabhatnak ki rá, előállíthatják, a bíróság a távollétében tárgyalhatja az ügyet, a bíró elbírálás nélkül hagyhatja a keresetet), valamint arra is, hogy köteles tájékoztatni a bíróságot esetleges távolmaradása okáról. Amennyiben mellékleteket is küldtek, fel kell tüntetni azok jegyzékét az idézésben.

Ha a címzett megtagadja az idézés átvételét, a bíróság úgy tekinti, hogy a személy tájékoztatva lett, s a továbbiakban ennek megfelelően jár el.

Más elbírálás alá esik, ha az érintett nem kapta meg az idézést, vagyis nincs bizonyíték annak kézbesítésére (az átvételi elismervényt senki nem írta alá). Ilyenkor a bíró egyszerűen elhalasztja a tárgyalást. Ha a címzett másodszor sem kapja meg az idézést, a bíró belátása szerint dönthet úgy, hogy ismét elhalasztja a tárgyalást, netán a fél távollétében tárgyalja az ügyet, esetleg (ha a felperes marad távol) figyelmen kívül hagyja a keresetet.

Sajnos, napjainkban is előfordul, hogy az idézések nem jutnak el a címzettekhez, vagy ha megérkeznek is, későn. Ilyenkor nincs más hátra, ügyvédhez kell fordulni, aki tájékozódik az ügy állásáról, s tájékoztatja ügyfelét a lehetőségeiről. Bizonyos esetekben mód van az újratárgyalásra, esetleg újabb kereset benyújtására. Például az alperesnek jogában áll kérvényezni a távollétében született bírósági határozat felülvizsgálatát. (Lásd a Pptk. 284. cikkelyét!)

Megelőzendő az efféle helyzeteket, érdemes nyomon követni az ügyünkkel kapcsolatos fejleményeket a Судова влада України című weboldalon (https://court.gov.ua). Az oldalon keresse a Стан розгляду справ (Az ügyek elbírálásának állása) rovatot, ahol a neve vagy az ügy számának megadásával bárki tájékozódhat az eljárás pillanatnyi állásáról.

hk