Évértékelő Mester Andrással

A kárpátaljai turizmus elmúlt éve

A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) olyan szakmai szervezet, melynek fontos célja, hogy összefogja a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozókat, illetve különböző segítségnyújtások, támogatások, szakmai képzések, felkészítések keretein belül megfelelő egzisztenciát alakítsanak ki közösen a számukra, hogy minél sikeresebb munkát tudjanak végezni. A szakmai szervezet elmúlt évéről és terveiről Mester Andrással, a KMTT elnökével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkárával, Mezőgecse elöljárójával beszélgettünk.

– Hogyan értékelné Kárpátalja turisztikai életét a magunk mögött hagyott év történéseinek tükrében?

– A 2021-es év ismét nehéz volt a turizmus szempontjából, hiszen a koronavírus-világjárvány még mindig éreztette a hatását, nem tudtunk teljes mértékben visszatérni a sikeres munkához, a turisztikában tevékenykedőknél kevés volt a vendég, illetve a különböző fesztiváljaink nagy részét sem sikerült megszervezni. Viszont voltak olyan időszakok is az év során, amikor rendezvényeket szerveztünk, valamint bizonyos szinten a belföldi turizmus is beindult, és ez mérsékelt bevételhez juttatta a különböző panziók, szállodák, vendégházak, vendéglők tulajdonosait, illetve a különféle szolgáltatásokat nyújtó vállalkozókat és a szférában dolgozókat.

– Kérem, értékelje az elmúlt évet a KMTT tekintetében.

– A mi szakmai tevékenységünk sok esetben nem függ az adott járványhelyzettől, tehát a különböző turisztikai kiadványainkat tovább tudtuk szerkeszteni, kiadni. Befejeztük a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyv ukrán nyelvű változatát is, amely jelenleg a nyomdában van, illetve amelyet hamarosan be fogunk mutatni. Programjainkat tekintve részt vettünk a budapesti Utazási Kiállításon, kilencedik alkalommal szerveztük meg a Magyar Konyha Hetét, 23 fős vendéglátói tanfolyamot indítottunk, idegenvezetői továbbképzést szerveztünk. Ezenkívül első alkalommal indítottuk el a kézműves-továbbképzésünket. Sikerült részt vennünk különböző belföldi és külföldi turisztikai fesztiválokon, ott voltunk a lembergi Utazási Kiállításon, így sikerült azon is képviselnünk Kárpátalját.

– A szakmai partnerség szintén fontos a KMTT számára. Ez a gyakorlatban hogyan néz ki?

– Különböző kárpátaljai gasztrofesztiválokhoz is csatlakoztunk, pl. a Mezőgecsei Nemzetközi Böllérversenyhez – amelyet az elmúlt évben Tiszacsomán rendeztek kicsit szűkebb keretek között –, az Asztélyi Perecfesztiválhoz, a Hazahívogató Lecsófesztiválhoz Borzsován, a borfesztiválhoz Nagymuzsalyban, a Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztiválhoz, illetve a Szent Márton-napi rendezvényekhez stb., valamint a Beregszászi Adventi Vásárhoz és betlehemes találkozóhoz, mely utóbbi kettő idén sajnos elmaradt. Ezeken a fesztiválokon mint szakmai partner veszünk részt.

– Milyen nehézségekbe ütközött ezek megrendezése?

– Nehéz ezeknek a fesztiváloknak a megvalósítása, ugyanis sok olyan rendezvény van köztük, amelyek még turisztikailag nem érték el azt a szintet, hogy a turisták azt előszeretettel látogatnák. Ezeket fejleszteni kell, viszont a járványhelyzet ezt erősen gátolja. Emellett az infrastruktúra megléte is fontos szempont, a megközelíthetőség, parkolás, adekvát helyszín stb., amelyek sok esetben szintén nem állnak rendelkezésre.

– A határon átnyúló együttműködés is kialakulóban van. Ez mit takar?

– Elindítottuk két európai uniós pályázat megvalósítását, ezek közül az egyik az élő tájházak létrehozása Kárpátalján, amely Tiszacsomát, Nagymuzsalyt, Salánkot és Visket foglalja magában. A másik pedig a Közös turisztikai értékek feltárása, fejlesztése és népszerűsítése, képzés és hálózatépítés a határ menti térségben című projekt elindítása, amely különböző képzések, konferenciák, tanfolyamok megvalósítását foglalja magában, valamint a határon átnyúló kapcsolatok megerősítésére irányul. Gyakorlatilag egy turisztikai jellegű együttműködésről szól Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között.

– A 2022-es év milyen irányba mozdíthatja el a kárpátaljai turizmust? Milyen terveik vannak?

– A KMTT a következő évhez teljesen pozitívan áll hozzá, azt gondoljuk, hogy az átoltottság szintjének arányával a rendezvények száma is növekedni fog. A szakmai programjainkat mindenképpen megszervezzük, több új elemet is szeretnénk bevinni a képzéseinkbe, amelyek közül a túravezetői továbbképzést biztosan megvalósítjuk. Úgy érezzük, hogy idegenvezetők már szép számmal vannak Kárpátalján, hiszen már 50 ember végezte el a KMTT képzését, ezért megpróbálunk a túravezetésre fókuszálni. Ehhez egy kiadványt is párosítunk, amely különböző túraútvonalakat tartalmaz majd.

– Ön nemcsak a turizmusban érdekelt, hanem Mezőgecse elöljárója is egyben. A közigazgatási reform bevezetése óta miket tapasztalt a térség működését, stabilitását tekintve?

– Minden kistérségben sok a probléma, ezek legfőképpen a kevés anyagi forrás miatt jelentkeznek. Úgy gondolom, hogy ez visszatérő probléma lesz a kistérségek életében, tehát ahol kevés a lakosság, kevesebb a bevétel is, viszont az állami funkciókat el kell látnia a kistérségeknek. A különböző intézmények fenntartása is gondot okoz a falvakban, illetve a központi részek és a kisebb települések között érdekellentétek fognak kialakulni, hiszen nem mindig jut elegendő pénz mindenre. Mi, elöljárók és a megválasztott képviselők is azon dolgozunk, hogy ha nem is tudunk fejlesztéseket eszközölni, de legalább azt a költségvetési szintet biztosítani tudjuk a települések számára, amelyet korábban megkaptak. Az oktatási rendszer átalakítása is sok problémába ütközik, az iskoláinkat optimalizálni kell. Továbbá törvényes keretek között mindenhol polgárőrséget kell alakítani vagy legalább egy központit létrehozni. Ezenkívül a központi államhatalom viszonya sem normalizálódott a magyarsághoz, különböző politikai ügyleteknél számítanak ránk, viszont mi nem érzékeljük, hogy túlzottan figyelembe vennék a magyarság érdekeit. Jó lenne, ha nemcsak a választások közeledtével, hanem a választások után is egyenrangú partnerként tekintenének ránk.

D. P.