Ukrajna: Ez volt 2021

Az elmúlt esztendő enyhén szólva nem volt könnyű. Örülhet, akinek nem kellett összehúznia a nadrágszíjat, aki megőrizte munkahelyét, vállalkozását, aki nem kényszerült külföldön munkát keresni, és akinek családját elkerülte a koronavírus. Következzék 2021 néhány emlékezetes eseménye, jelensége – a teljesség igénye nélkül.

Január

Az oltási kampány csődje. Az év első napjaiban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem volt képes megszervezni a lakosság tömeges oltását a Covid–19 koronavírus ellen. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter fejére olvasták, hogy túl későn látott hozzá a vakcina beszerzéséhez – akkor, amikor a szemfülesebb országok már javában oltottak. A tárcavezetőt májusban menesztették tisztéből.

Nyelvtörvény. Január 16-án életbe lépett a nyelvtörvény totális ukránosítást előíró rendelkezéseinek egy újabb csomagja. Kötelezővé vált az államnyelv a szolgáltatások terén. Tarasz Kreminy nyelvi ombudsman arra buzdította a polgárokat, hogy jelentsék fel azokat, akik nem hajlandók ukránul kiszolgálni a vevőket, ügyfeleket, tanítani a gyerekeket. A polgárok közül sokan éltek is ezzel a lehetőséggel.

Február

Szankciók kora. Február 2-án a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szankciókkal sújtotta Tarasz Kozakot, az Ellenzéki Platform – Az Életért párt parlamenti képviselőjét és cégeit. Szinte azonnal megszűnt sugározni az ország három népszerű „oroszbarát” ellenzéki hírcsatornája, a NewsOne, a ZIK és a 112 Ukrajina. Ezzel egyfajta szankciós kormányzás vette kezdetét Ukrajnában: Volodimir Zelenszkij elnök az RNBO által bírósági ítélet nélkül elfogadott szankciókat léptetett életbe több száz magán- és jogi személlyel, köztük ellenzéki politikusokkal, csempészekkel, bűnözőkkel, vállalkozókkal szemben.

Belharcok a „Szolgáknál”. Tavaly számos további képviselő hagyta el a kormánypárt, a Nép Szolgája parlamenti frakcióját. Az első közülük Olekszandr Dubinszkij volt, aki ellen szankciókat vezettek be az Egyesült Államokban. Volodimir Zelenszkij pártja láthatóan a fegyelmet igyekezett fenntartani a képviselők kizárásával a frakcióból, valójában minden újabb esettel fokozódott a belső megosztottság, egyre nehezebb lett biztosítani a törvényalkotáshoz nélkülözhetetlen egységes szavazást.

Március

Adóamnesztia. A kormány újabb „reformot” hirdetett meg: a polgárok lehetőséget kaptak, hogy egy éven belül önként és következmények nélkül legalizálják tőkéjüket, megtakarításaikat, amelyek után korábban nem fizettek adót. Az érintetteknek az összeg nagyságától és helyétől függően 2,5%-tól 10%-ig terjedő adót kell megfizetniük az eddig titkolt jövedelmeik után, valamint be kell nyújtaniuk a tényleges anyagi helyzetüket tükröző „nulladik” adóbevallást. A törvény szeptemberben lépett hatályba, azonban a hírek szerint eddig meglehetősen kevesen éltek a lehetőséggel.

Elszabaduló árak. Szinte minden drágult: az üzemanyagoktól kezdve (átlagosan 4 hrivnyával kerültek többe a töltőállomásokon), egészen az élelmiszerekig. Nőttek a rezsiköltségek is. Márciusban az emeletes házak lakóinak a januári díjak 1,5–2-szeresét kellett kifizetniük. Mindez alapvetően a földgáz és a kőolaj drágulásának volt betudható.

Április

Putyin ante portas. A sajtóban egymást érték a hírek az oroszországi csapatösszevonásokról és a hadgyakorlatokról Ukrajna határai közelében. Amatőr felvételek jelentek meg a világhálón a nyugat felé tartó, katonai járművekkel megrakott orosz vasúti szerelvényekről. Közben nőtt a feszültség a Donyec-medencei demarkációs vonal mentén. Egyre gyakoribbakká váltak a tűzpárbajok, ezzel párhuzamosan nőttek a katonai és civil veszteségek mindkét oldalon. A feszültség csak júniusban, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök genfi megbeszélése után hagyott alább.

A Delta hullám. Ukrajnában is megjelent a koronavírus „brit” változata. Az új variáns fertőzőbbnek bizonyult elődeinél, s a lappangási időszak is rövidebb lett. A fertőzötteknél gyakrabban jelentkeztek súlyos tünetek. A járvány megfékezésére bevezetett korlátozó intézkedések ugyan nem voltak olyan szigorúak, mint 2020-ban, ám így is újabb csapást mértek az ország gazdaságára, elsősorban a szolgáltatókra.

Május

Szubvenciós nadrágszíj. A kormány hozzálátott a közüzemi szolgáltatások díjainak törlesztésére igénybe vehető állami támogatásra, a szubvencióra jogosultak körének felülvizsgálatához. Az igénylőknek ismét be kellett nyújtaniuk a támogatás megítéléséhez szükséges dokumentumokat az illetékes hatóságnak. Ugyanakkor nőtt azon kritériumok száma, amelyek alapján a hivatalok elutasíthatták a támogatás iránti kérelmet. A kampány eredményeként a kormány, becslések szerint, több mint 200 ezer támogatás iránti kérelmet utasított el.

Földreform. A parlament elfogadta a földreformot útjára indító törvényt. Ezzel július 1-jétől lehetővé vált a termőföldek adásvétele. A lehetőség egyaránt vonatkozik az önkormányzati és a magántulajdonban lévő, mezőgazdasági hasznosítású földrészlegekre. A törvényalkotók ugyanakkor nem engedélyezték a földvásárlást külföldiek számára. Erről a kérdésről országos referendumot szándékoznak rendezni a jövőben.

Június

Mesés kezdeményezések. Volodimir Zelenszkij elnök meglepő kezdeményezésekkel állt elő az Ukrajina 30 fórumsorozat keretében. Elhangzott egyebek mellett, hogy egymilliárd fát terveznek kiültetni az országban, megalapítják az „elnök egyetemét”, 36 hajóból álló tudományos kutatóflottát hoznak létre, nemzeti légitársaságot alapítanak stb. Szakértők több esetben kétségbe vonták az államfő elképzeléseinek megvalósíthatóságát, illetve célszerűségét, sokak szerint csak újabb népszerűségnövelő akciókról van szó.

Július

A belügyminiszter távozása. Váratlanul lemondott Arszen Avakov belügyminiszter, aki mintegy hét és fél éven át, egymást követő öt kormányban töltötte be ezt a tisztséget. Egyesek szerint a kormányzat ezzel újabb győzelmet aratott a hatalom összpontosításáért vívott küzdelemben. Avakov csatlakozott az ellenzéki politikusok népes táborához.

Folytatódott az ukránosítás. Július 16-tól kötelezővé vált az ukrán szinkron, feliratozás a honi tévécsatornák által sugárzott filmek, sorozatok esetében is. A rendelkezést nem mindenki tartotta be maradéktalanul, néhány a hazafias táborhoz sorolható tévécsatorna is sugárzott még időnként orosz nyelvű filmeket, műsorokat.

Augusztus

Rejtélyes halál. Meghalt Konsztantin Pavlov, az ukrán elnök szülővárosának, Krivij Rihnek a polgármestere. A rendőrség szerint a városvezető önkezével vetett véget életének (lőtt sebbel a mellén találtak rá otthonában), de a sajtó egyéb lehetőségeket sem zárt ki. Néhány hónappal később a polgármester testvére, Andrij is meghalt (állítólag alkoholmérgezésben), egy hónapra rá pedig felakasztotta magát otthonában az unokatestvére.

A függetlenség bűvöletében. Napokig tartott a független Ukrajna fennállása 30. évfordulójának méltatása. Augusztusra időzítették a Krími Platform elnevezésű nemzetközi fórumot is számos ország állam- és kormányfőinek részvételével. Sokak szerint a hrivnyamilliókat felemésztő esemény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azaz nem hozta közelebb a megszállt Krím félsziget felszabadítását.

Szeptember

Washingtoni látogatás. Többszöri halasztás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokba utazott, ahol fogadta őt Joe Biden elnök. Az ukrán kormányzat elégedett nyilatkozatai nem tudták feledtetni, hogy Washington továbbra sem nevezte meg Ukrajna NATO-csatlakozásának dátumát és az Északi Áramlat–2 orosz gázvezetéket sem volt hajlandó további szankciókkal sújtani Kijev kedvéért.

Merénylet. Szeptember 22-én Kijevtől nem messze ismeretlenek tüzet nyitottak Szerhij Sefirnek, az elnök tanácsadójának gépkocsijára. Az államfő szerint a támadás személyének szóló figyelmeztetés volt az oligarchákat, a csempészeket és bűnözőket sújtó kormányzati intézkedések miatt.

Támadás az oligarchák ellen. Szeptember 23-án a Legfelső Tanács elfogadta az „oligarchaellenes” törvényt, melynek értelmében létrehozzák a négy kritérium alapján oligarcháknak minősített személyek jegyzékét. A négy kritérium: politikai tevékenység, legalább mintegy 80 millió dolláros vagyon, monopolhelyzet a gazdaság bizonyos területein, médiatulajdon.

Október

A házelnök menesztése. Október 7-én a parlament felmentette tisztéből Dmitro Razumkovot, a Legfelső Tanács elnökét. Sajtóértesülések szerint a végső lökést a politikus leváltásához az adhatta meg, hogy korábban nem volt hajlandó megszavazni az RNBO szankciós határozatait. Razumkov ezután önálló frakcióközi képviselői csoportot alakított a parlamentben.

Kinyitották Pandora szelencéjét. Oknyomozó újságírók egy csoportja nyilvánosságra hozta a Pandora Papers néven elhíresült, kiszivárogtatott dokumentumok alapján született jelentést, amely számos híresség, köztük magas rangú politikusok offshore cégeiről közölt adatokat. A dokumentumok egyebek mellett arra utaló információkat is tartalmaztak, hogy megválasztása előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is voltak offshore cégei.

November

Gázválság. A földgáz ára Európában meghaladta az 1000, majd időnként a 2000 dollárt is ezer köbméterenként, ami súlyos válságot idézett elő. Ennek következtében Ukrajnában – amely a gázt az európai tőzsdéken szerzi be – a felhasználói ár az év végére megközelítette a 60 hrivnyát köbméterenként. A kormány azt ígérte, hogy szabott lakossági gázárat vezet be (januárban 7,8–12 hrivnya között mozognak az árak a megyei gázszolgáltatóknál), ám ez a korlátozó intézkedés nem vonatkozott a gazdasági szereplőkre. Ennek következtében az országban számos vállalat kénytelen volt leállni, a magas energiaköltség a fogyasztói árak további emelkedését idézte elő.

Adóemelés a láthatáron. A parlament módosította az Adótörvénykönyvet. Néhány a főbb változások közül: nő a jövedéki termékek (üzemanyagok, szeszes italok, dohányáruk stb.) és bizonyos nyersanyagok (például a vasérc) adója. A mezőgazdasági földterületek tulajdonosait hektáronként 1 500 hrivnya adó megfizetésére kötelezi a jogszabály. A rádiófrekvenciák bérleti díjának emelkedése miatt nőtt a mobilkommunikációs szolgáltatások tarifája.

December

Szavazzanak a fiatalok! Sajtóhírek szerint az elnök a választási törvény módosítását fontolgatja. Bevezetnék az elektronikus szavazást (valószínűleg a Gyija mobiltelefonos alkalmazás segítségével lehetne voksolni). Emellett választójogot biztosítanának a külföldi ukránoknak, a fiatalok pedig 16 éves kortól járulhatnának az urnákhoz. Állítólag szó van arról is, hogy visszatérjenek a „régi” választási rendszerhez, ami többek között azt jelentené, hogy megmaradnának az egyéni választókerületek.

Háború fenyeget? A nyugati sajtóban még ősszel elszaporodtak az orosz invázió veszélyére figyelmeztető írások. Némi vonakodás után ukrán kormányzati tisztviselők is csatlakoztak a Moszkva támadását valószínűsítők népes táborához. Egyesek azt jövendölték, hogy már a „katolikus” karácsonykor megindulhatnak az orosz tankok. Miután az invázió elmaradt, a támadás új időpontjaként a pravoszláv karácsony időszakát, illetve a tél végét emlegetik az önjelölt jósok.

(ntk)