Magyarok Tekeházán

A vasárnapi iskolától a tervezett magyar alsó tagozatig

2022. január 16., 17:52 , 1091. szám

Az 1910-es népszámláláskor Tekeháza 1180 lakosa közül 824-en vallották magukat magyarnak, és 349-en ruszinnak. Jelenleg viszont a mintegy 1500 lelkes községnek már csak kb. a 35 százaléka magyar nemzetiségű. A II. világháborút követően ugyanis sok ruszin települt be vidékünk hegyvidéki településeiről, miközben maga a kárpátaljai ruszinság is jelentős mértékben elukránosodott. De mennyire áll ellen az asszimilációnak az itteni magyar közösség?

– Az 1970-es évek végéig két általános iskola működött a településen: egy ukrán, illetve egy magyar tannyelvű oktatási intézmény, ám 1978 körül a magyar iskolát bezárták, s azóta csak az ukrán általános iskolába járhatnak a gyerekek, a magyarok is – tájékoztat Lidka Diána, a 283 tagot számláló KMKSZ-alapszervezet elnöke, ukránnyelv- és irodalomtanár, aki emellett művészeti foglalkozásokat is vezet. – Az 1990-es években azonban beindult a református hitoktatás a parókián, természetesen magyar nyelven, így a hittan keretében írni, olvasni is megtanították az órákra járó református magyar gyerekeket. Majd a 2000-es években megszületett a vasárnapi iskola, ahol Kócsi Oszkár testnevelő tanárral és Czébely Éva alsós pedagógussal együtt magyar nyelvet és irodalmat oktatunk az oda beíratott színmagyar, illetve a vegyes családokból származó gyerekeknek. Az utóbbiak közt vannak, akik jobban, vannak, akik kissé gyengébben tudnak magyarul, de beszélik a nyelvünket, a szüleik pedig odafigyelnek, hogy tanulják meg a magyar nyelvet. Emellett magyar népi játékokkal is megismertetjük őket, továbbá kézműves-foglalkozásokat is tartunk. Amikor pedig a KMKSZ-alapszervezet felkészíti a gyerekeket a március 15-i és az október 23-i ünnepségre, a magyar nyelv napja alkalmából megszervezett rendezvényre, az október 6-i, illetve az 1944. őszi deportálásról való megemlékezésre, ezen események kapcsán magyar történelmi ismereteket is átadunk nekik. A vasárnapi iskola foglalkozásainak a református parókia ad otthont, s hetente kétszer, kedd és csütörtök délután tartjuk meg azokat.

– A magyarság 30 százaléka színmagyar, míg a kétharmada etnikumközi vegyes családokban él. Ám ezekben is mindkét házasfél nyelvén érintkeznek egymással és gyermekeikkel a szülők, sőt többnyire az ukrán házastárs is magyarul beszélget a magyar férjével/feleségével, illetve a gyerekeivel, hogy az utóbbiak ugyancsak tanulják meg a nyelvünket – jegyzi meg Kócsi Oszkár, aki egyúttal a református egyházközség kántora. – A magyarság nagy része református, a gyülekezetünk mintegy 350 lelket számlál, amellett él itt egy-két görögkatolikus magyar család, ám a görögkatolikus templomban ukránul tartják az istentiszteletet, pedig a II. világháború előtt még magyar és ruszin nyelven vezették le a szent liturgiát, a négy római katolikus magyar család tagjai pedig a szomszédos Feketeardó római katolikus templomába járnak át a misékre.

– Jó együttműködést alakítottunk ki a református egyházközséggel – veszi vissza a szót Lidka Diána. – Ők szervezik az anyák napi ünnepséget, melyre a templomban, illetve a parókián kerül sor, valamint az egyházi gyermekhetet, míg mi, a KMKSZ többi tagja a gyerekek bevonásával bográcsgulyást főzünk a rendezvény résztvevőinek. A március 15-i és az október 23-i ünnepséget, valamint az október 6-i megemlékezést a parókián tarjuk meg. Az 1944. őszi deportálások áldozatai előtt pedig az ő tiszteletükre emelt emlékműnél hajtunk fejet.

Visszatérve az oktatási kérdésekhez… Három éve magyar csoport is alakult az óvodában, melyben jelenleg mintegy húsz gyermek nevelkedik – magyarok, ukránok vegyesen. Az iskolában pedig – az angol mellett – mintegy öt éve oktatják a magyart mint második idegen nyelvet az. Az 1–2. osztályban a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke, az 5–9. osztályban pedig Kócsi Oszkár tartja meg az órákat (a 3–4. osztályban viszont még nincs bevezetve). Mint Lidka Diánától megtudom, az ukrán diákok is elég szorgalmasan tanulják a nyelvünket, s alapfokon, a 9. osztályban pedig már kissé még magasabb szinten elsajátítják azt. Ugyancsak az iskolában öt éve beindult egy-egy magyarnyelv-tanfolyam is ukrán felnőtteknek és gyerekeknek, melyekre azért inkább a gyerekek járnak. A magyar mint második idegen nyelv oktatói vezetik le a foglalkozásokat, melyek résztvevői alapszinten megtanulnak magyarul. Megjegyzendő, hogy maga az iskolaigazgató is vegyes családból származik, nagyon megértő a magyarok irányában. Ahogy maga a helybéli ukrán lakosság is, melynek tagjai valamelyest értik és beszélik a nyelvünket, a 60 százalékuknak magyar felmenői is voltak, s a 2014-es nacionalista fordulat után sem gyűrűzött be Tekeházára az ukrán nacionalizmus. A vegyes családokban pedig magyar tévécsatornákat is néznek az ukránok mellett, s nemcsak színmagyar, hanem vegyes családok is járatják a Kárpátalja hetilapot (összesen hatvan előfizetője van a lapunknak).

– Ami pedig a terveket illeti, szeretnénk beindítani a magyar alsó tagozatot, hisszük, hogy Isten megsegít bennünket ebben .

Tehát ha összehasonlítjuk a tekeházai és a királyházai magyarság helyzetét, láthatjuk, hogy ég és föld a különbség. S reméljük, hogy csakugyan beindul a magyar alsó tagozat, melynek révén tovább erősödhet a tekeházai magyarság.

Lajos Mihály