Aki oligarcha akar lenni…

2022. január 22., 17:52 , 1092. szám

Továbbra is vezető téma az ukrán médiában az oligarchák készülő számbavétele. Sem az Omikron, sem az energiaválság, sem az orosz háborús fenyegetés nem képes végérvényesen háttérbe szorítani a kérdést. Ráadásul egyre bővül az érintettek köre. A hagyományosan oligarchákként kezelt tucatnyi nagyvállalkozóé mellett egyre újabb nevek merülnek fel a sajtóban. A vesti.ua összeállításában egy újabb kategóriát is megemlít: a mini­oli­garchákét. Ők ugyan nem felelnek meg minden tekintetben a törvényben rögzített kritériumoknak, de regionális befolyásuk és politikai kapcsolataik révén mégiscsak afféle helyi kiskirályoknak tekinthetők.

Ki az oligarcha?

Az oligarchákról szóló törvény május 7-én lép hatályba. E jogszabály feladata meghatározni, ki minősül Ukrajnában oligarchának, s ki nem, kivel szemben alkalmaznak szankció­kat, s kit hagynak ki a megbélyegzettek listájából.

A törvény az „oligarchaság” négy kritériumát határozza meg, s azok kerülnek be a létrehozandó állami nyilvántartásba, akik legalább háromnak megfelelnek ezek közül.

Tehát oligarcha az, aki:

1. részt vesz a politikai életben. Tisztséget tölt be valamelyik pártban, esetleg finanszírozza annak tevékenységét. De annyi is elég, ha az adott személy kapcsolatban áll az államfővel, a kormány valamelyik tagjával, a legfőbb ügyésszel, az NBU elnökével, esetleg valamely más állami hivatal vezetőjével. (Például közös gazdasági érdekeltségeik vannak.)

2. Az oligarchának befolyása van a médiára. Tulajdonosa vagy részvényese valamely tömegtájékoztatási eszköznek. E feltétel megkerülésének kivédésére névleges tulajdonosok (strómanok) beiktatása révén a hatóságok figyelembe veszik azt is, ha az oli­garcha kapcsolatban áll a média tulajdonosával (például közös vállalkozásuk van), esetleg a tulajdonosnak „rossz a híre” (például adótartozása eléri a 600 ezer hrivnyát, a piaci érték alatti áron jutott hozzá a vitatott tulajdonú médiához).

3. Az oligarchának minősülő üzletember olyan cég végső haszonélvezője, amely úgynevezett természetes monopólium szubjektuma (ilyenek például a megyei áramszolgáltató vállalatok), vagy monopolista valamely piacon. Ahhoz azonban, hogy ez a feltétel teljesüljön, az illetékes állami hatóságnak előbb monopolistává kell nyilvánítani a vállalkozót vagy cégét.

4. Az oligarchának minősülő személy vagyonának igazolt értéke meg kell, hogy haladja a létminimum egymilliószorosát, vagyis a 2,27 milliárd hrivnyát (mintegy 87 millió dollárt).

A pénz nem minden, de…

Mindenekelőtt lássuk az ukrán gazdagok élmezőnyét 2021-ből a Forbes Ukrajina alapján: 1. Rinat Ahmetov (7,6 milliárd dollár), 2. Viktor Pincsuk (2,5 milliárd dollár), 3. Konsztantin Zsevago (2,4 milliárd dollár), 4. Ihor Kolomojszkij (1,8 milliárd dollár), 5. Hennagyij Boholjubov (1,7 milliárd dollár), 6. Olekszandr és Halina Hereha (1,7 milliárd dollár), 7. Petro Porosenko (1,6 milliárd dollár), 8. Vadim Novinszkij (1,5 milliárd dollár), 9. Olekszandr Jaroszlavszkij (820 millió dollár), 10. Jurij Koszjuk (780 millió dollár).

Van azonban egy kis gond a negyedik kritériummal: Ukrajnában még a 100. leggazdagabb személy, a Forbes listáján utolsó Olekszandr Szlobogyan vagyonát is 125 millió dollárra becsülik, ami jóval több, mint a 4. pontban megállapított alsó vagyoni határ (87 millió USD). Vagyis a potenciális oligarchák száma jócskán meghaladja a százat!

A média nem akadály

A legvagyonosabb ukránok jelentős része – így vagy úgy – kötődik bizonyos médiákhoz.

Lássuk az élmezőnyt: Rinat Ahmetov – TRK Ukrajina; Viktor Pincsuk – StarLightMedia; Konsztantin Zsevago – Eszpreszo TV; Ihor Kolomojszkij – 1+1 Média; Petro Porosenko – Prjamij, 5 Kanal.

És ez még távolról sem minden! A rangsorban 620 millió dollárral 12. Viktor Medvedcsuké például a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által 2021 elején szankciókkal sújtott három hírcsatorna, a 112 Ukrajina, a NewsOne és a ZIK. A 420 millió dollárral 25. Dmitro Firtasé az Inter Media-Group.

Bátran kijelenthető, hogy a médiatulajdonosok az elsők között kerülnek majd fel az oligarchák jegyzékébe. Csakhogy néhányan közülük, például Petro Porosenko, máris igyekeznek szabadulni kényelmetlenné vált médiáiktól. Hogy ezzel elérik-e a kívánt hatást, azaz kimaradnak-e az „oligarchizálásból”, az persze egyelőre kétséges.

Futottak még

A felsoroltakon kívül is számos olyan nagyvállalkozó neve merült fel a médiában az utóbbi időben, akik számíthatnak rá, hogy felkerülnek Volodimir Zelenszkij elnök „listájára”.

Kiváló példa erre az ingatlanberuházó Vadim Sztolar, akinek vagyonát tavaly 175 millió dollárra becsülték, és ez a 64. helyhez elég Ukrajna leggazdagabb embereinek rangsorában. Az üzletember tagja az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) párt politikai tanácsának. Jelenleg a Live.Network regionális csatornahálózat fejlesztésén dolgozik, a Kyiv.live és az Odesa.live már meg is kezdte a működését.

Aztán itt van Nesztor Sufrics: a leggazdagabb 100 közé ugyan nem fért be, de az NV folyóirat és a Dragon Capital befektetési cég korábban 98 millió dollárra becsülte a vagyonát. Tőkéjét a kárpátaljai származású, saját állítása szerint magyar gyökerekkel is rendelkező üzletember a gázkitermeléssel alapozta meg. Úgy tudni, mióta megvált aktívumaitól a gáz üzletágban, egyebek mellett a fővárosi ingatlanpiacon vannak érdekeltségei. Évek óta tagja a Legfelső Tanácsnak, most éppen az OPZZS színeiben. Tavaly szeptemberben – némileg váratlanul – megvásárolta a Persij Neza­lezsnij tévécsatorna részvényeinek 60%-át. Az RNBO által 2021 februárjában szankcionált ZIK, NewsOne és 112 Ukrajina csatornák dolgozóinak jelentős részét pillanatnyilag éppen ez a csatorna foglalkoztatja. De ennyivel nem érte be földink. Úgy tudni, októberben az UkrLive tévécsatorna egyszemélyi tulajdonosa lett. Mint láthatjuk, a négy kritérium közül háromnak ő is megfelel (politizál, kellően gazdag és médiát birtokol).

A minioligarchák

Ott vannak azután azok a helyi jelentőségű, mondhatni másodvonalbeli közéleti szereplők, vállalkozók, akik szintén a politika és az üzleti élet határán egyensúlyozva építgetik a maguk privát birodalmát. Vegyük például Andrij Szadovij lembergi polgármestert. Vagyona, amelyet mostanság senki nem tartott szükségesnek megbecsülni, valószínűleg elmarad az „igazi” oligarchákétól, bár kétségtelenül nem csekély. Ami viszont médiabirodalmát illeti, egészen bizonyosan nincs oka szégyenkezni. Övé többek között a galíciai főváros egyik legnépszerűbb rádiócsatornája, a Lux FM és Nyugat-Ukrajna meghatározónak tekintett hírportálja, a zaxid.net. Nem kellene lényegesen módosítani a jelenlegi oligarchaellenes törvényt, hogy a hatalom „egy szép napon” a regionális minioligarchákra is kiterjessze a jogszabály hatályát.

Mi lesz a büntetésük?

Az oligarchává nyilvánításról az RNBO dönthet valamelyik tagjának, illetve a Miniszteri Kabinetnek, a nemzeti banknak, az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak vagy a Monopóliumellenes Bizottságnak az előterjesztése alapján.

Az oligarchák jegyzékébe felvett személyeknek minden évben nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben egyebek mellett kötelesek számot adni a kormánytisztviselőkkel ápolt kapcsolataikról. A jegyzékben szereplők nem vehetnek részt az úgynevezett „nagy privatizációban”, és nem finanszírozhatnak politikai pártokat.

Mint látható, politika és gazdaság Ukrajnában kéz a kézben jár. Egyesek a politika felől közelítenek az anyagi javakhoz, mások fordítva csinálják, és mindig akad valaki, aki a javak újraosztásával kísérletezik.

(ntk)