Diplomáciai körhinta

2022. január 26., 17:22 , 1093. szám

Folytatódnak az Ukrajna körüli külpolitikai csatározások. A napokban Kijevben, Moszkvában és Berlinben egymásnak adták a kilincset a diplomaták. Valamennyien azt igyekeztek kipuhatolni, mi lesz a sorsa a decemberben előterjesztett orosz biztonságpolitikai javaslatoknak, hogyan lehetne rendezni Ukrajna helyzetét ebben a több ismeretlenes, háborúval fenyegető egyenletben, és egyáltalán: hogyan alakul Oroszország és Európa, Washington és Moszkva viszonya a formálódó új világrendben.

Blinken ígéretei

A kijevi diplomáciai jövés-menés legkiemelkedőbb eseménye kétségtelenül Antony Blinken múlt szerdai látogatása volt. Annál is inkább, mivel tudni lehetett, hogy az amerikai külügyminiszter Berlinbe készül, majd orosz kollégájával, Szergej Lavrovval találkozik Genfben.

Blinken az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij elnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel is egyeztetett. Megbeszélésük után közölték, az USA további 300 millió dollárral támogatja Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztését. Sokadszor is megerősítették, hogy Oroszország „nagyon rövid időn belül” katonai lépésekre szánhatja el magát Ukrajna ellen. Az Egyesült Államok és az Európai Unió ezért újabb szankciókat tervez Oroszország féken tartására, tudhattuk meg. Az intézkedéscsomagból azonban hiányzik a legsúlyosabb lépés: Oroszország kizárása a SWIFT nemzetközi banki utalási rendszerből. Úgy tűnik, a Nyugat visszarettent ettől a lehetőségtől.

A háborús készülődés közepette kicsit háttérbe szorult az ukrán belpolitika. Az amerikai külügyminiszter azért felszólította vendéglátóit, hogy fejezzék be a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjének ugyancsak elhúzódott kiválasztási folyamatát (amelyet sajtóinformációk szerint az Elnöki Hivatal akadályoz).

Minszktől fenyegetve

Kijev szempontjából azért sem lehetett az amerikai külügyminiszter látogatása a felhőtlen boldogság forrása, hiszen a minszki megállapodások is szóba kerültek. Blinken utóbb az Amerika Hangjának adott interjújában arról beszélt, nincs értelme a minszki megállapodás felülvizsgálatának.

„Létezik egy sor egyértelmű lépés, amelyet mindkét félnek meg kell tennie. Ezek némelyikét Ukrajna már megtette, némelyikről most döntenek... Jelenleg Minszk az egyetlen út” – fogalmazott Blinken.

Moszkva is folyton a minszki megállapodások végrehajtását kéri számon Ukrajnán. 

„Megközelítéseink teljesen indokoltak, abszolút érthetőek és nyitottak. Arra számítunk, hogy e megközelítések többszöri ismétlésre Berlinben és Párizsban is meghallgatásra találnak, mert Kijevben nem reménykedhetünk. Csak abban reménykedhetünk, hogy Berlin és Párizs rákényszeríti Zelenszkij urat annak végrehajtására, amit többször megígért” – jelentette ki minapi sajtótájékoztatóján az orosz külügyminiszter.

Kijev ennek ellenére makacsul elhárítja a minszki megállapodások végrehajtására tett kísérleteket. A dokumentum előnytelen Ukrajna számára, vallja a jelenlegi kormányzat, ezért felül kell vizsgálni. Az ukrán vezetés szívesen eltekintene a különleges státusz biztosításától az ideiglenesen megszállt területek számára, amint a népi milícia létrehozásától és az amnesztiától is, csak hát Oroszország a megállapodás minden betűjéhez ragaszkodik.

Berlin nem túl lelkes

Blinken Kijevből Berlinbe utazott múlt csütörtökön, ahol természetesen szintén Ukrajna, valamint Oroszország elrettentése volt a fő téma Olaf Scholz kancellárral és Annalena Baerbock német külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein. Az amerikai külügyminiszter tárgyalt francia és brit kollégájával, Jean-Yves Le Driannal és Liz Truss-sal is.

A Baerbockkal tartott közös sajtótájékoztatón Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok több mint száz konzultációt folytatott kormányokkal és szervezetekkel az elmúlt hetekben, hogy megbizonyosodjon arról, „egységesen beszélünk és cselekszünk”.

„Egyértelművé tettük, hogy ha az orosz csapatok átlépik Ukrajna határát, és újabb agressziót követnek el Ukrajna ellen, akkor az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei gyors, kemény és egységes választ fognak adni” – mondta.

A diplomata hangsúlyozta: „Oroszország fegyvertárában a katonai akciókon kívül számos egyéb eszköz is van – destabilizáció, hibrid támadások, félkatonai taktika”, és ők az európai partnerekkel minden lehetőséget mérlegelnek. Az Északi Áramlat–2 gázvezeték az Egyesült Államok, Németország és szövetségeseik számára változatlanul a befolyásgyakorlás eszköze marad Oroszország vonatkozásában mindaddig, amíg meg nem indul rajta a gázszállítás – jelezte Blinken. Közölte, Baerbockkal többek között abban állapodtak meg, hogy nem engedik Oroszországnak fegyverként használni energiaforrásait.

Baerbock feltűnően visszafogott volt, mintha Németország nem repesne az örömtől az Oroszországgal való konfrontálódás gondolatára. Az Északi Áramlat–2-vel kapcsolatban úgy fogalmazott, ha folytatódik az eszkaláció az orosz–ukrán határon, minden intézkedést megfontolnak.

A német politikus a kelet-ukrajnai rendezés fontosságát hangsúlyozta.

„Franciaországgal közösen [...] mindent megteszünk annak érdekében, hogy újra megtöltsük élettel ezt a formátumot” – fogalmazott Baerbock.

Az oroszoknak a szemük sem rebbent

Ily módon felvértezve magát és lelket öntve szövetségeseibe utazott el Blinken Genfbe. Találkozója Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel alig másfél óráig tartott, s utóbb egyik fél sem árult el túl sokat arról, hogy mi hangzott el a tárgyalóteremben. Abban egyetértettek, hogy nyílt és egyenes egyeztetésen vannak túl.

Lavrov az orosz eltökéltséget és rendíthetetlenséget testesítette meg. Az újságírók kérdéseire válaszolva sokadszor is tagadta, hogy szándékukban állna megtámadni Ukrajnát. Nehezményezte, hogy a sajtó kérdései zömmel Ukrajnára vonatkoznak, s nem az Oroszország által követelt biztonsági garanciákra. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, Blinken megígérte, hogy az Egyesült Államok rövidesen eleget tesz országa kérésének és írásban reagál az orosz javaslatokra. Ennek alapján tudják majd megítélni Moszkvában, hogy hol tartanak jelenleg a tárgyalások.

Blinken elismételte, hogy Moszkva „gyors, komoly és egységes” válaszra számíthat, ha megtámadja Ukrajnát. Megerősítette, Washington írásban válaszol Moszkva javaslataira, más összefüggésben azonban utalt rá, hogy bizonyos orosz követeléseket nem tartanak teljesíthetőnek. Itt minden bizonnyal arra kell gondolnunk, az USA nem kívánja írásba adni, hogy Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja.

Mindenesetre Lavrov és Blinken megállapodtak, hogy folytatják az egyeztetéseket. Nem zárták ki a két ország elnökének újabb találkozóját sem, de csak abban az esetben, ha sikerül haladást elérniük a vitás kérdésekben.

* * *

A nagyhatalmak közötti pszichológiai hadviselés az elmúlt napokban a gesztusok nyelvén folytatódott. Egymás után érkeztek Kijevbe a brit és amerikai fegyverszállítmányokkal megrakott repülőgépek. Ugyanakkor hétfőn az Egyesült Államok Külügyminisztériuma engedélyezte tisztviselői önkéntes távozását a kijevi nagykövetségről, és elrendelte családtagjaik hazautazását. Hangsúlyozták, a lépés nem azt jelenti, hogy magára hagyják Ukrajnát. Nagy-Britannia, Németország és Ausztrália követte az amerikai példát. Ukrajna külügyminisztériuma elhamarkodottnak nevezte ezeket a lépéseket.          

(ntk)

Háborús hisztéria

Napjaink a háborús hisztéria jegyében telnek. Nem hagyják, hogy elfeledjük, Oroszország támadásra készül. Az embereket és az országot egyaránt megviseli az állandó feszültség.

Vegyük például január 19-ét, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ukrajnai látogatásának napját! Jens Stoltenberg NATO-főtitkár telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkijjel az orosz csapat­összevonásról. Bejelentették, hogy Ukrajnába készül Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki felajánlotta Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy találkozzanak Ankarában.

Közben a Gennagyij Zjuganov vezette kommunisták az orosz Állami Dumában hivatalosan is felkérték Putyint, hogy csatolják Oroszországhoz Ukrajna ideiglenesen megszállt területeit. Ukrajnában a Nép Szolgája párt frakcióvezetője, David Arahamija egyik nyilatkozatában kijelentette, hogy „Oroszországtól bármi várható, de pánikra nincs ok”. És ha ez nem lenne elég, ott van a külföldi és a hazai sajtó, amely egyre azt szajkózza, hogy Putyin bármikor elszánhatja magát az invázióra.

Ennek a hangulatkeltésnek lépten-nyomon tapasztalhatjuk a következményeit. Hiába erőlködik a nemzeti bank, egyre gyengül a hrivnya, és nem akar lassulni az infláció. A befektetők menekülnek az országból, leállnak a beruházások, a boltokban emelkednek az árak.

A jelek szerint végül Kijevben is megértették, hová vezethet mindez. Elnökünk úgy döntött, megnyugtatja országa népét. Volodimir Zelenszkij azzal a kéréssel fordult Ukrajna polgáraihoz az Elnöki Hivatal YouTube-csatornáján megjelent üzenetében, hogy ne essenek pánikba.

„Tulajdonképpen mi itt az újdonság? Hát nem ez a valóság már nyolc éve? Nem 2014-ben kezdődött az invázió? Talán csak most merült fel a nagyszabású háború veszélye? Ez a veszély nem egy napja áll fenn, és nem lett nagyobb. A felhajtás lett körülötte nagyobb. És most nem a földünket támadják aktívan, hanem az önök idegeit. Hogy állandóan szorongjanak. Ezt minden polgárunknak meg kell értenie, különösen az időseknek. Ki kell fújni a levegőt. Le kell higgadni. Nem kell hajdináért és gyufáért futni” – idézi az elnököt az Ukrajinszka Pravda.

Bizonyos jelekből ítélve az emberek mégiscsak bevásárolnak. A segodnya.ua arról számolt be, hogy Kijevben felvásárolnak bizonyos alapvető élelmiszereket, például lisztet, cukrot, hajdinát és száraztésztákat vesznek nagyobb mennyiségben. Néhány szupermarketben részben kiürültek a polcok. A portál nem tudta a jelenséget minden kétséget kizáróan Zelenszkij beszédéhez kötni, de a felvásárlás – ha ugyan arról van szó – szerintük az elnöki üzenet után kezdődött.

Amíg itthon nyugtatni igyekszik népét az elnök, Amerikának a harciasabb arcát mutatja. A The Washington Postnak adott interjújában többek között arról beszélt, ha az Oroszországi Föderáció az általános támadás mellett dönt, azokkal az ukrán régiókkal kezdi, ahol „történelmileg” olyan emberek élnek, akiket családi kötelékek fűznek Oroszországhoz.

„Elfoglalhatják az ukrán kormány fennhatósága alatt álló Harkivot. Oroszországnak ürügyre van szüksége: azt fogják mondani, hogy védik az orosz ajkú lakosságot. A Krím elfoglalása és annektálása után tisztában vagyunk vele, hogy ez megvalósítható és megtörténhet. De nem tudom, mit szándékoznak tenni, mert ezek nagyvárosok. Harkivnak több mint egymillió lakosa van. Ez nem egyszerű foglalatosság, egy nagyszabású háború kezdete lesz” – mondta az elnök, akit ugyancsak a segodnya.ua idéz.

Harkivban félreértették az elnök szavait. Ihor Terehov polgármester arról biztosított, hogy orosz agresszió esetén nemcsak a helyi lakosok, hanem minden ukrán kiáll a város védelmében.

„A város kész határozottan szembeszállni a potenciális betolakodóval, minden erőnk és eszközünk megvan ahhoz, hogy megvédjük Harkivot” – mondta.

Utóbb az elnök szóvivője is megszólalt. Mint fogalmazott, Zelenszkij szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, valójában csupán egy „hipotetikus forgatókönyvről” volt szó.

Valahogy mégse lettünk nyugodtabbak.

(hk)