Amerikai–orosz tárgyalások: levélváltás üzengetéssel
Múlt csütörtökön elérkeztünk az Egyesült Államok, a NATO és Oroszország közötti biztonságpolitikai tárgyalások szappanoperájának újabb epizódjához. Az USA moszkvai nagykövetén keresztül eljuttatta az orosz külügyminisztériumba a Kreml által decemberben nyilvánosságra hozott biztonságpolitikai javaslatokra kidolgozott írásos válaszát.
Washington levelét megírta
Anthony Blinken külügyminiszter washingtoni sajtótájékoztatóján ismertette az újságírókkal azt, ami ebből a dokumentumból a Fehér Ház szerint a közvéleményre tartozik. Mint fogalmazott, a válaszban „komoly diplomáciai útitervet vázoltunk fel arra az esetre, ha Moszkva ezt választja”.
„A kézbesített dokumentum tartalmazza az Egyesült Államok, valamint szövetségeseink és partnereink aggodalmait Oroszország biztonságot aláásó lépéseivel kapcsolatban; valamint az Oroszország által kifejezett aggodalmak elvi és pragmatikus értékelését, s javaslatainkat azokon a területeken, ahol megtalálhatjuk a közös nevezőt” – közölte Blinken.
A külügyminiszter szerint az Egyesült Államok válaszában egyértelművé tette, hogy kitart kulcsfontosságú elvei mellett.
„Ide tartozik Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint az államok joga, hogy megválaszthassák saját biztonsági megállapodásaikat és szövetségeiket. Megvizsgáltuk a kölcsönös átláthatóságra irányuló intézkedések lehetőségét, többek között az ukrajnai állások telepítésére vonatkozóan, valamint az európai katonai gyakorlatokkal és manőverekkel kapcsolatos bizalom növelését elősegítő intézkedéseket” – mondta.
Blinken hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész folytatni a párbeszédet az Oroszországi Föderációval azokon a területeken, ahol változatlanul lehetséges az együttműködés. Arra számít, hogy miután Moszkva megismerkedett az amerikai válasszal, módja lesz szót váltani erről Lavrov külügyminiszterrel – tette hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter még aznap jelezte, Kijevnek nincs kifogása a javaslatok ellen, amelyeket az Egyesült Államok az orosz–ukrán válság enyhítését célzó tárgyalások részeként meg kíván küldeni Oroszországnak. A tárcavezető hangoztatta, hogy az amerikai fél a javaslatok elkészítésekor figyelembe vette az ukrán álláspontot. Kuleba ugyanakkor kifejtette, hogy bár „az Ukrajna határa mentén és a megszállt területeken összevont orosz csapatok száma nagy, és közvetlen veszélyt jelent az országra, azonban jelen pillanatban ez a létszám nem elegendő az Ukrajna elleni általános offenzívához”.
A NATO sem hallgathatott
Hasonló tartalmú, bár valamivel talán harciasabb hangvételű üzenetet juttatott el Moszkvának a NATO. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára, akit az MTI idéz, ezzel kapcsolatban elmondta: „Ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.”
Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit. Hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”.
A NATO-főtitkár egyben felhívta a figyelmet, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak.
Oroszország elégedetlen
Moszkvában gyorsan végeztek a levélolvasással. Szergej Lavrov külügyminiszter első reagálásában elismerte, hogy a másodlagos kérdéseket illetően több érdekes elképzelést is tartalmaz az amerikai dokumentum. Néhányat közülük Oroszország már évekkel ezelőtt felvetett, ám akkor az Egyesült Államok még hallani sem akart róluk – tette hozzá fanyar mosollyal. Ami azonban a központi kérdéseket illeti, azaz a NATO keleti irányú terjeszkedését, amely Oroszország számára elfogadhatatlan, a blokk európai katonai potenciáljának és infrastruktúrájának visszarendezését az 1997-es állapotokra (ekkor írták alá az Oroszország–NATO megállapodást), továbbá az orosz városokat fenyegető csapásmérő fegyverzetek telepítését Oroszország határainak közelében, azokat a dokumentum figyelmen kívül hagyja – mutatott rá.
Orosz rádióállomásoknak adott múlt pénteki interjújában Lavrov emlékeztetett, az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón, majd 2010-ben Asztanában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) országainak vezetői a biztonsági garanciák oszthatatlan csomagjáról állapodtak meg (Európai Biztonsági Charta – a szerk.). A Nyugat ebből a csomagból ma csupán azt az elvet ragadja ki, mely szerint minden országnak jogában áll megválasztani a szövetségeseit, a katonai szövetséget, amelyhez csatlakozni kíván. A megállapodás értelmében azonban ennek a jognak az a feltétele – amit az aláírók szintén elfogadtak –, hogy senki nem erősítheti a saját biztonságát mások biztonsága rovására. Tehát amikor most a Nyugat csak Ukrajnának a NATO-tagsághoz való jogát hangoztatja, szándékosan megfeledkezik a kötelezettségvállalás második eleméről – mutatott rá Lavrov.
Ami a továbbiakat illeti, az orosz külügyminiszter elmondta, tárcaközi egyeztetést követően következtetéseiket Putyin elnök elé tárják. Lavrov egyben jelezte, megkereséssel fordul valamennyi nyugati kollégájához, adjanak hivatalos magyarázatot arra, hogy a jelenlegi történelmi helyzetben országaik miként szándékoznak eleget tenni isztambuli és asztanai kötelezettségvállalásaiknak, ezen belül is mindenekelőtt annak a szempontnak, hogy nem erősíthetik biztonságukat mások rovására.
Keddre virradóra az amerikai média fehér házi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az Egyesült Államok megkapta Moszkva írásos viszontválaszát levelükre. Washingtonban nem tartották célszerűnek megszellőztetni az orosz üzenet tartalmát mindaddig, amíg sor nem kerül Anthony Blinken és Szergej Lavrov kedden, lapzártánk után esedékes telefonbeszélgetésére.
„Változatlanul teljes mértékben elkötelezettek vagyunk az ezekről a kérdésekről folytatott párbeszéd mellett, és továbbra is szorosan konzultálunk szövetségeseinkkel és partnereinkkel, beleértve Ukrajnát is” – idézi a CNN az amerikai külügyminisztérium képviselőjét.
(ntk)
Ökölrázás az ENSZ-ben
Múlt pénteken Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-nagykövete közölte, az Egyesült Államok összehívja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülését „Oroszország fenyegető magatartása” és az orosz csapatok összevonása miatt Ukrajna határain és Fehéroroszországban. Az ülésre január 31-én, európai idő szerint hétfőn este került sor. Érdemes megemlíteni, hogy Oroszország mellett Kína is ellenezte a BT összehívását.
Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete utalt Volodimir Zelenszkij elnök, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter és más ukrán tisztviselők szavaira, akik maguk is kijelentették, hogy az Ukrajna körüli hisztériakeltésnek nincs valós alapja. Lényegében tehát spekulációk és alaptalan vádak miatt kezdeményezték az ENSZ BT összehívását – mutatott rá az orosz diplomata.
Véleménye szerint az Egyesült Államok igyekszik eltéríteni a Donyec-medencei konfliktus megoldását a minszki megállapodásoktól.
„A kérdés megoldása csak az ukrán fél és az LDNR (a kelet-ukrajnai szakadár „köztársaságok” – a szerk.) képviselői közötti közvetlen párbeszéd eredményeként lehetséges” – hangsúlyozta a nagykövet.
Nebenzja hozzátette, hogy „az Oroszországi Föderáció nem zárja ki a provokációkat az ukrán fél részéről a DNR és az LNR ellen”.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete ezzel szemben azt állította, hogy a félelmek jogosak, hiszen Oroszország 5000 katonát, ballisztikus rakétákat, különleges erőket és légvédelmi egységeket küldött Fehéroroszországba, s további csapatösszevonásokat tervez.
„Oroszország katonai akcióval fenyegetőzött, ha követeléseit nem teljesítik” – emlékeztetett beszédében Linda Thomas-Greenfield, hozzátáve: „békére, párbeszédre törekszünk, nem akarunk konfrontációt, de határozottak, gyorsak és egységesek leszünk Oroszország további ukrajnai inváziója esetén”.
„A kelet-ukrajnai orosz háborúban már több mint 14 ezer ukrán halt meg, mintegy 3 millió ukrán, akiknek fele idős ember és gyerek, élelemre, menedékre és létfontosságú segítségre szorul. Bármennyire pusztító is ez a helyzet, nem hasonlítható össze annak a teljes körű inváziónak a humanitárius hatásával, amelyet Oroszország most tervez Ukrajnában” – hangsúlyozta az USA ENSZ-nagykövete.
Feltűnést keltett, hogy az orosz küldöttség éppen azelőtt távozott a BT üléséről, hogy szót kapott volna Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete. Nebenzja nagykövet egyéb elfoglaltságával magyarázta távozását, és arra kérte a jelenlévőket, hogy ne tekintsék ezt a részükről demarsnak.
„Ukrajna nem indít katonai offenzívát sem a Donbászban, sem a Krím félszigeten, sem máshol. Ukrajna nem látja az alternatíváját a folyamatban lévő konfliktus békés megoldásának, szuverenitása és területi integritása helyreállításának. Ugyanakkor látunk egy orosz félretájékoztatási kampányt, benne hamis vádakat, amelyek szerint Ukrajna katonai támadást tervez. Ez nem fog megtörténni. Ez közvetlen bizonyítéka annak, hogy Oroszország nem hajlandó biztosítani a deeszkalációt és felkészül egy esetleges további agresszió igazolására” – jelentette ki Szerhij Kiszlicja.
Ukrajna támogatja a diplomáciai csatornák nyitva tartását Oroszország irányában, ha ez megakadályozza a katonai eszközökre való áttérést.
„Elnököm nemrég megerősítette, hogy kész találkozni orosz kollégájával. Ha Oroszországnak kérdései vannak Ukrajnához, jobb találkozni és beszélni, mintsem csapatokat vezényelni Ukrajna határaihoz és megfélemlíteni az ukrán népet” – fogalmazott az ukrán ENSZ-nagykövet.
(hk)
