Helyiségek nem lakáscélúvá minősítéséről

„Örököltem egy földszinti lakást. Szeretném üzlethelyiséggé alakítani. Azt mondták, ezt csak nem lakáscélú helyiséggel tehetem meg. Mit jelent ez?”

– A gazdasági tevékenység engedélyezéséhez teljesíteni kell a helyiségekkel szemben támasztott követelményeket is, így azoknak egyebek mellett nem lakáscélúaknak kell lenniük. Vagyis a kiszemelt helyiségeket szükség esetén át kell minősíttetni lakáscélúakból nem lakáscélúakká.

Lakáscélú helyiségeknek általában az olyan földfelszín feletti fűthető helyiségeket nevezzük, amelyek egész évben alkalmasak lakhatás céljára. A nem lakáscélú helyiségek egy adott lakóegyütteshez tartozhatnak ugyan, de nem képezik a lakásállomány részét, és a polgári jog szempontjából önálló objektumnak minősülnek.

Sajnos, nem létezik olyan törvény, rendelet, amely minden szempontra kiterjedően szabályozná a lakáscélú helyiségek átminősítésének kérdését, ilyenkor egy egész sor normatív dokumentum rendelkezéseit kell szem előtt tartani.

A többlakásos ház (vagy családi ház) lakóhelyiségeinek, amelyeket nem lakáscélú helyiségekké terveznek átminősíteni, meg kell felelniük bizonyos követelményeknek:

• alagsorban, a földszinten, legfeljebb a második szinten legyen (azzal a feltétellel, hogy nem lakáscélú helyiség felett helyezkedik el), vagy a harmadik szinten – műhely, stúdió kialakítására;

• biztosítottaknak kell lenniük a műszaki feltételeknek rámpa, külön bejárat, vészkijárat kialakításához, a ház lakórészétől elszigetelve;

• a szóban forgó helyiségekben senki sem lakhat, és nem lehet oda bejelentve;

• a lakóépület nem minősülhet romosnak, balesetveszélyesnek vagy műemléknek;

• az épület nem lehet elzálogosítva vagy zárolva.

A helyiségek nem lakáscélúvá nyilvánításának menete körülbelül a következő:

1. Meg kell szerezni az engedélyt az átminősítéshez a helyi önkormányzat végrehajtó szervének várostervezési és építészeti osztályától; ehhez meg kell határozni a helyiség rendeltetését (pl. gyógyszertár, étterem, szépségszalon, iroda) – a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé az egyeztetést a szomszédokkal.

2. Az átépítés/rekonstrukció során (külön bejárat kialakítása stb.):

• a projektdokumentáció kidolgozása és jóváhagyása;

• az építési munkálatok megkezdésének bejelentése az illetékes építészeti és építésügyi ellenőrzési szervnél, és annak regisztrációja az építési tevékenységek nyilvántartásában;

• az új műszaki leírás („tehpaszport”) megszerzése;

• a létesítmény üzemkész állapotáról szóló nyilatkozat regisztrációja az építési tevékenységek nyilvántartásában;

• az objektum műszaki átadása.

3. A nem lakáscélú helyiség tulajdonjogának bejegyzése.

Az eljárás költségeit a helyi önkormányzat határozza meg. Léteznek vállalkozások és jogászok, amelyek/akik bizonyos díjazás fejében vállalják az ügyintézést.

Készüljön fel rá, hogy az átminősítést követően minden közüzemi szolgáltatóval új szerződést kell majd kötnie. Nem lakáscélú helyiségek esetében a tarifák lényegesen magasabbak.

Az átminősítési engedély igényléséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:

• kérvény;

• személyazonosságot igazoló okmány másolata;

• a nem lakáscélú helyiséggé átminősítendő lakóhelyiség tulajdonjogát igazoló dokumentumok közjegyző által hitelesített másolatai (minden tulajdonostárs feltüntetésével, beleértve a kiskorúakat is);

• a lakóhelyiségnek a hatályos követelmények szerint elkészített műszaki vizsgálati anyagai (műszaki vélemény).

A műszaki véleményt engedéllyel rendelkező tervező cég is elkészítheti.

Az átminősítés iránti kérelmet elutasíthatják, ha a nem lakáscélú helyiség tervezett hasznosítása nem engedélyezhető, például játéktermet, 1 000 négyzetmétert meghaladó alapterületű üzlethelyiséget szándékozik kialakítani a kérelmező. A nem engedélyezhető alkalmazások felsorolása nem teljes, a helyi szabályozástól is függ.

Megtagadhatják az engedély kiadását akkor is, ha a kérelmező által benyújtott dokumentumokban szereplő információk, szándékok nem felelnek meg a valóságnak, vagy ha a kérelmező nem tartotta be a lakóhelyiség nem lakáscélú helyiséggé történő átminősítésének rendjére vonatkozó előírásokat.

Ha megtagadták az engedély kiadását, a polgár a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Mivel az alperes ilyen esetben a helyi önkormányzat illetékes hatósága, a körzeti közigazgatási (adminisztratív) bírósághoz kell fordulni. Fogadhat ügyvédet, aki összeállítja a keresetet, és képviseli az érdekeit a bíróságon. Ilyenkor a költségekhez a jogász tiszteletdíja mellett hozzáadódik a bírósági illeték is, amelyet a kereset benyújtásakor kell megfizetni. A magánszemély által nem vagyoni jellegű közigazgatási kereset benyújtásakor fizetendő illeték a létminimum 0,4-szerese (992,40 hrivnya). Ha a dokumentumok rendben vannak, a bíróság rendszerint a felperesnek ad igazat, s kötelezi az alperest az engedély kiadására.

hk