A lakóépületekben működő üzletekkel járó zajokról

„Minap arról olvastam rovatában, hogyan lehet üzletet nyitni egy többlakásos házban. Sajnos, városunkban az ilyen üzletek megnyitásának a jelek szerint semmi akadálya, és a tulajdonosoknak a lakókra sem kell tekintettel lenniük. Házunkban is nyílt a földszinten egy kávézóval kombinált vegyeskereskedés, ahol a bejárat fölé erősített hangszóróból folyamatosan bömböl a zene, az ablakunk alatt pöfögnek a beszállítók teherautói és kisbuszai, a vendégek pedig késő estig hangoskodnak. Hogyan lehet véget vetni ennek a tűrhetetlen állapotnak?”

– Az Alkotmány 3. cikkelye szerint Ukrajnában a legfőbb társadalmi értéknek tekintik az embert, életét és egészségét, becsületét és méltóságát, sérthetetlenségét és biztonságát. Az emberi jogok és szabadságok, valamint ezek garantálása határozzák meg az állam tevékenységének tartalmát és célját.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 386. cikkelye értelmében az állam biztosítja a tulajdonjog valamennyi alanya jogainak egyenlő védelmét. A tulajdonos, aki megalapozottan számíthat rá, hogy mások megsérthetik a tulajdonjogát, a bírósághoz fordulhat, hogy az tiltsa meg a jogait sértő cselekmények elkövetését, vagy kérje olyan intézkedések foganatosítását, amelyek megakadályozzák az ilyen jogsértést. A tulajdonos, akinek jogait megsértették, jogosult a vagyoni és erkölcsi kár megtérítésére.

A Ptk. 15. cikkelyének első része rögzíti minden személy jogát polgári jogainak védelméhez, amennyiben sérülnek, nem ismerik el vagy megtámadják azokat.

A hatályos jogszabályok és rendelkezések tartalmazzák a lakás lakhatási célú használatához szükséges higiéniai feltételek biztosításához való jogot az üzlet gazdasági tevékenységének korlátozásával, például a lakás ablakai alatti árurakodás tiltásával. Így a boltba szánt áruk és termékek kirakodásának lehetőség szerint a ház ablak és bejárat nélküli végéből kell történnie; esetleg aluljárón át; netán a főutak irányából, speciális rakodóhelyiség megléte esetén (lásd: Санітарні правила для підприємств продовольчої торгівлі, № 5781-91 від 16. 04. 91 – 55. pont).

A lakosság köztisztasági és járványügyi jólétének biztosításáról szóló törvény 24. cikkelye szerint a vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek tevékenységük során nem léphetik túl az egészségügyi normák által az olyan helyiségekre és területekre meghatározott zajszintet, ahol tartósan vagy ideiglenesen emberek tartózkodhatnak.

Lakhatási joga védelmében a polgár fordulhat az önkormányzathoz, az Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálathoz, a rendőrséghez és a bírósághoz is. Minden esetben fontos tudnia azonban, hogy ki sérti a jogait. A Polgári perrendtartási törvénykönyv 175. cikkelyének 3. pontja értelmében például a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a felek teljes megnevezését (jogi személyek esetében) vagy nevét (vezetéknév, név és utónév – magánszemélyek esetében), központjukat (jogi személyek esetében) vagy lakó-, esetleg tartózkodási helyüket (magánszemélyek esetében), irányítószámukat, a jogi személy azonosítókódját az Ukrajnai Vállalkozások és Szervezetek Egységes Állami Nyilvántartásában (az ukrán jogszabályok szerint bejegyzett jogi személyek esetében), valamint az adófizető nyilvántartási kártyájának regisztrációs számát (magánszemélyek esetében) vagy a magánszemély személyi igazolványának számát és sorozatát (amennyiben a felperes ismeri ezeket az információkat), továbbá az ismert telefonszámokat, e-mail-címeket.

Legalább két módja van annak, hogy az ember megállapítsa, egészen pontosan ki sérti a jogait:

1. Minden szükséges információnak szerepelnie kell az úgynevezett vevői (fogyasztói) sarokban. Vásárláskor Ukrajnában a vásárlóknak jogukban áll egyebek mellett hozzáférhető, megbízható és időszerű tájékoztatást kapni a termékekről, azok minőségéről, választékáról, gyártójáról (eladójáról) (lásd: Закон України від 12. 05. 91 р. № 1023 – XII „Про захист прав споживачів” – 4. cikkely).

Ezenkívül minden kiskereskedelemben dolgozó vállalkozó köteles betartani a vonatkozó eljárási szabályzatot (Порядок здійснення торгової діяльності і правила торгового обслуговування на ринку споживчих товарів, затверджений постановою КМУ від 15. 06. 2006 р. № 833 – a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat 10. pontja előírja, hogy a gazdálkodó szervezetek kötelesek jól látható és hozzáférhető helyen vásárlói sarkot kialakítani. A vásárlói sarok rendszerint egy tabló, amelyen megtalálhatók a vásárló számára szükséges és a Szabályzat által előírt információk, dokumentumok:

• a tulajdonosra vagy a megbízottjára vonatkozó információk;

• a fogyasztóvédelmi szervek (helyi és megyei jelentőségűek) címei és telefonszámai;

• működési engedély, licenc a jogszabályi követelményeknek megfelelően.

Előfordulhat, hogy a sarokban megtaláljuk az üzemeltető magánvállalkozóként vagy az egységes adó fizetőjeként történt bejegyzéséről kiállított okirat másolatát.

Amennyiben a vállalkozó jövedéki termékekkel kereskedik, köteles kifüggeszteni a licenceket a vásárlói sarokban. A licencből szintén minden szükséges információt megszerezhetünk.

2. Kérhetjük ügyvéd segítségét. Ő megkeresést intézhet a helyi önkormányzathoz és az illetékes felügyeleti szervekhez, kikérheti a szükséges információkat, majd összeállíthatja a keresetlevelet, s képviselheti ügyfele érdekeit – ha a bíróságtól remélünk jogorvoslatot.

Sokakat visszariaszt, hogy az ügyvédnek tiszteletdíjat kell fizetni. Állíthatom azonban, hogy pénzt és időt takarít meg, aki szakemberhez fordul ahelyett, hogy maga járná a hivatalokat, mivel az ügyvédek gyakorlottak az ügyintézésben, ismerik a bírósági eljárást. Néha már az is sokat segít, ha az ember jogásszal konzultál, mielőtt pereskedni kezdene.

Ami a hasonló ügyek intézését illeti, a tapasztalat azt mutatja, hogy néha annyi is elég, ha a lakó panaszt tesz az illetékes hatóságoknál (önkormányzat, fogyasztóvédelem, körzeti rend­őr). Panaszt tenni írásban célszerű. Még jobb, ha lakótársaival együtt tesznek panaszt.

Jogában áll kihívni a rend­őrséget. Ezt célszerű abban a napszakban megtenni, amikor véleménye szerint különösen nagy a zaj, de leginkább este, kijevi idő szerint 23 óra után lehet eredményes az ilyen „riasztás”, hiszen az érvényes rendelkezések értelmében este 23 óra és reggel 7 óra (kijevi idő szerint) között egyértelműen tilos mindennemű zajongás.

Miután a rendőrség megérkezett, győződjön meg arról, hogy készítenek-e jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben le kell, hogy írják az ön helyzetét, panaszát, és fel kell tüntetniük a szabálysértés tanúit. Ha a rendőrök megtagadják a jegyzőkönyvezést, panaszt kell tenni a rendőrkapitányságon.

A helyi önkormányzat illetékeseitől és a fogyasztóvédelmiektől is követelje meg, hogy készítsenek helyszíni jegyzőkönyvet, vagy adjanak írásos magyarázatot arra, miért nem tették.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv 42. cikkelye értelmében az egészségügyi normák megsértése magánszemélyek esetében a minimális jövedelem 1–12-szeresének (17–204 hrivnya), tisztviselőknél 6–20-szorosának (102–340 hrivnya) megfelelő bírsággal sújtható.

Ha a fentebb vázolt lépések nem érték el a kívánt hatást, akkor érdemes a bírósághoz fordulni. Ezt is javasolható a többi lakó bevonásával megtenni. A perben jól jöhetnek az illetékes hatóságoknak ez ügyben korábban felvett jegyzőkönyvei, egyéb dokumentumai, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok (videó- és hangfelvételek, tanúvallomások). Igazságügyi környezetvizsgálatot is végeztethet. Ez azonban költséges, és akkor igazán hatásos, ha a zaj állandó. (A szakértői vizsgálat árát utóbb megtéríttetheti a bíró az alperessel – amennyiben ön nyeri meg a pert.) A zaj megszüntetésén kívül anyagi és nem anyagi kártérítést is követelhet a keresetben.

A bírósági gyakorlat arra vall, hogy a bírók szükség esetén „a végsőkig” elmehetnek, hogy véget vessenek a lakók jogait sértő tevékenységnek. Például a Legfelsőbb Bíróság a 461/8656/17 számú ügyben 2020. március 25-én hozott döntésével egyenesen megtiltotta az alperes vállalkozásnak, hogy 22.00 és 08.00 óra között szórakoztató tevékenységeket végezzen a lakóépületben található nem lakáscélú helyiségben.

hk