Oroszország elismerte a szakadár „köztársaságokat” (Frissítve)

Megtörtént, amitől sokan tartottak Ukrajnában: Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este bejelentette a szakadár „Donyecki Népköztársaság”, valamint a „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának és függetlenségének haladéktalan elismerését.

A hétfői nap eseményei helyenként megrendezett elő­adásra emlékeztettek, ám Oroszország ad az efféle gesztusokra a sorsdöntő pillanatokban.

Első felvonás: a biztonsági tanácsban

A nap folyamán Putyin összehívta az ország biztonsági tanácsát. A megbeszélést egyenes adásban közvetítette a közösségi média. Bevezetőjében elmondta, úgy döntött, hogy megvitatja a „DNR” és az „LNR” vezetőinek a „köztársaságok” függetlenségének elismerése iránti kérelmét, valamint az Állami Duma ez ügyben hozzá intézett felhívását.

Szerinte ez a kérdés szorosan összefügg a világ és azon belül is Európa biztonságának problémáival. Az elnök azt is megjegyezte, hogy Oroszország kezdettől mindent megtett a Donyec-medence miatt felmerült nézeteltérések békés rendezése érdekében.

„Mindazonáltal a kijevi hatóságok kétszer is katonai büntető hadműveleteket hajtottak végre ezeken a területeken. És úgy tűnik, harmadszor is tanúi lehetünk a helyzet súlyosbodásának” – tette hozzá.

Putyin szerint az ukrán hatóságoknak „nem áll szándékukban végrehajtani a minszki megállapodásokat, ezt sokszor nyilvánosan kimondták”. Emellett ismét rámutatott, hogy ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, Oroszország fenyegetettsége a sokszorosára nő.

A továbbiakban a jelenlévők sorra kifejtették véleményüket a kérdésről.

Szergej Lavrov külügyminiszter jelezte, hogy a NATO kitart a nyitott ajtók politikája mellett. Kérdésre válaszolva kifejtette, az Egyesült Államokkal a biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásokban tapasztalható előrelépés, bár csekély. Véleménye szerint érdemes folytatni a tárgyalásokat, ám kétségét fejezte ki, hogy ezek rövid távon alapvető változást idéznének elő a jelenlegi helyzethez képest, például Ukrajnában.

Szergej Sojgu védelmi miniszter hozzászólásában azt emelte ki, hogy Ukrajna rendelkezik a nukleáris fegyver létrehozásához szükséges képességekkel, miután a szovjet időkből fennmaradtak az ehhez szükséges szakemberek és technológiák.

Lényegében minden felszólaló egyetértett a „köztársaságok” elismerésével, bár néhányan támogatták Szergej Nariskinnak, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat vezetőjének javaslatát, miszerint a „köztársaságok” elismerése előtt biztosítsanak még egy lehetőséget a tárgyalásos rendezésre annak reményében, hogy a Nyugatnak sikerül záros határidőn belül rábeszélnie Ukrajnát a minszki megállapodások teljesítésére.

Ezután Putyin visszavonult, hogy meghozza döntését.

Második felvonás: az elnök beszéde

Néhány órával később az orosz elnök nagy ívű beszédet intézett Oroszország népeihez kremlbéli dolgozószobájából.

Putyin kifejtette, a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, a Szovjetunió történetének különböző szakaszaiban többek között ősi orosz területeket csatolva hozzá. Szerinte Ukrajna ezt a Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a „dekommunizáció” keretében. Ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi „dekommunizációt” akar, azt Oroszország el tudja intézni számára – jegyezte meg, nyilvánvalóan a „csatolt” területek visszavételét értve ez alatt.

A modern Ukrajnában néhány politikus a nácik és a radikálisok támogatására támaszkodott – jelezte Putyin. A radikálisok követelései évről évre nőttek. Kihasználták az emberek elégedetlenségét, és 2014-ben államcsínyt hajtottak végre a Majdanon. Ebben a Nyugat is segítségükre volt – tette egyértelművé az orosz elnök.

Putyin emlékeztetett, hogy Kijev felvetette a budapesti memorandumból való kilépését. Ezzel kapcsolatban rámutatott, Ukrajna jelentős ismeretekkel rendelkezik a nukleáris fegyverek előállítása és azok célba juttatása terén, így lényegesen hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más, ezzel kísérletező országok. Ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jutna, az alapvetően változtatná meg a biztonsági helyzetet – mutatott rá.

Az orosz államfő kifejtette, a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, köztük arra vonatkozóan, hogy Ukrajnát nem veszik fel a szövetségbe, és nem telepítenek csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe. Mint fogalmazott, Oroszország jogos igényeinek teljesítése helyett ismét szankciókkal fenyegetőznek. Ez független az ukrajnai helyzettől, a cél visszafogni Oroszország fejlődését – szögezte le. Ebben a helyzetben Oroszországnak jogában áll válaszlépéseket tenni biztonságának garantálása érdekében, vélte.

A Donyec-medencei helyzettel kapcsolatban emlékeztetett, a kijevi vezetés nyíltan hangoztatja, hogy nem kívánja végrehajtani a minszki megállapodásokat, nem érdekelt a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezésében. Ehelyett újabb, a 2014. és a 2015. évihez hasonló támadást készít elő a térségben. A civilizált világ nem hajlandó észrevenni, hogy mi történik a Donyec-medencében azzal a négymillió emberrel, akik nem értettek egyet a 2014-es államcsínnyel, ellenszegültek az agresszív nacionalizmusnak és neonácizmusnak – mutatott rá.

Tekintettel az elmondottakra az elnök bejelentette döntését, mely szerint haladéktalanul elismeri a két „köztársaság” szuverenitását és függetlenségét, s arra kérte az orosz törvényhozást, ratifikálja a döntést. Egyben a kijevi hatalomtól a harcok azonnali beszüntetését követelte. Ellenkező esetben az ukrajnai kormányzatot fogja terhelni a felelősség a vérontás esetleges folytatódásáért – figyelmeztetett.

Harmadik felvonás: az elismerés

Röviddel az országhoz intézett beszédét követően Pu­tyin – ugyancsak a tévékamerák előtt – együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Gyenyisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszecsnyikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést.

Az elnök valamivel később felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy biztosítsák a békét a két „népköztársaság” területén. Emellett utasította a külügyminisztériumot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Donyeckkel és Luhanszkkal az együttműködésről.

Kedden jelentették, az Oroszországi Föderáció Állami Dumája és Szövetségi Tanácsa keddi ülésén ratifikálta a két ukrajnai régióval a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról kötött szerződéseket.     

(zzz)