Háború Ukrajnában: Egyre több áldozat

2022. március 9., 08:36 , 1098. szám

Pusztító harcok dúltak az elmúlt napokban Ukrajna északkeleti, keleti és déli régióiban egyaránt. Az orosz hadsereg előrenyomulásán túl a polgári áldozatok számának növekedése adott okot aggodalomra.

A nukleáris katasztrófa határán

Komoly riadalmat okozott, hogy támadás érte a zaporizzsjai atomerőművet. Március 4-én este állítólag lövedék csapódott az erőmű 1. reaktorblokkjába, kigyulladt egy épület. Később az UNIAN jelentette, hogy az orosz hadsereg, „Kadirov katonái behatoltak az erőmű területére”. A katonák nem engedték, hogy a katasztrófaelhárítók megkezdjék az oltást.

Volodimir Zelenszkij elnök drámai hangú videoüzenetben jelentette be, hogy ég Európa legnagyobb atomerőműve. „Mindenkihez fordulok… aki ismeri a Csernobil szót… Oroszország meg akarja ismételni ezt, és már ismétli is, de hatszor akkorában” – mondta arra utalva, hogy az erőműnek hat reaktora van.

A hír világszerte aggodalmat keltett. Zelenszkij azon az éjszakán telefonon egyeztetett Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével és az Európai Unió vezetőivel is. Biden felszólította Oroszországot, hogy szüntesse be az erőmű támadását.

A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) utóbb közölte, hogy az erőmű „tűzbiztonsági állapota normális”. Mint kiderült, az oktatókomplexum egyik épülete égett, ami az erőmű területén kívül esik. A tüzet sikerült eloltani, a berendezések és a reaktorblokkok sértetlenek maradtak. Az atomerőmű ugyanakkor orosz ellenőrzés alá került.

Lassuló előrenyomulás

Az ellenség előrenyomulása lassult az előző héten tapasztaltakhoz képest, de nem állt le. Lapzártánkkor Kijev védői elkeseredetten – és mindmostanáig sikerrel – igyekeztek megakadályozni, hogy az orosz csapatok gyűrűbe zárják a fővárost. Harkivban folytatódtak a harcok, állta az ukrán támadásokat a stratégiai fontosságú Izjum. Délen az orosz csapatok közelednek Zaporizzsjához, az Azovi-tenger partján folytatódik Mariupol ostroma.

Délnyugaton előbb úgy tűnt, hogy az ellenség megkísérli bevenni Mikolajivot, ehelyett azonban elszigetelte a várost és továbbhaladt északnyugati irányban. Az ukrán hadsereg Voznyeszenszk városánál megállította az ellenség előrenyomulását. A város jelentőségét az adja, mutatnak rá szakértők, hogy a településtől északra található a stratégiai fontosságú Dél-Ukrajnai Atomerőmű. Odesszában és környékén napok óta készülnek az orosz csapatok partraszállására.

Elszalasztott lehetőségek

Az egyre nagyobb területet érintő, mind hevesebbé, elkeseredettebbé váló összecsapások több esetben katasztrofális helyzetbe sodorták a lakosságot. Az emberek számos településen fűtés, áram és víz nélkül maradtak. Az Energetikai Minisztérium adatai szerint több mint 700 ezren vannak áram nélkül a harcok sújtotta területeken. Az orosz hadsereg változtatott kezdeti taktikáján, s egyre bátrabban veti be a tüzérséget, a rakéta-sorozatvetőket, a légierőt az ukrán ellenállás megtörésére lakott területen is. Ennek hatására mind több civil veszti életét, egyre nagyobb károk keletkeznek az infrastruktúrában. Ami a legutóbbi fejleményeket illeti, keddre virradóra légitámadás érte Szumi városát és a megyét. A bombák több mint tíz emberéletet követeltek, köztük gyerekekét is. Zsitomirban hétfőn este két üzemanyag-lerakatot is bombatalálat ért, a keletkezett tüzet több mint nyolc órán át oltották.

Eleinte úgy tűnt, annyi eredménye mindenképpen lehet a fehéroroszországi béketárgyalásoknak, hogy megkezdődhet a civilek kimenekítése az ostromlott városokból. Szombaton az evakuáció idejére tűzszünetet hirdettek a szemben álló felek. Megtörténtek az előkészületek a lakosság evakuálására az ostromgyűrűbe zárt Mariupolból és a közeli Volnovahából is. A hírek szerint azt tervezték, hogy a városi közlekedési vállalat buszaival szállítják el a lakosságot Mariupolból, de a polgárok saját járműveiken is elhagyhatták volna a települést. Legalább 200 ezer embernek kellett volna elhagynia a délkelet-ukrajnai kikötővárost a két felkínált humanitárius folyosó valamelyikén, ám az akció meghiúsult. A szemben álló felek egymást vádolták a tűzszünet megsértésével. Meg nem erősített hírek szerint Volnovaháról alig 400 embert sikerült elszállítani. A viszonylagos nyugalmat kihasználva ugyanakkor emberek ezrei hagyhatták el Harkivot, valamint Kijevet, illetve a fővároshoz közeli Bucsát és Irpenyt.

Vasárnap a felek újabb kísérletet tettek a civilek kimenekítésére, de ismét sikertelenül. A világhálón megjelent hírek szerint Irpenyben lőtték a várost elhagyni igyekvő civileket. Arról nem szóltak a hírek, hogy voltak-e áldozatai a támadásnak.

Hétfőn Oroszország ismét tűzszünetet hirdetett és humanitárius folyosókat nyitott Mariupol, Harkiv, Szumi és Kijev elhagyására. Ezeken a folyosókon keresztül csak Oroszország, illetve Fehéroroszország irányában lehetett elhagyni a veszélyeztetett településeket, amit az ukrán fél már korábban is többször nehezményezett. Azt szerették volna elérni, hogy a lakosság Ukrajna irányában hagyhassa el a harcok övezetét. Ezenkívül szorgalmazták, hogy az oroszok engedjenek humanitárius segítséget az ostromlott városokba és a megszállt területekre, ám hiába.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség hétfői közlése szerint a humanitárius folyosókat „Macron elnök kérésére” nyitották. Macron ugyanakkor tagadta, hogy Oroszországba vezető folyosók nyitására kérte volna Putyint. „A köztársasági elnök nem kért és nem is ígértek neki Oroszországba vezető folyosókat a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése során” – közölte a francia elnöki palota, amelyet az MTI idéz.

A közlemény szerint Macron ragaszkodik ahhoz, hogy a polgári lakosság távozhasson, és engedélyezzék a segélyszállítmányok célba juttatását, de az orosz irányba vezető folyosók nyitása „egy újabb módja annak, hogy Putyin a saját narratíváját erőltesse, és azt mondja, hogy az ukránok az agresszorok, és ők azok, akik mindenkinek menedéket nyújtanak”.

Mindez azonban nem változtat a lényegen: a lakosság evakuálása ismét meghiúsult.

Hős városok

Vasárnap bejelentették, Volodimir Zelenszkij elnök a Hős város címet adományozta azoknak a településeknek, amelyek a legtöbbet szenvedtek a megszállóktól.

„Úgy döntöttem, hogy hőseinket, hős városainkat különleges címmel ismerem el, mint régen, amikor egy másik, de hasonló, nagyon hasonló inváziót győztünk le. Egy másik inváziót, de nem kevésbé kegyetlen inváziót. Hős városok lesznek: Harkiv, Csernyihiv, Mariupol, Herszon, Hosztomel, Volnovaha” – jelentette be az elnök.

A második világháború idején négy ukrán település részesült Hős város címben: Odessza, Szevasztopol, Kijev és Kercs.

Veszteségek

A háborús veszteségekről a legkülönfélébb híradások látnak napvilágot, többségük hitelessége legalábbis kétséges.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának keddi tájékoztatása szerint az orosz hadsereg veszteségei több mint 12 ezer katona, 303 harckocsi, 1 036 gyalogsági harcjármű, 120 tüzérségi rendszer, 56 rakéta-sorozatvető rendszer, 27 légvédelmi eszköz, 48 repülő, 80 helikopter, 474 gépkocsi, 3 hajó és csónak, 60 üzemanyag-szállító tartálykocsi, 7 pilóta nélküli repülő szerkezet (drón).

Kárpátaljai áldozatokról is érkeztek hírek. A Zaporizzsjáért folytatott harcokban életét vesztette a munkácsi illetőségű Jaroszlav Tovkan, a kárpátaljai 128-as önálló hegyi gyalogsági dandár felderítője. Huszonhét éves lett volna – írja a Zakarpattya Online.

Vasárnap helyezték örök nyugalomra a 22 éves, ugyancsak munkácsi Vaszil Bilakot, aki a 80-as deszant rohamdandárban teljesített szolgálatot. Elhunyt a 128-as dandár egy másik kárpátaljai illetőségű katonája is, Andrij Litun.

Az ENSZ adatai szerint, amelyeket a hirado.hu ismertet, a háború kezdete óta legalább 406 civil vesztette életét Ukrajnában. Hozzáteszik, hogy a körülmények miatt nagyon nehéz ellenőrizni az áldozatok valós számát.

Hétfőn hajnalban jelentették: befejezte tevékenységét és elhagyta az országot az EBESZ Különleges Megfigyelő Missziója. A külföldi megfigyelők, akiknek feladata a tűzszünet betartatása lett volna, már az általános orosz támadás előtt sem tudtak teljes értékű munkát végezni a kelet-ukrajnai demarkációs vonal mentén. Mostani távozásuk mégis azt jelezte, hogy egyre távolodunk a békétől.        

(ntk)

Folytatta munkáját a parlament

A harci cselekmények közepette is dolgozik a Legfelső Tanács. A testület múlt csütörtöki ülésén 14 törvényt és egy rendeletet fogadott el.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a parlament többek között megerősítette Ukrajna elnökének az általános mozgósításról szóló rendeletét. A mozgósítást a rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül hajtják végre. A dokumentum a Legfelső Tanács jóváhagyását követően lép hatályba.

Ugyancsak jóváhagyták a képviselők Az ukrán fegyveres erők és más katonai alakulatok felhasználásáról szóló elnöki rendeletet. A törvény egyebek mellett lehetővé teszi az Ukrán Fegyveres Erők és más, az ország törvényeivel összhangban létrehozott fegyveres alakulatok bevetését az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni támadásának visszaverésére.

A parlament megszavazta Az egyes ukrajnai jogszabályok módosításáról (a tiltott információs termékek előállításával és terjesztésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség szigorításáról) szóló törvényt. A jogszabály büntetőjogi felelősséget állapít meg többek között az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának igazolásáért, jogszerűként való elismeréséért, tagadásáért, résztvevőinek dicsőítéséért, valamint erre vonatkozó anyagok előállításáért és terjesztéséért. A bűncselekmény elkövetéséért két évig terjedő javítómunka, vagy hat hónapig terjedő elzárás, vagy öt évig terjedő szabadságkorlátozás, vagy nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki vagyonelkobzással vagy anélkül.

Ugyancsak büntetőjogi felelősséget ír elő a törvény a katona becsületének és méltóságának megsértéséért; a nemzetbiztonság és védelem, az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziójának visszaverése és feltartóztatása érdekében intézkedő katona fenyegetéséért, valamint a fentieket tartalmazó anyagok előállításáért és terjesztéséért. A kiszabható büntetés háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozás vagy szabadságvesztés.

Ugyanilyen büntetés jár az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen 2014-ben megkezdett fegyveres agresszióját tagadó, többek között az agressziót „belső konfliktusként”, „polgári konfliktusként”, „polgárháborúként” bemutató, Ukrajna területe egy részének ideiglenes megszállását el nem ismerő tájékoztató anyagok Ukrajnában történő terjesztéséért.

Szintén tiltott propaganda az Oroszország 2014-ben megkezdett Ukrajna elleni fegyveres agresszióját végrehajtóknak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek és az Oroszország által létrehozott, neki alárendelt, általa irányított és finanszírozott illegális fegyveres csoportok, bandák, zsoldoscsoportok képviselőinek, továbbá az Oroszországi Föderáció megszálló közigazgatása (amely az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek irányításáért funkcionálisan felelős állami szervekből és struktúrákból, valamint a hatalmi funkciókat az ideiglenesen megszállt területeken bitorló, az Oroszországi Föderáció által ellenőrzött, önjelölt testületek képviselőiből áll) képviselőinek a dicsőítése többek között azáltal, hogy például „felkelőkként” „milíciákként”, „udvarias katonaemberekként” utalnak rájuk – mutat rá az UNIAN.

Elfogadták A civilek részvételének biztosításáról Ukrajna védelmében című törvényt, amely lehetőséget biztosít a polgárok számára, hogy a hadiállapot idején lőfegyverhez és lőszerhez jussanak.

„A törvénytervezet javasolja, hogy Ukrajnában biztosítsák a polgárok lőfegyverhez és lőszerhez jutását hadiállapot idején, valamint kötelezővé tenné azok visszatérítését a hadiállapot megszűnését vagy eltörlését követő 10 napon belül” – áll a törvényjavaslat indoklásában.

A dokumentum szerint a civileket nem vonnák felelősségre az Ukrajna elleni fegyveres agressziót elkövető személyekkel szembeni lőfegyverhasználatért.

(zzz)

Az időseknek nyugdíjat, a vállalkozóknak kedvezményeket ígérnek

A kormány szociális és gazdasági intézkedésekkel igyekszik kezelni a háború okozta problémákat.

Március 1-jétől 14 százalékkal indexálták az ukránok nyugdíját – jelentette be Volodimir Zelenszkij videoüzenetében.

„A háború ellenére biztosítjuk a nyugdíjak teljes kifizetését, ahogyan azt a törvény előírja. Március 1-jétől az ukránok nyugdíjai 14%-kal lettek indexálva. A pénz már eljutott a bankokhoz. Minden kifizetés teljes egészében megtörténik” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

A pénz folyósítása ugyanakkor időnként óhatatlanul akadályokba ütközik a háborús helyzet miatt. Például a katonai közigazgatás jelentette Zaporizzsja megyéből, hogy az Ukrposta egyik járművére, amely a nyugdíjakat és a postát szállította a falvakba, tüzet nyitott egy orosz harckocsi, majd rá is hajtott a gépkocsira. A támadás következtében két civil életét vesztette.

Az ukrán elnök pénzügyi támogatást is bejelentett azok számára, akik Oroszország Ukrajnával vívott háborúja miatt veszítették el megélhetésüket. Ők 6 500 hrivnya juttatásra számíthatnak. Részleteket ugyanakkor egyelőre nem közöltek ezzel az intézkedéssel kapcsolatban.

Hétfőn az államfő bejelentette, a kormány külön csomagot dolgozott ki a vállalkozások és a munkavállalók megsegítésére. A vállalkozók néhány kategóriája mentesül az illetékek egy részének megfizetése alól:

– az I. és II. csoportba tartozó egyéni vállalkozók (FOP-ok) teljes egészében mentesülnek az Egységes Szociális Hozzájárulás (JSZV) megfizetése alól;

– a III. csoportba tartozó vállalkozások és egyéni vállalkozók mentesülnek a JSZV megfizetése alól azon alkalmazottaik után, akiket besoroztak a fegyveres erőkbe és az egyéb alakulatokba, így a területvédelmi egységekbe is;

– mentesség jár a földadó és a földbérleti díj fizetése alól az állami és kommunális földek után minden olyan területen, ahol ellenségeskedés zajlik;

– halasztást kap az adófizetés alól minden vállalkozás, amely nem tudja megfizetni azt.

Mindezek a kedvezmények Zelenszkij szerint a hadiállapot idején és legalább egy évvel annak befejezését követően is érvényesek lesznek. A vállalkozóknak nyújtandó egyéb gazdasági kedvezményeket is kilátásba helyezett az elnök a háború idejére és az azt követő időszakra.

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tájékoztatót adott ki a devizás tranzakciókra vonatkozó korlátozásokról.

Ezek szerint devizát értékesíteni a bankok, postai szolgáltatók és pénzváltók működő fiókjaiban egyaránt lehet, nincs korlátozás. A hrivnya dollárhoz viszonyított hivatalos árfolyama 29,25 UAH/USD (még 2022. február 24-én lett rögzítve).

„Egyelőre tilos a devizavásárlás (a tilalom 2022. február 24-től hatályos)” – áll a közleményben.

Ezenkívül devizaszámláról pénzt levenni a számla pénznemében napi 30 ezer hrivnyának megfelelő összegig lehet illetékmentesen (2022. március 1-től engedélyezett), nemzeti valutában pedig 100 ezer hrivnya összegig, ha a polgár előbb saját számlájáról értékesítve a valutát ezt az összeget nemzeti valutában jóváírja a hrivnyaszámláján (2022. február 24-től engedélyezett). A valuta korlátozás nélkül értékesíthető online bankszolgáltatás útján.

„Külföldön készpénzfelvételre és elszámolásra is lehet használni a fizetőkártyákat. A határon túl nincs korlátozás a nem készpénzes fizetésre” – tették hozzá a nemzeti banknál.

Ugyanakkor tilos minden tranzakció az orosz és fehérorosz rubellel Ukrajna területén. Tilos az átutalás is, beleértve az Oroszországban és Fehéroroszországban működő pénzintézet által kibocsátott kártya vagy más elektronikus fizetési eszköz felhasználását. Ezenkívül az ilyen kártyákat használni sem lehet Ukrajnában: sem fizetni velük, sem készpénzt felvenni róluk nem lehetséges.

Az NBU a fizetőkártyák használatára szólította fel az ukránokat: hrivnya- és devizakártyával egy­aránt lehet fizetni. Az Ukrán Nemzeti Bank semmilyen korlátozást nem vezetett be a készpénz nélküli fizetésekre – emlékeztetnek.

(hk)