Vasárnapi üzenet: 2022. március 20.

Szent Efrém imája – A test és a lélek böjti útmutatója

A bizánci liturgikus hagyomány elengedhetetlen böjti imái közé tartozik Szíriai Szent Efrém imája, amely három rövid, de mégis igen mély értelmű fohászból áll. Ezt az imát a szent negyvened, a nagyböjt során nagyon sokszor imádkozzuk. Valójában minden hétköznap – tehát szombat és vasárnap kivételével – a nagyböjt hat hete alatt, s ezenkívül még néhány alkalommal, mondhatni, az egyházi zsolozsma minden egyes szertartása (napi 8 szertartás) magába foglalja ezt az imát, amely nagy metániával, földre borulással van egybekötve. Így joggal mondhatjuk, hogy ez az ima a test és a lélek böjti útmutatója. A leborulások által tudatosul bennünk az, hogy a bűn minket mindig a föld porába taszít, de az Isten kegyelme mindig felemeli azokat, akik Őt erre kérik. 

A három fohászt úgy tudnánk legjobban leírni, hogy az elsőben Istent arra kérjük, vegye el tőlünk rossz szokásainkat, gyengeségeinket. A második fohászban rögtön azt kérjük, hogy a megtisztított helyet az Isten töltse be erényekkel. A harmadik fohász pedig már az erényekben gazdag élet mélységét fejezi ki a közösségi életben. Próbáljunk kicsit mélyebben belemerülni a fohászok értelmébe.

Az első fohász: „Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség, könnyelműség, pénzvágyás, megszólás szellemét!” A keresztény élet ott kezdődik, amikor Istent úgy ismerjük el, mint életünk Urát és Uralkodóját. Ez azt jelenti, hogy lemondunk önmagunkról, saját akaratunkról, és csak azt akarjuk tenni, amit a mi Urunk és Uralkodónk kíván. Ez nem rabság, hanem az igaz szabadság, hiszen az ember számára nincsen jobb és biztosabb út a mennyországba, mint az Isten akarata teljesítésének az útja. Ezt az utat járta az Istenszülő és minden szent. Ezen az úton vannak akadályok, például a jóra való restség szelleme, hiszen ha restek vagyunk jót tenni, akkor nem tudunk Isten akarata szerint élni, mert Ő folyton és fáradhatatlanul cselekszi a jót. A könnyelműség szelleme nem engedi megismerni az Isten igazán fontos szerepét az életben. A pénzvágyás szelleme bálványimádás felé tereli az életünket. És végül a megszólás szelleme mindig szétszórja gondolatainkat, beszédünket, s életünket arra irányítja, ami helytelen.

A második fohász: „Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét!” Jézus Krisztus az evangéliumban beszél arról, hogy ha az ember megtisztítja lelkét a gonosztól, de nem tölti be jóval, az Istennel, akkor a gonosz visszatér, meglátja a rendet s ürességet, és még hét, nálánál gonoszabb lelket hoz magával, beköltöznek, s az ember sorsa még rosszabb lesz, mint volt korábban (lásd Lk. 11, 24–26). Éppen ezért kérjük Istent, hogy ajándékozza nekünk a józanság lelkét, ami segít abban, hogy objektíven, józanul lássuk az életünket és tetteinket. Kérjük az állhatatosság lelkét, hiszen a lelki növekedést csak akkor érhetjük el, ha szüntelenül, állhatatosan munkálkodunk önmagunkon. Végül kérjük a szeretet lelkét, hiszen a szeretet az, ami leginkább Istenhez hasonlóvá tesz bennünket.

A harmadik fohász: „Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökön örökké. Ámen.” Az erényekben gazdag élet arra buzdít bennünket, hogy csak önmagunkat ítéljük meg, csak saját bűneinkre összpontosítsunk, a  másik embert, felebarátomat pedig sohasem. Ítélőbíró csak egy van – a mi Urunk és Királyunk. Egy bölcs mondás úgy tartja, hogy ha meg akarom változtatni a világot, akkor a legtöbb, amit tehetek, hogy magam megváltozom a jó irányba.

Ebben a nehéz, háborús időben főképpen ne felejtkezzünk meg arról, hogy nagyon sok jó cselekedet gyakorlására nyílik most lehetőség, nagyon sokan igénylik azt, hogy jó keresztényekkel találkozzanak, hogy szeressék és befogadják őket. S ebben a nehéz időben, még ha gyakran nagyon is akarózik elítélni másokat, olyanokat, akik szörnyű bűnöket, kegyetlen gyilkosságokat követnek el, mégis próbáljunk inkább ítélkezés helyet imádkozni az ő megtérésükért, szeretettel válaszolni a gonoszságra az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsőségére. Ámen.

Dr. Szolánszky Ágoston
görögkatolikus pap