A bab kártevői

Vidékünkön is egyre többen próbálkoznak a bab hajtatásával. A többi zöldségféléhez hasonlóan a babnak is elég sok kártevője van, ami a termesztés során igen nagy problémát okozhat a gazda számára. Alábbi írásunkban a babot károsító kártevőkről és az ellenük történő védekezésről lesz szó.

Feketerépa-levéltetű

Amennyiben megvizsgálva növényeinket feltűnik, hogy hangyák vándorolnak rajtuk, nagy valószínűséggel számolhatunk a levéltetvek jelenlétével is. Ugyanis a hangyát a levéltetű által kiválasztott mézharmat vonzza a növényre. A levéltetvek kártétele kétféle lehet: részben közvetlen kár, amely a növények szívogatásából adódik, részben közvetett, a tetvek által terjesztett vírusos betegségek következményeként.

A feketerépa-levéltetű a levélen és a fiatal hajtáson szívogat, a szívogatás hatására a növény rendellenesen növekszik, a levelek eltorzulnak. A tetvek mézharmatot ürítenek, melyen megtelepszik a korompenész, ami viszont csökkenti a levelek asszimilációs felületét. A legnagyobb kárt azonban a vírusos betegségek terjesztésével okozza a feketerépa-levéltetű.

Védekezés. A levéltetvek megjelenésekor a vegyi védekezésre pl. a Pirimor 50 WG, Decis, Mospilan permetszerek alkalmasak.

Közönséges takácsatka

A meleg idő beköszöntével, május közepétől-végétől már a közönséges takácsatka is megjelenhet a növényállományban, mely a leveleken kívül a hüvelyeket is szívogatja. Az idősebb, alsó leveleken jelentkezik először. Kártétele következményeként a levelek színén klorofill­elhalás figyelhető meg, míg a fonákon a takácsatkák szövedék védelmében szívogatják a leveleket. A megtámadott levelek, hüvelyek gyakran rendellenes alakváltozást mutatnak.

Védekezés. A bab alsó leveleinek átvizsgálásával tetten érhetjük a takácsatkák megjelenését, nyomon követhetjük terjedésüket. A kártevő elszaporodásának kezdeti szakaszában atkaölő szerekkel védekezzünk, de úgy, hogy a permetlevet az atkák tartózkodási helyére, a levélfonákra juttassuk ki. Permetezésre a Nissorun 10 WP + Vertimec Pro kombinációt vagy a spirotetramat hatóanyagú Movento szer kipróbálását lehet javasolni.

Fésűslábú viráglégy

A zöldségfélék közül a babon, a borsón, a káposztaféléken és a vöröshagymán inkább szabadföldön gyakori kártevő. Hajtatás során kártétele kisebb jelentőségű, és csak akkor várható, ha a termesztőberendezés talajában átteleltek a kártevő bábjai. Az első nemzedék imágói április–májusban, a másodiké június–júliusban, a harmadiké szeptemberben rajzanak. (A második és harmadik nemzedék hajtatásban rajzásának már nincs jelentősége.) Tojásaikat a talajra vagy a kelő növényre rakják. A lárvák befúrják magukat a gyökérbe vagy a szik alatti szárba. A károsított fiatal növények fejlődése leáll, végül elpusztulnak.

Védekezés. Vetésforgó alkalmazásával és a legyek tömeges betelepedésekor végzett permetezésekkel védekezhetünk. Állománypermetezésre a deltametrin hatóanyagú szerek alkalmasak, pl. a Decis.

Gyapottok-bagolylepke

A babot a bagolylepkék is károsítják. Közülük a gyapottok-bagolylepke a növény legjelentősebb kártevője. Az első nemzedék már május második felében megjelenik, amikor is még javában folyik a bab ter­mesztése a fóliasátrakban. Lárvája megrágja a zöld hüvelyeket, sőt a fiatal hernyó behúzódik a hüvelybe. Kártételével eladhatatlanná teszi a termést. A védekezést nehezíti, hogy a lárva élete egy részét a termésben tölti, valamint hogy a kártétel a zöldbab betakarítását megelőző időszakra esik, a lombozat pedig takarja a hüvelyeket.

Védekezés. A kezeléseket a lárvák megjelenéséhez kell időzíteni. A fiatal lárvák ellen addig tudunk hatékonyan védekezni, míg be nem hatolnak a termésbe. Állománypermetezésre pl. a Decis, illetve a cipermetrin hatóanyagú szerek, pl. a Sherpa alkalmasak.

Gyakori hibák a kártevők elleni védekezésben

A gazdák nagyon sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem a megfelelő módon juttatják ki a permetszert. Például: a takácsatkák először a növény legalsó levelein jelennek meg, így nem elég felülről lepermetezni az állományt (a bokorbabot), hanem igyekezni kell a permetlét a növény idősebb leveleire kijuttatni, ott is a levélfonákra. Futóbab esetében állománypermetezéskor szintén figyelni kell a permetszernek a levélfonákra történő kijuttatására.

További hiba a nem megfelelő mennyiségű permetlével és permetszerrel való védekezés. Igyekezzünk odafigyelni arra, hogy a lombfelület növekedésével arányosan növeljük a permetlé mennyiségét az előírt töménység megtartásával.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza