Ukrajna a NATO, az ET és a G7 segítségét kérte
Március 24-én, egy hónappal azután, hogy Oroszország általános támadást indított Ukrajna ellen, mindjárt három csúcstalálkozót is tartottak Brüsszelben: összeültek a NATO és az Európai Unió tagországainak vezetői, s tanácskozott a hét legfejlettebb országot tömörítő G7 is. Mindhárom esetben az ukrajnai háború volt a központi téma.
Zelenszkij üzenetei
Már-már megszokottá vált, hogy Volodimir Zelenszkij is bekapcsolódhat a nemzeti vagy nemzetközi fórumok munkájába a video-összeköttetésnek köszönhetően. Az ukrán elnök ezúttal is előadhatta mondandóját mindhárom tanácskozáson. Az efféle találkozók rendszerint nem sajtónyilvánosak, ám az ukrán államfő beszédeit közzétették az Elnöki Hivatal weboldalán, így a közvélemény is megtudhatta, mit kért Zelenszkij a kisebb és nagyobb európai országok vezetőitől, illetve a G7-ektől.
A NATO-tól az ukrán vezető ezúttal nem légtérzárlatot kért, hanem „korlátozás nélküli” katonai segítséget.
„Ukrajna soha nem akarta ezt a háborút. És nem akar évekig harcolni. Csak meg akarjuk menteni az embereinket. Túl akarunk élni” – hangsúlyozta. Ehhez harci repülőgépeket, harckocsikat, légvédelmi rendszereket, rakéta-sorozatvetőket és hajók ellen bevethető fegyvereket kért.
A csúcsról kiadott, meglehetősen szűkszavú közlemény további „gyakorlati támogatást” ígért Ukrajnának önvédelméhez. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján elárulta, a szövetség egyes tagállamai „konkrét segítségnyújtási javaslatokkal” álltak elő a csúcstalálkozón. Igaz, amennyire tudni lehet, a szóban forgó felajánlások megint csak harckocsi-elhárító rakétarendszereket, vállról indítható légvédelmi rakétákat és kézifegyvereket jelentenek, amelyekkel nehéz hatékonyan felvenni a küzdelmet az orosz nehéztüzérség és a cirkálórakéták ellen. Arról ugyanakkor semmi újat nem tudhattunk meg, hogy tervezi-e a NATO megadni Kijevnek a kért harckocsikat, repülőgépeket és rakétákat. Abból viszont, hogy a szövetség sokadszor is kijelentette: nem áll szándékában közvetlenül beavatkozni a háborúba, arra következtethetünk, hogy aligha küldenek nehézfegyverzetet Ukrajnába.
A NATO-csúcs legfontosabb döntése így az lett, hogy a jelenleg a balti államokban és Lengyelországban állomásozókhoz hasonló harccsoportokat fognak telepíteni Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Bulgáriába.
Bezárni a kiskapukat
A G7 csoport (Európai Unió, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) tagjait Volodimir Zelenszkij arra kérte, hogy minden héten vezessenek be újabb és újabb nemzetközi szankciókat Oroszországgal szemben mindaddig, amíg az agresszor le nem áll. Az ukrán elnök mindenekelőtt a teljes kereskedelmi embargó bevezetését és valamennyi orosz bank szankcionálását sürgette. Egyben figyelmeztetett, hogy „minél tovább nem lesz béke az ukrán földön, annál kevesebb élelmet kap Ukrajnából a világpiac”.
A hetek közleményéből kitűnik, hogy elsősorban a már bevezetett szankciók végrehajtására összpontosítottak. Sok szó esett arról, hogyan akadályozhatnák meg Oroszországot a büntetőintézkedések kijátszásában.
Újdonságnak tekinthető, hogy a G7 vezetői utasították minisztereiket, alaposan vizsgálják meg az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának arannyal folytatott tranzakcióit, hogy korlátozzák Moszkva képességét az orosz gazdaság stabilizálására. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor attól sem zárkóztak el, hogy szükség esetén újabb szankciókat vezessenek be Oroszország ellen.
Kiemelt figyelemben részesültek a magyarok
Ami az Európai Unió csúcstalálkozóját illeti, Zelenszkij üzenetében az ukrán tagsági perspektívára helyezte a hangsúlyt. Az elnök arra kérte hallgatóságát, hogy ne késlekedjenek, „Ukrajnának már a közeljövőben az EU tagjává kell válnia”.
Sorra véve a tagországok hozzáállását Ukrajna európai uniós csatlakozásához, az államfő rövid hatásszünetet tartva felszólította Magyarországot, hogy döntse el, kinek az oldalán áll. Zelenszkij megjegyezte, hogy sokszor járt a magyar fővárosban, és látta az ottani holokauszt-emlékművet – a Duna-parton sorakozó cipőket –, amely a második világháború idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket. Az ukrán elnök párhuzamot vont az emlékmű által megörökített és a mariupoli események között.
„Figyelj, Viktor – szólította meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt –, tudod, mi folyik Mariupolban? Kérlek, nézd meg azokat a cipőket a vízparti lépcsőtökön, és belátod, hogy a mészárlások megismétlődhetnek.”
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor most „nem habozhat, döntést kell hoznia egy szuverén állam vezetőjeként”.
„Te pedig tétovázol, hogy bevezesd-e a szankciókat vagy sem. Tétovázol, hogy átengedd-e a fegyvereket vagy sem. Tétovázol, hogy kereskedj-e Oroszországgal vagy sem. Nincs idő tétovázni, ideje dönteni. Hiszünk bennetek, szükségünk van a támogatásotokra. Hiszünk a népedben, az Európai Unióban” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Orbán Viktor a találkozót követően kijelentette, Magyarország megfontolta az energiaszektort érintő szankciók lehetőségét, de azt végül elutasította, tekintettel arra, hogy Magyarországon a gáz 85 százaléka, az olajnak pedig több mint hatvan százaléka Oroszországból érkezik. „A szankció azt jelentené, hogy a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassul, majd megáll” – szögezte le az MTI szerint. A fegyverszállítást illetően Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette: Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – tette hozzá. Elemzők rámutatnak, Budapest álláspontja a szankciókat illetően és a katonai kérdésekben megegyezik az Európai Unió és a NATO döntéseivel.
A magyar kormányfő a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában is visszatért Zelenszkij beszédére. Mint fogalmazott, érthetők az ukrán államfő szavai, hiszen „az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba”, azonban „a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért”. Hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az ukránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkretenné a nemzet közösségét.
Az uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták, a szankciók alkalmasak arra, hogy hatékonyan meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség. Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását a civilek evakuálására, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez, és engedje szabadon a túszokat.
Az uniós tagállamok vezetői kijelentették, hogy az ukrajnai invázió felelőseit és bűntársaikat a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni. Elköteleződtek továbbá amellett, hogy támogatást nyújtsanak az ukrán kormánynak azonnali szükségleteinek kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez. Felszólították az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson technikai segítséget Ukrajna számára a szükséges demokratikus reformok végrehajtásához.
(ntk/korrespondent.net/dw.com/MTI)
Most Isztambulban húzódik a diplomáciai front
Folytatódtak az ukrán–orosz háború leállítását célzó erőfeszítések.
Az elmúlt napokban online, több szakértői csoportban zajlottak a megbeszélések Kijev és Moszkva között.
„A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Vannak a tárgyalóküldöttségek, amelyeket mindenki ismer, mellettük számos csoport dolgozik különböző formátumban” – magyarázta Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
Emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni.
„Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba ringatták magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök világosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amelyek kulcsfontosságú értékek számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy tisztázzuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztviselő.
Bizonyos jelekből ítélve változatlanul a NATO-csatlakozásról való lemondás fejében Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kérdése az egyetlen terület, ahol olyan konkrét elképzelés kezd kirajzolódni, amely egy későbbi megegyezés alapja lehet.
Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője grúz újságíróknak nyilatkozva megnevezte azon országokat, amelyek Kijev szerint garantálhatnák Ukrajna biztonságát.
„Az ENSZ BT állandó tagjai legyenek biztonságunk garantálói. Kiegészítenénk még őket Törökországgal, Németországgal, Kanadával, Izraellel. Ezenkívül Olaszországból is kaptunk információkat, hogy csatlakozni szeretnének a folyamathoz” – idézi Jermakot a korrespondent.net.
Az Elnöki Hivatal vezetője hozzátette, a kormányzat abban érdekelt, hogy az Ukrajnával szomszédos országok is bekapcsolódjanak a folyamatba.
Az ukrán–orosz konfliktusban közvetíteni igyekvő Recep Tayyip Erdogan török államfő minap az Anadolu hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy más területeken is körvonalazódni látszik a konszenzus a tárgyalásokon. Egészen pontosan négy pontot említett, amelyek közül az első a NATO-tagságról való lemondás Ukrajna részéről, a második az orosz hivatalos nyelvként való elfogadása, amibe a török elnök szerint Zelenszkij beleegyezett. Erdogan kifejtette, Ukrajna kész bizonyos engedményekre a „demilitarizáció” terén is, azonban – tette hozzá – szó sincs a teljes lefegyverzésről. A negyedik pont a kollektív biztonság kérdése, amelyhez Ukrajna pozitívan viszonyul. A török államfő egyben jelezte, hogy Ukrajna nem tárgyal az orosz követelések ötödik és hatodik pontjáról, azaz a Krím, valamint a Donyeck és Luhanszk megyei megszállt területek elcsatolásának elismeréséről. Erdogan elmondása szerint Zelenszkij kész népszavazásra bocsátani a Donbász státuszát.
Dmitro Kuleba ugyanakkor mindezt határozottan cáfolta. Az ukrán külügyminiszter az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában kijelentette, hogy „nincs konszenzus Oroszországgal a török elnök által említett négy pontban. Így például Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán. Általánosságban elmondható, hogy a tárgyalások kulcsfontosságú témáinak négy vagy több pontba sorolása helytelen”.
Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban számos különböző kérdésről tárgyalnak egyidejűleg. Szavai szerint a tárgyalási folyamat nagyon nehezen halad.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához ragaszkodik.
Amikor már kezdett úgy tűnni, hogy a tárgyalások megfeneklenek, vasárnap telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök. Megállapodtak abban, hogy Isztambulban tartják az ukrán–orosz tárgyalások következő fordulóját. Az egyeztetések kedden kezdődtek meg az orosz és az ukrán küldöttség között, és lapzártánkkor úgy tudni, hogy csütörtökig folytatódnak. Ukrán részről ugyanakkor nem zárták ki, hogy indokolt esetben egy-két nappal tovább is maradhatnak.
Előzetesen egyik fél sem volt különösebben optimista a megbeszélés várható eredményét illetően. Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de területi egységéről, a demilitarizálásról és a „nácitlanításról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – erősítette meg Volodimir Zelenszkij vasárnap este az orosz sajtónak nyilatkozva. Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont hétfőn Moszkvában a szerb sajtónak nyilatkozva arról beszélt, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredményekre van szükség – hangsúlyozta.
(zzz/pravda.com.ua/MTI)
Ukrán–amerikai tárgyalások Lengyelországban
Múlt pénteken került sor Ukrajna és az Egyesült Államok külügy- és védelmi minisztereinek lengyelországi találkozójára. Dmitro Kuleba és Olekszij Reznyikov Varsóban ült tárgyalóasztalhoz Anthony Blinkennel és Lloyd Austinnal. A tanácskozásba bekapcsolódott a lengyelországi látogatáson tartózkodó Joe Biden amerikai elnök.
„Ez a speciális 2+2 formátum lehetővé teszi, hogy gyakorlati megoldásokat keressünk mind a politikai, mind a védelmi szférában, hogy megerősítsük Ukrajna ellenálló képességét az orosz agresszióval szemben” – írta Kuleba a Twitter közösségi oldalon.
„Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) inváziójának második hónapja kezdődik” – olvasható Blinken Twitter-bejegyzésében.
A megbeszélésbe bekapcsolódott Joe Biden amerikai elnök.
„Biden európai látogatását teljes egészében a háborúnak szentelte. De a Dmitro Kuleba külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel folytatott megbeszélések az első alkalom, hogy Biden Ukrajna képviselőivel találkozhatott körútja során” – mutatott rá a CNN.
Dmitro Kuleba a találkozó után a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) sugárzott videoüzenetében közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországra. Beszámolója szerint a megbeszélésen azt is megvitatták, „hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”, és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének – idézi a politikust az MTI.
Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők lezárásának fontosságát az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg.
Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelések szállításáról – közölte Kuleba. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben „újabb lépéseket tesznek”.
Az ukrán külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek megerősítette: a varsói találkozón újabb, a védelmi együttműködés további fejlesztését érintő ígéretet kaptak az amerikai féltől.
Kétnapos lengyelországi látogatását záró, a varsói Király Vár előterében szombaton mondott beszédében az amerikai elnök hangsúlyozta, az ukrajnai háborúban hosszú küzdelemre kell felkészülni, de az Egyesült Államok kiáll az ukránok mellett.
Biden cinikus hazugságnak nevezte azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna „nácitlanításáról” beszél. Ebben az összefüggésben kiemelte: Volodimir Zelenszkij, a demokratikusan megválasztott ukrán elnök „ráadásul zsidó, apai ágon a családját a holokausztban megsemmisítették”.
Elmondta azt is: eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára. Hozzátette: Putyin azt gondolta, hogy az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni, az orosz erők viszont a büszke ukránok ellenállásába ütköztek.
Végezetül Biden, utalva II. János Pál pápa mottójára, úgy fogalmazott: „Ne féljetek, soha ne veszítsétek el a reményt”. Hangsúlyozta: a történelem időről időre arra tanítja az emberiséget, hogy „a legsötétebb pillanatok után a legnagyobb előrelépések következnek”.
Az ukránok ma azt mutatják meg, hogy „az ember ereje nagyobb akármelyik diktátor akaratánál” – hangsúlyozta.
(hk/korrespondent.net/CNN/MTI)
