Lend-lease: fegyver kölcsönbe?

2022. április 13., 19:09 , 1103. szám

Az elmúlt hét egyik figyelmet érdemlő híre volt, hogy az Egyesült Államok Szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely meggyorsítaná az újabb fegyverek átadását Ukrajnának. Washingtonban a második világháborús lend-lease program újraindítását emlegették a jogszabálytervezet kapcsán. Amerikában és Ukrajnában egyaránt sokat remélnek ettől a kezdeményezéstől.

A jó öreg lend-lease

A lend-lease, avagy kölcsönbérleti törvény (An Act to Promote the Defense of the United States – Törvény az Egyesült Államok védelmének elősegítésére) a második világháború időszakának egyik jelentős programja volt, amely elősegítette fegyverek és egyéb, a hadviseléshez szükséges anyagok, felszerelések, berendezések hatékonyabb, gyorsabb szállítását az Egyesült Államok akkori szövetségeseinek, akár azonnali fizetéssel, akár hitelbe, bérbe, de esetenként akár ellentételezés nélkül is.

A törvény 1941 és 1945 között volt hatályban, majd Nagy-Britannia és Kína elérte, hogy egy ideig a háború befejezése után is hasonló feltételekkel folytatódjék a szállítás. A lend-lease keretében az Egyesült Államok több mint 50 milliárd dollár értékben segítette akkori szövetségeseit (ebből egyébként mintegy 11 milliárdnyi a Szovjetuniónak jutott). Az amerikai gyárak elképzelhetetlen mennyiségben ontották a harckocsikat, ágyúkat, repülőgépeket, gépkocsikat, hadi- és szállítóhajókat stb. a náci Németország feletti győzelem érdekében, ami nem mellesleg jótékony hatással volt az Egyesült Államok iparára, segített kiheverni az 1929–33-as nagy gazdasági válság utóhatásait és felkészíteni az országot a háborúba való belépésre.

Sokak szerint az eredményhez, a győzelemhez képest a leszállított fegyverek, anyagok ellentételezése másodlagos volt (az érintett gazdasági szereplők érdekeitől eltekintve persze). A támogatottak nem is fizették ki maradéktalanul a számukra megküldött termékek egy jelentős hányadát, és utóbb nem juttatták vissza az épségben maradt „bérelt holmit” Amerikába.

Működhet ezúttal is?

Április 6-án az Egyesült Államok Szenátusa egyhangúlag elfogadta a Ukraine Democracy Defense Lend-Lease Actet (Kölcsönbérleti törvény az ukrajnai demokrácia védelmében), amelyet demokrata és republikánus szenátorok egy csoportja közösen terjesztett elő. Most még a Képviselőháznak is támogatnia kell a jogszabályt, ami szinte bizonyosan megtörténik, hiszen az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét házában erős kétpárti támogatottsága van Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek az Oroszország elleni háborúban. Nemegyszer tapasztalhattuk, hogy az amerikai parlamenti képviselők esetenként még keményebb álláspontot képviselnek a Kremllel szemben Ukrajna támogatásában, mint a Fehér Ház – mutat rá a témáról közölt összeállításában a korrespondent.net.

A kölcsönbérleti törvényre ezúttal azért van szükség, hogy leegyszerűsítsék, gyorsabbá tegyék az Egyesült Államok részéről a szükséges szállításokat (beleértve a fegyverekét is). A fegyverexport-ellenőrzési törvény értelmében az amerikai elnök jelenleg is dönthet úgy, hogy védelmi eszközöket ad bérbe Washington partnereinek és szövetségeseinek, ha ez az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja. A bürokrácia és az érvényes korlátozások miatt azonban időigényesek ezek az eljárások, ami most – különös tekintettel az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború intenzitására – elfogadhatatlan. A lend-lease törvény ezért kiterjesztené az Egyesült Államok elnöki adminisztrációjának hatáskörét, egyszerűsített eljárásokat írna elő a fegyverek hitelezésére és szállítására Ukrajna esetében.

Kijevben üdvözölték a döntést

„Az Egyesült Államok Szenátusa tett egy lépést a lend-lease felé, amelyről Volodimir Zelenszkij elnök és az egész csapat már nagyon régóta beszél. A Szenátus egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi Joe Biden elnök számára, hogy minden bürokrácia nélkül fegyvereket, lőszereket és felszereléseket küldjön Ukrajnába a háború idején” – jelezte Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője, aki egyben még gyorsabb „reagálásra” szólította fel az Egyesült Államokat.

„A nyugati partnereknek gyorsabban kell döntéseket hozniuk, a mi feladatunk pedig az, hogy mindent megtegyünk a reagálásuk felgyorsítása érdekében. Most ezen dolgozunk. Ahogy meghallottak bennünket a lend-lease-t illetően, meghallanak az Oroszországi Föderáció elleni szigorúbb szankciókról is az energiaembargóval” – tette hozzá.

Ukrajna eddig is kapott az Egyesült Államoktól kézifegyvereket, harckocsi-elhárító rakétarendszereket, vállról indítható légvédelmi rakétákat, lőszert, a háború folytatásához szükséges egyéb felszereléseket és hitelt. Kijev azonban kezdettől hangoztatja, hogy az orosz túlerővel való sikeres szembenálláshoz nehézfegyverzetre, rakétákra és repülőgépekre lenne szüksége. Távolról sem elégségesek azok a régi fegyverek, amelyeket elsősorban a kelet-közép-európai országok kaparnak össze mostanság a még bevethető szovjet „hagyatékból”. Gondolhatunk például a Csehország által a napokban útnak indított néhány harckocsira és gyalogsági harcjárműre, vagy az Észtország által küldött tarackokra, esetleg a Szlovákia részéről megígért Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerre. Amerikai repülőgépek, tankok, ágyúk küldéséről ugyan még mindig nincs szó, azonban légvédelmi rendszerekre, radarokra, hajók ellen bevethető rakétákra szintén nagy szükség volna Ukrajnában, és ezek szállítására a sajtó szerint már hajlandónak mutatkozik Washington.

Moszkva nem örül

Az orosz vezetés tisztában van az amerikai Kongresszus kezdeményezésének jelentőségével. Nem is rejtették véka alá az elégedetlenségüket. Az Ukrajnát segítő kölcsönbérlet amerikai aktiválása „negatív hatással” lehet az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokra – mutatott rá mindjárt Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, akit az MTI idéz.

Elemzők ugyanakkor rámutatnak, az amerikai kormányzatot eddig sem az érdektelenség tartotta vissza attól, hogy Ukrajnának a háború sikeres megvívásához szükséges eszközöket szállítson, hanem az orosz atomfegyverek. Moszkva ugyanis egyértelművé tette, hogy nem fog habozni alkalmazni ezeket, ha a Nyugat beavatkozik.

Tehát Washington eltökéltségének Kijev támogatásában egyelőre az orosz fenyegetés is határt szab. Hogy meddig, azt csak a Fehér Házban tudnák megmondani.

(zzz/korrespondent.net/MTI)