Az uborka és a paradicsom szürkepenészes betegsége

Az idei esztendő késő tavaszi időjárása (hol esik az eső, hol süt a nap) sem igazán kedvező a betegségek szempontjából. A fűtött uborka- és paradicsomállományokban már megjelent a szürkepenész, amely igen jelentős terméskiesést tud okozni a gazda számára. Alábbi írásunkban e betegséget ismertetjük.

A kórokozó gazdanövényeinek köre rendkívül széles, szinte minden zöldségfélén előfordul.

A betegség lefolyása

A botritisz számára a magas relatív páratartalom és a 22-24 °C-os hőmérséklet a kedvező. Az elsődleges fertőzési források a növénymaradványok. Ugyanis a fóliasátorban a magas páratartalom miatt idővel minden növénymaradvány megpenészedik, ezekről a gomba szaporítóképlete a vizes állományban a légmozgással jut el az egészséges növényekhez. A kórokozó terjedését elősegítik a növényápolás során keletkezett sebek, de az ép bőrszöveten keresztül is képes bejutni a növénybe.

A betegség tünetei a paradicsomon

A kórokozó a paradicsom levelét, szárát és a bogyóját egyaránt megfertőzheti. A levéllemezen először szabálytalan alakú, vizenyős foltok mutatkoznak. Később mind a levél színén, mind a fonákján szürke bevonat képződik. A levélnyélen 4-6 mm átmérőjű, vizenyős, majd szürkésbarna foltok észlelhetők. A száron főleg az eltávolított levelek csonkjaitól vagy az egyéb sérülésektől kiinduló szürkésbarna ovális foltok jelzik a betegséget. Később ezek a foltok körülölelik a szárat, majd a felettük lévő növényrészek lankadni kezdenek, idővel pedig elszáradnak.

A bogyón kétféle tünet jelentkezhet. Az egyik a rothadás. Ilyenkor elsősorban a csészelevéltől kiinduló vizenyős rothadás észlelhető. Ugyanis sok esetben a kötőszer hatására a virágmaradvány nem hull le a termésről, és a csészelevélhez ragadva megrothasztja a bogyót. A rothadás fokozatosan kiterjed az egész bogyóra. A bogyótünet másik típusa a gyűrűsfoltosság. Ilyenkor a bogyón tűszúrásnyi foltok láthatók. A foltok szélét a zöld bogyón fehéreszöld, az érett bogyón pedig sárga gyűrű övezi. A folt közepén legtöbbször egy barna pont figyelhető meg. Ilyenkor a bogyó nem rothad el.

Tünetek az uborkán

A betegség elsősorban az uborka termésén fordul elő, de súlyosabb esetekben a levélen és a száron is jelentkezik a tünet. A termésen a virágmaradványtól a kocsány felé terjedő vizenyős rothadás látható, amelyen szürke bevonat képződik.

Védekezés

Mint általában minden betegségnél, a legelső védekezési módszer ez esetben is a növényi maradványok eltávolítása a fóliasátorból. Ahogyan fentebb már említettük, idővel minden növénymaradvány megpenészedik, ezért az eltávolításukkal nagyban akadályozhatjuk a kórokozó terjedését. A fitotechnikai munkák (levelezés, kacsolás) rendszeres végzésével szintén nagyban megelőzhető a betegség elterjedése. Egy szellősebb, ritkább ültetvényben ugyanis kisebb eséllyel ver tanyát a kórokozó, mint egy dús lombozatú, elhanyagolt növényállományban. A reggeli órákban kialakult magas relatív páratartalmat, páralecsapódást szellőztetéssel vagy akár fűtéssel csökkentsük. A fűtés (ha lehetséges) akár légtérfűtés is lehet. A sebzést kiváltó fitotechnikai műveletek után, valamint az első tünetek észlelésekor vegyszeres védekezést kell alkalmazni. Permetezésre a fenhexamid (pl. Teldor), az azoxistrobin (pl. Amistar) vagy a fludioxonil + ciprodinil (pl. Switch) hatóanyagú permetszerek valamelyike javasolható, az élelmezés-egészségügyi várakozási időt figyelembe véve.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza