Megalakult az új Országgyűlés

Budapesten hétfőn letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők, megalakult az új törvényhozás.

Az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök nyitotta meg és Turi-Kovács Béla korelnök vezette le.

Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke bejelentette, hogy a 2022-es ország­gyűlési választás eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott, a közzétett végleges és hiteles végeredmény, a választási bizottságok tagjai által aláírt választási jegyzőkönyvek és az átadott képviselői megbízólevelek alapján a mandátumigazolás házszabályszerűen elvégezhető. A továbbiakban az Országgyűlés 196 igen szavazattal igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát, majd felolvasták a képviselők névsorát.

Az országgyűlési képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt, hogy az Alaptörvényben leírtakat betartják, és másokkal is betartatják. Az eskü szövegét a korelnök olvasta fel, majd bejelentette, hogy az új Országgyűlés megalakult. Az ünnepélyes eskütételt követően a Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció képviselői elhagyták az üléstermet.

Az új Országgyűlés megalakulásával a 2018-ban alakult magyar kormány megbízatása megszűnt, ügyvezetőként folytatja munkáját az új kormány megalakulásáig.

Áder János köztársasági elnök beszédében leszögezte: a magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak parlamenti mandátumhoz, és arról is, hogy kire hárul a kormányzás felelőssége, és ki kap ellenzéki szerepet. Hozzátette: a választók döntése politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania, az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll.

Arra is kitért: 1990 óta soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő nem vett részt az országgyűlési választások ellenőrzésében, a rendszerváltás óta soha ilyen kevés jogorvoslati eljárás nem volt, és ilyen korán még soha nem született meg a választás hivatalos, jogerős végeredménye.

„Honfitársaim döntése világos és egyértelmű. Azt félreérteni, félreértelmezni, félremagyarázni, kétségbe vonni nem lehet” – hangsúlyozta.

Áder János bejelentette: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének. Emlékeztetett: múlt pénteki megbeszélésükön felkérte a jelenlegi miniszterelnököt az új kormány megalakítására, aki a felkérést elfogadta.

„A választói felhatalmazás világos. A feladat emberes. A siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván. De akármilyen nehézségek lesznek, akármilyen vitában kell helytállniuk, bármilyen nemtelen támadások érik is önöket, soha ne feledjék: a haza minden előtt!” – zárta beszédét Áder János.

Ezután Turi-Kovács Béla kor­elnök bejelentette, hogy a pártok megalapították képviselőcsoportjaikat, tisztségviselőik nevét pedig bejelentették. Koncz Zsófia (Fidesz) korjegyző ismertette: a Fidesz 117 fős képviselőcsoportját Kocsis Máté, a 18 fős KDNP-frakciót Simicskó István, a DK 15 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, a 10 fős Jobbik-frakciót Jakab Péter, a Momentum Mozgalomét (szintén 10 fő) Fekete-Győr András, a 10 fős MSZP-frakciót Tóth Bertalan, a Párbeszéd frakcióját (6 fő) Tordai Bence, a Mi Hazánkét (6 fő) Toroczkai László, az LMP 5 tagú képviselőcsoportját pedig Ungár Péter vezeti.

A továbbiakban megválasztották a házelnököt. Közös jelölés hiányában a legnagyobb létszámú képviselőcsoport, tehát a Fidesz volt jogosult javaslatot tenni a házelnök személyére. Turi-Kovács Béla elmondta, hogy a jelölést megkapta, és kezdeményezte, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót válassza meg házelnökké. A titkos szavazáson az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. Kövér László megválasztását követően esküt tett a plénum előtt.

A házelnök köszöntőjében kiemelte: tagadhatatlan, mert a tények igazolják, hogy nemzetünk, társadalmunk, családjaink állapota, helyzete, boldogulási esélyei ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor. A választás eredményének alakulását legerőteljesebben éppen ez határozta meg. Hangsúlyozta, Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont biztosít és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül. Ugyanakkor a veszélyek korát éljük, és mindazt, amit az elmúlt 32 év munkájával elértünk, ma újra veszély fenyegeti: pénzügyi-gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és a szomszédban dúló háború – figyelmeztetett.

Kövér László ezt követően kezdeményezte, hogy hat alelnököt és 12 jegyzőt válasszanak. Az Országgyűlés hat alelnöke Jakab István (Fidesz), Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Oláh Lajos (DK), Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom), a törvényalkotásért felelős alelnök pedig Hende Csaba (Fidesz) lesz.

Az Országgyűlés újraválasztott elnöke kezdeményezte, hogy a parlament Mátrai Márta fideszes képviselőt válassza háznaggyá. A házbizottsági ülés után összesen 145 igen szavazattal háznaggyá választották Mátrai Mártát.

A parlament elfogadta az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló határozati javaslatot; a Kövér László házelnök által jegyzett előterjesztés szervezeti felépítést érintő pontjaira 161-en mondtak igent, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Azonos vagy hasonló arányban választották meg a bizottsági elnököket, alelnököket is.

A döntés alapján a magyarországi nemzetiségek delegáltjait tömörítő testület mellett 15 bizottság működik a ciklus során a parlamentben, közülük tízet kormánypárti, ötöt ellenzéki elnök vezethet.

A Fidesz nyolc, a KDNP két, a Jobbik, az LMP, a Mi Hazánk és az MSZP egy-egy elnöki helyet kapott, míg a népjóléti bizottság vezetésére nem szerepelt javaslat az előterjesztésben. A Fidesz 36, a DK hat, az MSZP öt, a Jobbik és a Mi Hazánk négy-négy, a Párbeszéd két, az LMP pedig egy alelnöki posztot tölthetett be.

Az Országgyűlés munkáját a Szózat eléneklésével fejezte be.

A parlament alakuló ülése után letették az esküt a nemzetiségi szószólók az Országgyűlés elnöke előtt. A törvény alapján a nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az újonnan megalakult Országgyűlésben. Az áprilisi országgyűlési választás eredménye alapján nemzetiségi képviselő lett Ritter Imre és 11 szószóló tett esküt nemzetisége nyelvén Kövér László előtt.

A 11 nemzetiségi szószóló: Akopjan Nikogosz (örmény), Alexov Lyubomir (szerb), Giricz Vera (ruszin), Grexa Liliána (ukrán), Kissné Köles Erika (szlovén), Koranisz Laokratisz (görög), Kreszta Traján (román), Paulik Antal (szlovák), Rónayné Slaba Ewa Maria (lengyel), Szolga József (horvát), Varga Szimeon (bolgár).ű

(ntk/MTI/hirado.hu)