Ukrajna támogatói összefogtak
Kijev szövetségesei arról tanácskoztak múlt héten Németországban, miként segíthetnék Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
Az amerikaiak egyik legnagyobb európai bázisának számító németországi Ramstein légitámaszponton több mint 40 ország képviseltette magát az Ukrajna védelmére létrehozott konzultációs fórum alakuló ülésén. Bejelentették, hogy a csoport ezentúl havonta fog ülésezni.
A találkozóra számos olyan állam is elküldte képviselőjét, amely nem tagja a NATO-nak. Japánt és Ausztráliát például az a megfontolás vezethette, hogy Oroszország esetleges győzelme Kínát is területfoglalásra bátoríthatja az ázsiai régióban.
Részt vettek a tanácskozáson Svédország és Finnország küldöttei is. Két hagyományosan semleges országról van szó, ám köztudott, hogy az ukrajnai orosz agresszió miatt most mindkettő bejelentette, a NATO tagjává kíván válni.
Bár nem NATO-rendezvényről volt szó, megjelentek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetői is. Ukrajnát Olekszij Reznyikov védelmi miniszter képviselte.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere történelminek nevezte a találkozót. Jelezte, a csúcs célja győzelemre segíteni Ukrajnát az Oroszország által megindított háborúban, s felkészíteni védelmi képességeit a jövő kihívásaira.
Austin emlékeztetett, a háború kezdete óta az Egyesült Államok és szövetségesei, mintegy 30 ország több mint ötmilliárd dollár támogatást gyűjtöttek Ukrajnának, ebből 3,7 milliárdot az USA ajánlott fel.
„Kijevi utam megerősítette a csodálatomat, miként használja az ukrán hadsereg az átadott fegyvereket. Ukrajna egyértelműen hisz abban, hogy győzhet, amint ebben a teremben is mindenki. [...] Ukrajnának szüksége van a segítségünkre a győzelemhez, és szüksége lesz a segítségünkre, amikor a háború véget ér” – jelezte az amerikai védelmi miniszter.
Mint fogalmazott, Washington „továbbra is megmozgat eget-földet, hogy kielégíthessük Kijev szükségleteit”.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter a tanácskozás után. Hozzátette, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet- és lőszerszükségletének kielégítésére.
A találkozó konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország 50 darab Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel.
Washington Oroszországgal kapcsolatos hosszabb távú, katonai vonatkozású céljairól kérdésre elmondta, tenni kell azért, hogy Oroszország ne ronthasson rá országokra úgy, mint Ukrajnára. Az atomháború lehetőségéről szóló orosz nyilatkozatokról pedig úgy vélte, hogy az ilyen „kardcsörtetés” veszélyes és senkinek sem használ, atomháborút pedig nem akar senki.
(zzz/korrespondent.net/MTI)
