Ukrajnai háború: Optimistább előrejelzések
A szakértők egy jelentős része szerint elhúzódó konfliktusra érdemes berendezkedni, de előrejelzéseik ma sokkal optimistábbak az ukrán győzelmi esélyeket illetően, mint a háború első napjaiban voltak.
Ellentámadás keleten
Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) május 5-i jelentésében, amelyet a korrespondent.net idéz, nem zárta ki, hogy az orosz csapatok a napokban elfoglalják az Azovsztal kohászati üzemet, ami Mariupol elestét jelentené, ugyanakkor rámutattak: az ukrán hadsereg felszabadíthatja Harkiv megye jelenleg megszállt északkeleti területeit. A háború talán legjelentősebb ellentámadását indította meg ugyanis a napokban az ukrán haderő Harkiv és Izjum térségében. Ez volt „az ukrán hadsereg első nyílt bejelentése a támadó műveletekre való áttérésről” – mutattak rá az elemzők.
A Harkiv közelében megindult ukrán offenzíva csapást mérhet az ellenséges erőkre a várostól keletre, és arra kényszerítheti az orosz hadvezetést, hogy döntsön: megerősíti pozícióit Harkivnál más, számára fontosabb régiókból vonva el csapatokat, vagy kockáztatja, hogy elveszíti állásait. A támadás egyik célja éppen az lehet, hogy visszaszorítsák az orosz alakulatokat, s ezáltal elérhetetlenné tegyék az ellenséges tüzérség számára az ország második legnagyobb városát. A másik valószínűsíthető cél: elvonni az orosz erőket a Donyec-medencében kibontakozó támadástól. Ennek érdekében az ukrán csapatok nyugat felől is igyekeztek csapást mérni az Izjum térségében összpontosuló orosz erőkre.
Mindeközben folytatódott az orosz hadsereg rendkívül lassú előrenyomulása Harkiv megye déli részén, valamint Luhanszk és Donyeck megyékben. Vasárnap Szerhij Hajdaj, a Luhanszk Megyei Katonai Közigazgatás vezetője bejelentette, hogy a hetekig tartó elkeseredett harcok után az ukrán katonák elhagyták a rommá lőtt Popasznát és visszavonultak idejekorán előkészített új állásaikba.
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint Popaszna elfoglalásától eltekintve az oroszok nem tudtak számottevő eredményeket felmutatni mostanában. Ugyanakkor a napi jelentésekből kitűnik, hogy a szívós harcok jelentős veszteségekkel járnak. Február 24. és május 9. között az orosz csapatok teljes vesztesége Ukrajna területén megközelítőleg 25 650 embert tett ki – derül ki az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának hétfői összesítéséből. Ami a megszállók eszközveszteségét illeti, megsemmisült 1145 harckocsi, 2764 páncélozott harcjármű, 513 tüzérségi rendszer, 185 rakéta-sorozatvető rendszer, 87 légvédelmi eszköz, 199 repülőgép, 158 helikopter, 1970 darab gépjármű és tartálykocsi, 12 hajó/csónak, 377 hadműveleti és taktikai szintű pilóta nélküli repülő szerkezet, 41 egységnyi speciális berendezés, 94 cirkálórakéta.
Változott az orosz taktika
Az ISW elemzői szerint Oroszország fő erőfeszítései Kelet-Ukrajna megszerzésére összpontosulnak, s ezzel kapcsolatban az orosz hadseregnek öt feladata van: egy fő és négy kiegészítő. A fő cél az ukrán csapatok „katlanba” zárása lenne az Izjum–Szlovjanszk országút és a Kreminna–Rubizsne–Popaszna arcvonal között Donyeck és Luhanszk megyék teljes elfoglalása érdekében. A négy kiegészítő feladat: Mariupol ostromának befejezése, a Harkiv városára nehezedő nyomás fenntartása, a déli arcvonal védelme az elfoglalt területek megtartása érdekében, valamint Északkelet-Ukrajna (többek között Szumi megye) fenyegetése az orosz és fehérorosz területekről az ukrán erők lekötése céljából.
Anna Maljar, a védelmi miniszter helyettese az NV.ua portálnak adott interjújában kifejtette, megváltozott az ellenség taktikája a háború első szakaszához képest.
„Azt mondhatom, hogy az oroszok most taktikát váltanak. Amikor a kezdetekkor Kijev gyors elfoglalását tervezték, bevetették elit alakulataikat, amelyeket az Ukrán Fegyveres Erők szétvertek. Akkoriban volt egy bizonyos előre kidolgozott tervük és stratégiájuk. Most már a helyzetből kiindulva cselekednek, elemzik a taktikánkat, keresik a gyenge pontokat” – mutatott rá Maljar.
A miniszterhelyettes szerint létszám és fegyverzet tekintetében az oroszok túlerőben voltak és vannak, de az ukrán hadsereg kezdettől fölényben van a stratégia, a katonák képzettsége és az intellektuális megközelítés tekintetében.
„Éppen ezért nagyobbak a veszteségei az ellenségnek, valójában ez a mi felső katonai vezetésünk érdeme” – jelezte Maljar.
Ugyanakkor a tisztviselő szerint nem szabad lebecsülni az ellenséget.
„Nemrég tértem vissza keletről, sok harctéri törzsnél megfordultam. Elmondhatom, hogy az oroszok óvatosabbak lettek, elkezdtek megtervezni bizonyos lépéseket, nemcsak számbeli fölénnyel igyekeznek felülkerekedni, hanem sakkjátszmákat állítanak fel. Ezért van, hogy a háború most egy kicsit más, mint az első napokban volt” – mutatott rá.
Mariupol még kitart
Több rossz hír mellett egy jó is érkezett szombat este:
„Minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a Mariupolban található Azovsztal acélgyárból” – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. „A mariupoli humanitárius műveletek ezen szakasza véget ért” – írta a tisztségviselő a Telegramon. Aznap ötven civilt menekítettek ki a gyárból. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közvetítésével zajló műveletben 500 embert sikerült kimenekíteni az Azovsztalból.
A mariupoli dráma azonban ezzel nem ért véget. A gyáróriás romjai között maradtak az ukrán katonák és a sebesültek. A civilek távozása után folytatódtak a harcok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati videoüzenetében köszönetet mondott a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának és az ENSZ-nek az evakuálás első szakaszának lebonyolításához nyújtott segítségért. Jelezte, hogy készülnek a kiürítés második szakaszára, a sebesültek és az egészségügyiek evakuálására. Hozzátette: „Kétségtelen, hogy katonáink evakuálásán is dolgozunk. A mariupolt védő valamennyi hősén. Ez rendkívül nehéz, de fontos.”
A jövő
Mikola Szungurovszkij, a Razumkov Központ katonai programjainak igazgatója szkeptikus a Kreml terveit illetően. Szerinte a háború két hónapja megmutatta az orosz vezetés több komoly hibáját.
Az első az „erős Oroszország” elképzelés. „Kiderült, hogy hamis állítás. Nemcsak katonai értelemben. Ez a gazdaságról is szól” – állítja a szakértő, akit a BBC News ukrán nyelvű hírszolgálata idéz. Moszkvának a „Nyugat széthúzásával” és „Ukrajna gyengeségével” kapcsolatos reményei sem igazolódtak be. Szungurovszkij szerint ezek az Oroszország által elkövetett „tervezési hibák” vezettek a villámháború kudarcához és a „speciális katonai művelet” második szakaszában a siker illuzórikus esélyeihez.
Véleménye szerint a Donyec-medencéért vívott csata teljesen kimeríti az orosz hadsereget.
„Az az érzésem, hogy Putyin hadsereg nélkül marad – mondta az elemző. – Még van lehetősége szélesebb körű mozgósításra, de haditechnikai felszerelése nem maradt. A maximum, ami van, az a régi szovjet, vagy akár a második világháború idejéből való.”
Az egyetlen veszélyt a rakéták jelentik, mivel ezekből még mindig vannak bizonyos készletei Oroszországnak – tette hozzá Szungurovszkij.
(ntk/bbc.com/nv.ua/korrespondent.net)
Az USA segített elsüllyeszteni a Moszkva cirkálót
Az Egyesült Államok bocsátotta az ukrán hadsereg rendelkezésére a felderítési adatokat, amelyek segítettek azonosítani az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót és csapást mérni rá – írja az amerikai sajtó nyomán a DW.com.
A The New York Times (NYT) katonai forrásaira hivatkozva azt állítja, Ukrajna önállóan fedezte fel a Moszkvát, az USA csak megerősítette az ukrán felderítési adatok helyességét. A NBC is úgy tudja, hogy az ukránok adatokat kértek a Fekete-tengeren felfedezett hajóról, az amerikai hírszerzés pedig a Moszkva cirkálóként azonosította azt, mire az ukrán katonák csapást mértek rá.
A NYT szerint az Egyesült Államok nem tudott előre Ukrajna tervéről, hogy csapást mér a Moszkvára, s a döntés meghozatalában sem vett részt. Az NBC úgy tudja, a hírszerzés azért ad át adatokat Ukrajnának, hogy segítsen kivédeni az orosz hajók támadásait.
Akárhogyan is, az amerikai sajtó forrásai megerősítik a Moszkva elsüllyesztésének kijevi változatát. Az Ukrán Fegyveres Erők tájékoztatása szerint április 13-án a hajót két Neptun rakéta találta el, ezután a Moszkván tűz ütött ki, melynek következtében elsüllyedt. Az orosz védelmi minisztérium soha nem erősítette meg ezt a változatot. Tájékoztatásuk szerint a Moszkván tárolt lőszer robbanása okozott tüzet. Később a hajó elsüllyedt a viharban, amikor megpróbálták Szevasztopolba vontatni – közölték a tárcánál.
A CNN szerint a Moszkva elsüllyesztése mutatja „a Biden-adminisztráció egyre eltökéltebb álláspontját, ami a hírszerzési információk cseréjét illeti Ukrajnával”. A tévécsatorna a hírszerzési információk átadását Kijevnek egy szélesebb körű „politikai elmozdulás” részének nevezi, melynek célja segíteni Ukrajnának „döntő győzelmet aratni Oroszország felett a csatatéren, jelentősen meggyengítve fegyveres erőit”.
A CNN forrásai ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyértelmű korlátozások léteznek arra vonatkozóan, milyen információkat oszt meg az Egyesült Államok Ukrajnával. Így Washington nem ad tájékoztatást lehetséges oroszországi célpontokról.
„Bár a Biden-kormányzat továbbra is tart attól, hogy az esetleges eszkalációval provokálja Putyint, az adminisztráció jelenlegi és korábbi tisztviselői fontosnak tartják ezt mint figyelmeztetést Oroszországnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO tekintélye áll Ukrajna mögött” – írja a NYT. Ez egy újabb jele annak, hogy a Biden-adminisztráció „lazít a maga állította korlátokon a tekintetben, meddig mehet el Ukrajna támogatásában az Oroszország elleni harcban” – kommentálták a lap forrásai a hírszerzési adatok megosztásáról szóló hírt.
Az NBC által megszólaltatott illetékesek viszont aggodalmuknak adtak hangot, hogy az USA és Ukrajna közötti hírszerzési információcseréről szóló hírek „felbőszíthetik Putyint, előre nem látható reakciót provokálva ki”.
John Kirby, a Pentagon szóvivője múlt pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy hírszerzési információkat osztanak meg Ukrajnával a harctéri helyzetről. Tagadta viszont, hogy információkat adnának át az ukrán félnek orosz főtisztek tartózkodási helyéről a hadszíntéren, s nem vesznek részt a döntéshozatalban, ami az ukrán haderő célpontjainak kiválasztását illeti.
Korában a NYT arról számolt be magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva, hogy olyan hírszerzési információkat bocsátottak Kijev rendelkezésére, amelyek segítettek az ukrán hadseregnek meghatározni több orosz tábornok tartózkodási helyét Ukrajna területén és megsemmisíteni őket.
(zzz/dw.com)
