Beiktatták hivatalába Magyarország új elnökét

Ünnepélyes ceremónia közepette szombaton beiktatták hivatalába Novák Katalint, Magyarország első női köztársasági elnökét.

Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta.

A beiktató ünnepség a Kálvin téri református templomban ökumenikus Istentisztelettel kezdődött. Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok „a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára.

Az ökumenikus istentisztelet után a Kossuth téren, az Országház előtt folytatódott a beiktatási ünnepség katonai tiszteletadással.

Beszédében Novák Katalin úgy fogalmazott, együtt vagyunk itt Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.

Mint fogalmazott, egy sötét felleg, a háború vet árnyékot az ország életére. Kifejtette: Ukrajna megtámadása az első döbbenetet követően egyszerre követelt azonnali és ugyanakkor jól átgondolt, hosszú távú válaszokat, Magyarországtól is. Ahogy az első menekültek február 25-én megérkeztek az országba, a magyarok mérlegelés nélkül siettek a segítségükre. Azóta 700 ezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre, a magyarok több száz millió forint adományt gyűjtöttek össze, ellátást biztosítanak a sebesülteknek, élelmiszert küldenek az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget, fedelet, ételt, munkát biztosítanak a családoknak.

Magyarország emberségből jelesre vizsgázott – mondta Novák Katalin, aki szerint tudni kell azt is, mi a válasz a háborúra, s mi a magyar nemzet múltjából és remélt jövőjéből fakadó érdeke.

„Tíz pontba szedve így néz ki Magyarországról a háború:

1. Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.

2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre!

3. Mi, magyarok, békét akarunk, itt Magyarországon és a szomszédos országokban. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!

4. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra, egymás iránti tiszteletre és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják. Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését!

5. Nem vagyunk semlegesek. Az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az Európai Unió és a NATO szövetségének részeként vállalt kötelezettségeinknek eleget teszünk, amikor pedig van jogunk egy döntésre nemet mondani és magyar érdek úgy kívánja, ott nemet is mondunk.

6. Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak lemondani! Honvédelmi erőnket folyamatosan fejlesztjük.

7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.

8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát. Nem egyezünk bele azonban olyan döntésekbe, melyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint amekkora fájdalmat az orosz agresszornak okoznak.

9. Készséggel vállalunk közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béketárgyalások folytatása érdekében.

10. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, ragaszkodunk most és a háború után is” – fogalmazott az államfő.

Mint rámutatott, az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy a magyarok ismét emelt fővel élnek, sajátos magyar nézőpontból, magyar szemmel, a magyar érdekeket szem előtt tartva nézik a világot. Ismét van magyar magabiztosság, magyar öntudat, nemzeti büszkeség, ami régóta hiányzott. Őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, vigyázzunk rá, s legyünk figyelemmel arra, hogy a nemzeti büszkeségből ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem – hangsúlyozta.

Kiemelte: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami a személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában. Itthon és a nagyvilágban is szót emel majd, hogy segítsék a fiatalokat a családalapításban, a hivatásból és a gyermekvállalásból, idősgondozásból fakadó feladatok együttes ellátásában.

(hk/hirado.hu/MTI)