Béketárgyalás: Minden a fronton dől el?

Egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy a fegyverszünet és a béke azért várat magára még mindig Ukrajnában, mert azt nem akarják igazán a nagyhatalmak.

Hiányzik a diplomáciai eltökéltség?

A CNN például egyik minapi összeállításában lehetségesnek tartotta, hogy a Nyugat részéről hiányzik a szükséges diplomáciai eltökéltség a háború lezárásához. Washingtonban és néhány európai fővárosban nyilván úgy vélik, Ukrajna hősies ellenállásának és a nyugati fegyverek beáramlásának köszönhetően nyerésre áll a konfliktusban. Vlagyimir Putyin orosz elnök is annak adja jelét nap mint nap, hogy folytatja, amit elkezdett, bármilyen szörnyű legyen is az ár, amit ezért fizet. Így viszont a háborúval összefüggő tágabb geopolitikai kockázatok csak növekedni fognak.

Ezt látszik alátámasztani Dmitrij Medvegyevnek, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetőjének minapi Telegram-bejegyzése is, amelyben ismét atomháborúval fenyeget. Szerinte Ukrajna fegyverekkel való „felpumpálása” a NATO-országok által, csapatainak felkészítése a nyugati technika használatára, zsoldosok küldése és a szövetség országainak gyakorlatozása az orosz határok közelében „növeli a közvetlen és nyílt konfliktus valószínűségét a NATO és Oroszország között” az általuk jelenleg „meghatalmazás alapján” folytatott háború helyett. „Egy ilyen konfliktusban mindig fennáll annak a veszélye, hogy teljes értékű atomháborúvá alakul át” – idézi a politikust az rbc.ru.

A győzelem biztosíthatja a megfelelő tárgyalási alapot

Ukrajna számára is változnak a célok. Ha a nyugati szövetségesek gyorsan leszállítják az ígért nehézfegyvereket, Ukrajna képes lesz teljesen kiszorítani területéről az orosz csapatokat – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában, amelyet a korrespondent.net szemlézett.

Szerinte a háború első hónapjaiban Ukrajna számára az orosz csapatoknak a február 24-i határokra való visszavonása jelentette volna a győzelmet.

„Most, ha elég erősek leszünk katonai téren, és megnyerjük a Donbászért vívott csatát, ami döntő jelentőségű lesz a háború további dinamikája szempontjából, a győzelem számunkra ebben a háborúban természetesen a többi területünk felszabadítása lesz” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter rámutatott, hogy csak Oroszország háborús veresége teszi lehetővé Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek megnyitását és exportra termelő gazdaságának újjáélesztését.

„Ha Kijev még több katonai támogatást kap, visszaszoríthatjuk őket Herszon megyéből, legyőzhetjük a fekete-tengeri flottát és megnyithatjuk a korridort (a tengeri kijáratot – a szerk.)” – mondta.

Kuleba nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a teljes Donyec-medence visszafoglalása túl nagy véráldozattal járna, tárgyalni kell majd a rendezésről Oroszországgal, és Ukrajna „a legerősebb kártyákkal” szeretne elérkezni ehhez a pillanathoz.

Az ukrán külügyminiszteréhez hasonló álláspontra helyezkedett múlt szerdán Volodimir Zelenszkij elnök is, amikor online beszélgetést folytatott vezető francia egyetemek diákjaival, a tudományos élet és a sajtó képviselőivel.

„A háború csak akkor ér véget az ukrán nép számára, ha visszakapjuk, ami a miénk. Nekünk nem kell a másé. […] Szeretnénk, ha visszatérne a béke államunkba, földünkre. Ha mindent visszaszereztünk, ami a miénk, véget vetünk ennek a háborúnak” – idézi az államfőt a korrespondent.net.

Zelenszkij elnök ugyanakkor a Rai 1 olasz közszolgálati tévécsatornának nyilatkozva megerősítette, továbbra sem zárkózik el a tárgyalásoktól Putyinnal párbeszéd formájában „és nem ultimátumok alapján”.

„Készen állok beszélni Putyinnal. De csak vele. A mindenféle közvetítői nélkül” – jelentette ki.

Jelezte azonban, hogy az orosz elnökkel folytatandó tárgyalás kérdése napról napra egyre nehezebbé válik az orosz megszállók által az ukrán polgárok ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Ezenkívül, tette hozzá, maga az ukrán társadalom sem viszonyul pozitívan az Ukrajna és Oroszország elnöke közötti tárgyalások lehetőségéhez.

Holland biztatás

Az ukrán célok európai támogatásáról biztosított Mark Rutte holland miniszterelnök is a múlt csütörtökön az ukrán parlamenthez intézett videoüzenetében. Kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború a Nyugat közös jövőjéért vívott harc. Az NlTimes hírportál jelentése szerint, amelyet az MTI idéz, a holland kormányfő Volodimir Zelenszkij felkérésére üzent a kijevi törvényhozásnak.

Rutte beszédében azt hangsúlyozta, hogy a háború tétje a demokrácia, a szabadság és a nemzetközi jogrend jövője. Kijelentette: Zelenszkij elnök „az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép harci szellemének és bátorságának megtestesítőjévé vált”. Az ukrán ellenállást Dávid és Góliát harcához hasonlította.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosan tévedett, amikor azt hitte, hogy gyors győzelmet arathat Ukrajnában, mert ennek az ellenkezője történt. „A demokrácia erői Nyugaton egységesebbek, mint valaha” – hangsúlyozta.

A holland kormányfő úgy gondolja, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködés előmozdítására, továbbá közös erővel kell dolgozni az ország újjáépítésén. Leszögezte, hogy a Moszkvával szembeni szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, „amíg Oroszország agressziója véget nem ér, és Ukrajna szuverenitása helyre nem áll”.

Putyin nem gondolta meg magát

Folytatódott az európai fővárosok és Moszkva közötti telefonos diplomácia, ezúttal Olaf Scholz német kancellár „hívta fel” Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A Kreml tájékoztatása szerint Putyin azt mondta Scholznak, hogy a konfliktus lezárását célzó tárgyalások előrehaladását „Kijev lényegében blokkolta”.

„Természetesen egyszer el kell jutni oda, hogy újra diplomáciai kezdeményezésekre legyen szükség” – mondta Steffen Hebestrait, a német szövetségi kormány szóvivője azzal kapcsolatban, miért hívta fel a kancellár az agresszor ország elnökét.

Szerinte az ilyen beszélgetések célja, hogy „kiutat találjanak ebből a szörnyű háborúból a rettenetesen sok áldozattal, sok pusztítással, és a háború minden hiábavalóságával”.

Scholz azután telefonált Putyinnak, hogy megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Tekintettel a katonai helyzet súlyosságára és a háború ukrajnai, különösen mariupoli következményeire, a kancellár felszólította az orosz elnököt, hogy a lehető leghamarabb kössön tűzszünetet, javítsa a humanitárius helyzetet és érjen el haladást a konfliktus diplomáciai megoldásának keresése terén” – közölte a szóvivő.

A német kormány részéről hangsúlyozták: a kancellár „egyértelműen visszautasította azt a vádat, hogy Ukrajnában elterjedt volna a nácizmus”.

Sajnos Scholznak sem sikerült jobb belátásra bírnia Putyint.

(ntk/eurointegration.com.ua/korrespondent.net/MTI)