Nőtt az alapkamat
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 1500 bázisponttal, a jelenlegi 10 százalékról évi 25 százalékra emelte az alapkamatot, ez volt 2015 óta a legnagyobb kamatemelés – adta hírül a korrespondent.net múlt csütörtökön az NBU weboldala nyomán.
„A nemzeti bank igazgatósága úgy döntött, hogy évi 25%-ra emeli az alapkamatot. Ennek a határozott lépésnek a célja az egyéb intézkedésekkel együtt a polgárok hrivnyabevételeinek és megtakarításainak védelme, a hrivnyaaktívumok vonzerejének növelése, a devizapiaci nyomás csökkentése és ennek eredményeként a nemzeti bank árfolyam-stabilitást biztosító és az inflációt visszafogó képességének fokozása a háború alatt” – áll a jegybank közleményében.
Az NBU úgy véli, hogy az alapkamat ilyen mértékű emelése feléleszti a hrivnyaeszközök iránti érdeklődést, csökkenti a nemzetközi tartalékokra nehezedő nyomást és befolyásolja az inflációt. A kamat ennél csekélyebb emelése az NBU szerint nem gyakorolt volna jelentős hatást a pénzügyi és gazdasági rendszerre a monetáris transzmissziós mechanizmus háború alatti korlátozott hatékonysága, valamint a további emelésre vonatkozó várakozások kialakulása miatt. Ezenkívül a hrivnyaaktívumok iránti érdeklődés felélesztéséhez az NBU szerint jövedelmezőségüknek meg kell haladnia az inflációs várakozásokat.
A jegybank rámutat: az orosz invázió kezdetén az alapkamatra vonatkozó döntéstől való tartózkodás a háború okozta jelentős lélektani sokk miatt indokolt volt, de Ukrajna gazdaságának fokozatos alkalmazkodása, a sokk piaci logikával való felváltása a gazdasági szereplőknél és a lakosságnál megköveteli a változtatást a monetáris politikában.
„Jelenleg a hrivnyaaktívumok tartásának megfelelő díjazása híján nőtt a gazdaság dollárosodásának veszélye és a pénzügyi rendszer ennek megfelelő erőforrásvesztése” – áll a közleményben.
Rámutatnak, hogy Ukrajna nemzetközi tartalékainak a nemzetközi partnerektől származó bevételek miatt még mindig megfelelő szintje ellenére középtávon nőttek a makropénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok, a hrivnyaeszközök hozamának jelentős növekedése híján pedig tovább folytatódna a nemzetközi tartalékok gyors kimerülése és az egyensúlyi problémák felhalmozódása a gazdaságban.
Az NBU arra számít, hogy a kormány és a bankok megfelelően reagálnak az alapkamat változására a belföldi államkötvények és a betétek kamatainak emelésével, ami növeli a hrivnyaeszközök vonzerejét, ami viszont megmenti a polgárok megtakarításait és bevételeit az inflációtól.
Emlékezetes, hogy a nemzeti bank igazgatósága január 20-án évi 9%-ról 10%-ra emelte az alapkamatot, és kilátásba helyezte annak további emelését. Azonban a háború első két hónapjában az alapkamat nem változott.
(hk/korrespondent.net/bank.gov.ua)
