Ukrán–orosz háború: A fegyverektől függ a béke?
Miközben a Donyec-medencében egyre fokozódik a harcok intenzitása, mind kevesebb szó esik a háború tárgyalások útján történő lezárásának lehetőségéről. Szinte általános a vélekedés, hogy megfelelő békét kötni csak a harctéri sikerek alapján lehet.
Még senki sem látja a végét
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt héten Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában.
„A háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ezért egyszerűen hosszabb távra kell berendezkednünk” – hangsúlyozta a főtitkár az MTI szerint.
Stoltenberg kiemelte, hogy a konfliktus időközben kimerítő háborúvá változott, amelyben a szembenálló felek magas árat fizetnek a harctéren. Ezzel együtt a legtöbb háború a tárgyalóasztal mellett ér véget, és feltehetően nem lesz másképp ebben az esetben sem – tette hozzá.
Leszögezte, hogy a szövetségesek feladata ebben a konfliktusban Ukrajna támogatása, hogy a lehető legjobb végeredményt érhessék el számára.
A moszkvai nyilatkozatok megerősíteni látszanak Stoltenbergnek a háború alakulására vonatkozó előrejelzését. Az Ukrajna ellen indított „különleges művelet” addig tart majd, amíg az összes célját el nem éri – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője múlt pénteken újságíróknak. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is azt hangoztatta, hogy a „különleges művelet” a célok eléréséig tart, beleértve Ukrajna „demilitarizálását” és „nácitlanítását”.
„Ezek a legjobb értékeink”
Eduard Heger szlovák miniszterelnök a pozsonyi GLOBSEC 2022 biztonságpolitikai fórumon múlt pénteken így fogalmazta meg a szövetségesek célját: „kötelességünk győzelemhez segíteni Ukrajnát, hogy mi is nyerhessünk velük együtt”.
Szerinte Putyin nem ad lehetőséget Ukrajnának, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.
„Azt kérdezik, tudnak-e tárgyalni. De miről? Hogy Ukrajna feladja a területét Oroszországnak, mert Oroszország helyesnek tartja?” – tette fel a kérdést a szlovák miniszterelnök, akit a korrespondent.net idéz.
Hozzátette, a háború azért következett be, mert a demokratikus világ régóta figyelmen kívül hagyta Putyin természetét.
„Ez egy csodálatos ébresztő számunkra, és tanulnunk kell ebből a helyzetből... Vlagyimir Putyin megtámadta értékeinket, és próbára teszi, mennyire hiszünk bennük. Hálás vagyok, hogy a Nyugat megmutatta, hogy együtt élünk ezekkel az értékekkel és tiszteljük őket, mert ezek a legjobb értékeink” – összegzett Heger.
Európa már a jövőre gondol?
Közben Európában néhányan már arra gondolnak, hogy a háborút előbb-utóbb le kell majd zárni. Emmanuel Macron francia elnök egy minapi, a francia sajtónak adott interjújában úgy vélte, hogy orosz kollégája, Vlagyimir Putyin „történelmi és alapvető hibát” követett el Ukrajna megtámadásával, aminek következtében elszigetelődött.
„Úgy vélem, hogy elszigetelődött. Elszigetelődni egy dolog, tudni kijutni onnan viszont nagyon nehéz út” – fogalmazott Macron.
A francia elnök megismételte, hogy „nem szabad megalázni Oroszországot”, mert fontos fenntartani a diplomácia és a tárgyalások lehetőségét a háború után.
Kijevben nem örültek a francia elnök szavainak. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren közzétett üzenetében elutasította Macron logikáját, szerinte az ilyen felhívások „Franciaországot alázhatják meg és minden más országot, amely erre szólít fel”.
„Oroszország saját magát alázza meg. Inkább arra kellene összpontosítanunk, hogyan tegyük helyre Oroszországot. Ez hozza el a békét és ment meg életeket” – írta Kuleba.
Kijev három tárgyalási feltétele
Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Meduzának adott interjújában három feltételt nevezett meg, amelyek teljesülése esetén folytatódhat Kijev tárgyalása Moszkvával.
Szerinte az a legfontosabb, hogy változzon a helyzet a fronton.
„Oroszország most azt hiszi, akkora az erőkoncentrációjuk, hogy valahol nyomást gyakorolhatnak ránk, és bizonyos feltételeket diktálhatnak. Amint megváltozik a helyzet, és Oroszország rájön, hogy többé nincsenek ilyen eszközei, beindul a teljes értékű tárgyalási folyamat. Ez az első” – mondta.
Az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója rámutatott: a tárgyalások az ukrán városok elleni rakétatámadások leállítása után lehetségesek.
„A második az, amikor Oroszország abbahagyja békés városaink cirkálórakétákkal történő teljesen leplezetlen támadását. Mostanáig ezt teszik. Amikor Oroszország abbahagyja, akkor érthető lesz, hogy készen áll a tárgyalási folyamatra” – tette hozzá.
Emellett Podoljak szerint Oroszországnak fel kell hagynia a zsarolással.
„Harmadszor, amikor Oroszország felhagy a reménnyel, hogy nyílt zsarolással elérhetnek valamit, például »feloldjuk az élelmiszer-ellátás blokkolását a külpiacon, ti pedig oldjátok fel a szankciókat velünk szemben«. Vagyis amikor Oroszország elkezdi megfelelően értelmezni a valóságot. Ez holnap is megtörténhet. Itt nincs konkrét naptári terv” – mondta.
A párbeszéd újraindulása után az egyik kulcskérdés az elnöki szintű találkozó megszervezése lenne. Ugyanakkor Podoljak szerint ma az orosz tisztviselők nyilatkozatai nem tanúskodnak tárgyalási készségről.
„Az elnökök találkozójának előkészítéséről a tárgyalócsoportok szintjén kell dönteni. És ezt egyébként újra lehetne kezdeni. De egy feltétellel: ha az orosz fél tárgyalócsapata felhagy a saját propagandistáik idézgetésével és egy világos érvelési mezőben kezd el beszélni” – tette hozzá Mihajlo Podoljak.
(ntk/korrespondent.net/meduza.io/MTI)
