Vágott krizantém termesztése (I. rész)

A krizantém óriási változatossággal és rendkívül jó vázatartóssággal megáldott növény. Olyan, amelyből – kellő figyelemmel – viszonylag szerény körülmények között is szép állomány nevelhető, például gazdaságosan termeszthető a szabaddá vált termesztőfelület őszi hasznosítására. Hagyományosan halottak napjára ter­mesztik, gömb vagy lapított gömb alakú, 15–22 cm átmérőjű virágzattal. Fő fajtái: palisade, cremist, snowdon, Fred Shoesmith.

A krizantém termesztéséhez elsősorban ter­mesztőberendezésre van szükség, mert – egyrészt – már október közepén fagypont alá süllyedhet a hőmérséklet, másrészt a közkedvelt nagy virágú fajták hőmérsékletigénye megköveteli, hogy ősszel fóliasátorban vagy üvegházban neveljük.

A nagy virágú vágott fajták optimális hőmérsékletigénye 16 °C, különösen a bimbó kialakulásának időszakában, szeptember elején. Ennél alacsonyabb hőmérséklet lassítja a bimbó kialakulását, 10-12 °C alatt a fejlődés teljesen leáll.

Fényigényét figyelembe véve a krizantémnak az ültetés utáni néhány hétben árnyékolásra lesz szüksége, amit nyár végén már eltávolíthatunk. Különösen a nyári forróságban kell odafigyelni a megfelelő árnyékolásra.

Aki először termeszt vágott krizantémot, és nincsenek fix, kiemelt ágyásai, annak meg kell terveznie az ágyások kialakítását, valamint a szükséges támasztó berendezést is. A fóliasátor szélessége szerint kell eldönteni, hány 100–140 cm szélességű ágyást célszerű kialakítani, köztük 40–50 cm széles utat hagyva. Ha ennél szélesebb az ágyás, már nehéz az ápolási munkákat, bimbózást elvégezni. Számoljuk ki előre az alábbi táblázat alapján, hogy hány sort és milyen tőtávolság mellett ültetünk, azaz hány tő kerül egy négyzetméterre.

Ajánlatos még az ültetés előkészítése előtt talaj- és vízvizsgálatot végezni, és ennek segítségével a talaj tápanyagtartalmát beállítani. Ez nem fölösleges óvatosság. Az optimális pH-igény kb. 6-6,5. Ha magas a talaj és az öntözővíz pH-ja, a növény nem megfelelően veszi föl a talajban egyébként jelen lévő tápanyagokat, és nem tud megfelelően fejlődni.

Szerves trágya alkalmazása esetén legjobb az érett marhatrágya. A baromfi- és juhtrágyának magas a foszfortartalma, különösen ezért nem ajánlatos a használatuk, mert a nagy melegben tápanyagaik olyan hirtelen szabadulnak fel, hogy megégetik a növény gyökerét.

Ültetni jól átrotált, táp­anyagban gazdag, megfelelő nedvességű talajba ajánlott. A dugványokat célszerű érkezés után azonnal elültetni. Ne ültessünk mélyen, csak a gyökértőig kerüljenek a talajba! Ültetés után a beöntözés olyan 1%-os indító műtrágyaoldattal történjen, amely magas foszfortartalmú, és segít a gyökérképződésben.

Ami az öntözést és a táp­anyag-utánpótlást illeti, a krizantém egyenletes, folyamatos víz- és tápanyag­ellátást igényel. Csepegtetőberendezés alkalmazása esetén is javasolt a kiültetés utáni első hetekben felülről szintén megöntözni. A termesztési időszak során biztosítsuk, hogy a növények ne száradjanak ki, és a pangó vizet is kerülni kell.

Nem célszerű túl korán ültetni, mert fölösleges ápolási munkával, több mű­trágya és növényvédő szer felhasználásával jár, miközben a növény túl magas lesz, de nem érjük el a korábbi virágzást. Sokan még mindig azt hiszik, hogy ha korábban ültetnek, azzal biztosítják, hogy időre kinyílik a virág. Valójában a legfontosabb tényező, a rövidnappalos indukció (erről később még írunk) mellett egy sor környezeti hatás befolyásolja a virágzást, de az ültetési időpont csak a virágszár magasságában játszik szerepet. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,
a ,,Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza