A paradicsom ültetése az őszi időszakra

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az őszi paradicsom árának jelentősebb emelkedésére októberben számíthatunk. Ekkorra a szabadföldön termesztett növényállomány tönkremegy, leérik, a piacon hiány alakul ki a paradicsomból. Ilyenkor van nagy jelentősége az őszi termésünknek, ebben az időszakban számíthatunk rá, hogy sikerül jó áron túladni rajta. Ezért ettől az időszaktól visszaszámolva 60-70 napot (ennyi idő telik el a paradicsom ültetésétől a termőre fordulásig), vagyis július közepén–végén érdemes kiültetni az új paradicsompalántákat. Természetesen vannak rövidebb tenyészidejű fajták. Ha ezeket választjuk, kitolhatjuk az ültetés időpontját augusztus elejére.

A talaj előkészítése

A munkálatok az előző kultúra felszámolásával kezdődnek. Amennyiben van rá lehetőségünk (vagyis a hajtatólétesítmény ajtaját és szellőzőrendszerét be lehet zárni), fontos elvégezni a fóliasátor légterének fertőtlenítő kezelését, amit úgy érdemes csinálni, hogy az állomány még a fóliasátorban van. Így biztosabbak lehetünk abban, hogy a fóliasátorban megbúvó kártevők (atkák, tripszek stb.) nagy részét elpusztíthatjuk, és nem visszük ki a fóliasátor végébe a kiszedett tövekkel együtt. A légtérkezelést általában kén égetésével oldják meg a gazdák (1 kg/100 m²). Amennyiben nincs lehetőség a légtérkezelés elvégzésére, első lépésként nagyon fontos, hogy a talajról, a támrendszerről maradéktalanul eltávolítsuk az elővetemény növényi maradványait. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy a növényi maradványokat a fólia­sátor végében helyezik el. Így az azokon megtelepedett kórokozók és kártevők visszakerülhetnek a kiültetett friss növényeinkre. Ezért ne sajnáljuk a fáradságot, semmisítsük meg, lehetőség szerint égessük el a fólia alól kitakarított növényi részeket.

Mindezek után következhet a talaj előkészítése/megmunkálása, ami ilyenkor általában forgatásból, majd rotálásból áll. Ültetés előtt a talaj nem igényel jelentős műtrágya-utánpótlást, mivel az előveteményünk valószínűleg hagyott maga után annyi tápanyagot, ami biztosítja a paradicsom által igényelt magasabb talaj-EC-t. A későbbiekben növényeink szükséges tápanyagellátását rendszeres tápoldatozással biztosíthatjuk.

Öntözés a kezdeti időszakban

A kiültetéskor – függetlenül a talaj nedvességtartalmától – be­iszapoló öntözést kell végezni (5–10 liter/m²). Ültetés után a mindennapos locsolás következtében felborulhat növényeink vegetatív-generatív egyensúlya: a növények szára megvastagodik, nagy leveleket hajtanak, intenzívebb lesz az oldalhajtások növekedése, miközben „elfelejtenek” virágfürtöket hozni. Az is előfordulhat, hogy a virágfürt végén levél, illetve kacs képződik. Ennek elkerülése, valamint a gyökerek alsóbb, nedvesebb rétegekbe húzódása érdekében célszerű ültetés után néhány napig megvonni a vizet a növényektől, úgymond „szomjaztatni” a paradicsomot. Az ilyen indítás nagy melegben, szárazabb időszakokban nagyobb termésbiztonságot jelent. Természetesen mindeközben folyamatosan figyelni kell növényeinket, mert a nagy meleg hatására a talaj gyorsan kiszáradhat, és ha még nem gyökerezett meg a palánta, akkor vízhiány következtében elpusztul.

Kiültetés utáni felkötözés

Kiültetés után célszerű azonnal elvégezni a felkötözést. A hurkot közvetlenül a föld felett kössük lazán a paradicsom szárára, vagy a zsineg végét helyezzük a földbe, a tápkocka alá, és a palántával együtt ültessük el. Érdemes a zsinórt a támrendszernek használt dróthuzalon katucsra (maslira) kötni, hogy később, ha indokolt, lazítani vagy épp feszíteni tudjunk rajta. (Ha nagyon feszül a növény, fennáll a veszélye, hogy kirángatjuk a talajból, ha viszont laza a kötés, a szél rángathatja ki.)

Tihor-Sárközi Mónika,

a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza