Zajlik az élet a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont nyári táboraiban

A nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont Kárpátalja egyetlen olyan intézménye, ahol a magyar lovas hagyományokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A központban minden nyáron a gyerekek számára változatos programokat kínáló, kalandokkal kecsegtető táborokat szerveznek.

„Hagyományőrzéssel foglalkozunk. Megtanítjuk a gyerekeket énekelni, táncolni, a hasznos gyógynövények használatára, az állatvilág megismerésére, illetve arra, hogyan kell bánni a lovakkal, hogyan kell ápolni a lovat, vezetni, meglovagolni. Ezt minden gyerek nagyon szereti – meséli Margitics Erik, az intézmény egyik alapítója. – A mi lovardánkban kapcsolatot építünk ki a lovak és az emberek között. A ló nem egy kerékpár, hogy ha már nincs szükségünk rá, akkor egyszerűen csak betesszük a garázsba, hanem ez egy folyamatos kapcsolat. A lovaglás olyan, mint amikor az ember megtanul egy másik nyelvet. Viszont nem elég az, hogy saját magunk megtanuljuk a másik nyelvet, hanem a lovat is meg kell tanítani arra, hogy megértsük egymást és együtt tudjunk működni, kommunikálni, jól érezni magunkat.

Mielőtt kivezetjük a lovakat, elméleti foglalkozásokon mindent elmesélünk róluk. Aztán jön a közvetlen kapcsolat, amikor megérintik, megsimogatják, felemelik a lábát, vezetgetik a lovakat a fiatalok. Itt megtapasztaljuk azokat a határokat, ameddig enged a ló, valamint mik azok, amiket már nem. Az ember csak így tudja jól megérteni őket. Ez egy olyan foglalkozás, illetve tevékenység, amit mindenkinek jobb legalább egyszer megtapasztalni, mint olvasni vagy látni.”

A központban a gyerekek a lovasíjászatot is elsajátíthatják. Pálos Viktor a lovasközpontnak már 4 éve az önkéntes segítője. Ő azt mondja, hogy ha az ember akar és elhatároz valamit, akkor mindent meg tud tanulni, fejleszteni tudja önmagát. Viszont sokat kell gyakorolni a lovaglást és az íjászkodást is, amit egy idő után össze kell hangolni. Számára 4 év kellett, hogy a lovasíjászatot megtanulja, vagyis hogy a lovaglás közben kilőtt nyílvesszők ne tévesszenek célt. Ugyanakkor azt is elmondta, még messze van attól, hogy profinak mondhassa magát.

Az intézményben idén nyáron a kárpátaljai magyar nagycsaládosok gyermekeit is vendégül látják. Egy-egy csoport 5 napot tölt a táborban. A gyerekek többsége először jár a központban, éppen ezért mindent az alapoktól kell kezdeni. Első lépésben megismerkednek a lóval, hogyan kell kapcsolatot teremteni vele, tisztán tartani, felnyergelni. Ezt követően a gyerekek mindennap gyakorolhatják a lovaglást. Ahogy telik a táborban töltött idő, mindinkább közösségé formálódig az épp aktuális csapat.

A táborban kiemelt figyelmet kap a hagyományőrzés. Az alapítók a magyar lovaskultúra ápolásán kívül őseink életmódjával is igyekeznek megismertetni a fiatalokat.

„Nagyon sokat álmodoztunk arról, hogy létrehozzunk egy olyan helyet, ahová mindenki eljöhet töltekezni – legyen az felnőtt vagy gyerek –, és ahol izgalmas, érdekes dolgokkal találkozhatnak, hogy kicsit kiszabaduljanak a hétköznapokból, jól érezzék magukat, illetve valami olyat vigyenek haza magukkal, amit máshol nem találnak meg” – meséli Margitics Ildikó, az lovasközpont másik alapító tagja. Hozzátette, hogy a pandémia előtt minden évben többfajta hagyományőrző programot is szerveztek, amelyek között voltak fesztiválok, szekértúrák stb., amelyeken több ezren vettek részt. Viszont a jelenlegi helyzet miatt nem tudják ezeket a programokat ilyen szinten megvalósítani.

„A gyerekek nálunk jurtákban laknak, bemutatjuk számukra őseink mindennapjait, az életmódjukat” – fogalmazott. Minden nap tábortűzzel, kalandos történetekkel, élménybeszámolóval zárul. A tábor további üzenete, hogy a természetet szeretni és óvni kell. Ennek jegyében zajlanak a kirándulások a táborban, erre is nagy hangsúlyt fektetnek a központ munkatársai. 

TV21Ungvár/Dankai Péter