Antibiotikumok csak receptre: mit jelent ez?

2022. augusztus 7., 18:51 , 1119. szám

Ukrajnában augusztus 1-jéig szabadon lehetett antibiotikumot vásárolni a gyógyszertárakban. Az Egészségügyi Minisztérium rendelkezése, hogy mostantól csak receptre juthatunk hozzá a fontos gyógyszerhez, helyenként viharos reakciót váltott ki a társadalomban. Sokan lehetőségeik korlátozásának tartják a döntést, mások emlékeztetnek, hogy orvoshiány van egyes régiókban (vagyis nincs kinek gyógyszert felírni), aggódnak a katonák miatt is, akiknek gyakran az önkéntesek vásárolnak gyógyszereket. A BBC News Ukrajina összeállításából megtudhatjuk, mit gondolnak a témáról az illetékesek és a szakértők.

Augusztustól Ukrajnában csak receptre vásárolhatunk antibiotikumot, kezdetben elektronikus formában és papíron is kiadják majd a receptet – derül ki az Egészségügyi Minisztérium rendelkezéséből. Az elektronikus és papírreceptek párhuzamos létezésének átmeneti időszaka 2022 végéig tart, a továbbiakban csak az elektronikus változat marad. A szaktárca meggyőződése szerint az elektronikus recept bevezetése segít megoldani az ellenőrizetlen és nem célirányos antibiotikum-használat problémáját.

Mi végre a korlátozás?

A Közegészségügyi Központ (CGZ) időszerű és helyes döntésnek tartja az elektronikus recept bevezetését. A lépés a hatóság szerint lehetővé teszi az antibiotikumok jogosulatlan értékesítése elleni küzdelmet, ami viszont ellenőrizhetővé teszi a lakossági antibiotikum-fogyasztást, megakadályozza az ezekkel a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia (antimikrobiális rezisztencia) elterjedését.

Roman Kolesznik, a CGZ Antimikrobiális Rezisztencia és Fertőzés Elleni Osztályának vezetője hozzáteszi, hogy az elektronikus recept bevezetése hozzájárul a pácienseknek nyújtott egészségügyi szolgáltatások színvonalának emeléséhez is.

„Ezek nem korlátozások. Ilyen szabályok már régóta léteznek. Ha a betegek minőségi szolgáltatást szeretnének kapni, akkor nekik is be kell tartaniuk a szabályokat” – mondja a szakember.

Mint rámutat, az intézkedés egyfelől segít ellenőrizni az orvos gyógyszerfelírását, másfelől az orvos is láthatja, hogy kiváltotta-e a beteg a neki felírt gyógyszert. Ha kiváltotta, valószínűsíthető, hogy be is szedi, mutat rá a szakember.

Szokássá vált az antibiotikumok szedése

Azt remélik az intézkedés kiötlői, hogy az elektronikus antibiotikum-recept bevezetése eltántorítja az ukránokat attól, hogy maguk „írjanak fel” antibiotikumot maguknak. A friss tanulmányok szerint az ukránok mintegy 30%-a antibiotikummal kezeli a megfázást, ugyanakkor nem fordul orvoshoz – emeli ki a Közegészségügyi Központ tisztviselője. Kolesznik szerint az ukránoknak szokásukká vált antibiotikumot szedni akár az ismerős, akár a gyógyszerész, akár valamelyik weboldal tanácsára.

Elmondása szerint Európában a déli országok, Görögország és Olaszország vezetnek az antibiotikum-fogyasztást tekintve, de Ukrajna se marad el tőlük jelentősen.

„Még mindig nagyon-nagyon messze vagyunk az olyan országoktól, mint pl. Norvégia, amely igen racionálisan használja az antibiotikumokat” – mutat rá a CGZ munkatársa.

Mi szükség a kontrollra?

Valahányszor az ember antibiotikumot vesz be, nő annak a valószínűsége, hogy a következő alkalommal már nem fog hatni – mutat rá Ivan Csernenko aneszteziológus az elektronikus recept bevezetésének fontosságáról szólva.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az antibiotikum-rezisztenciát az emberiséget fenyegető 10 legnagyobb veszély közé sorolta. 2019-ben több mint 1,2 millió ember halt meg antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzésektől. A Lancet folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez több, mint a maláriában vagy AIDS-ben elhunytak száma. Az előrejelzések szerint 2050-re az áldozatok száma 10 millióra emelkedik, ami azt jelenti, hogy három másodpercenként meg fog halni egy ember az antimikrobiális rezisztencia miatt – már ha nem változik meg az antibiotikumokhoz való hozzáállásunk.

Nem tudni, hogy pontosan mennyi antibiotikumot fogyasztanak az ukránok – közölte az Egészségügyi Minisztérium. Az viszont tudható, hogy 2020-ban a gyógyszercsoport értékesítésének és beszerzésének teljes volumene meghaladta a 6,4 milliárd hrivnyát, ami 40%-kal több, mint 2018-ban.

Darina Dmitrijevszka háziorvos arra számít, hogy az antibiotikum felírásának dokumentálása elgondolkodtatja az orvost a gyógyszer alkalmazásának célszerűségéről.

„Ismerjék el, lelkileg is sokkal könnyebb telefonon keresztül lediktálni vagy egy cetlire firkantani a gyógyszer nevét. Téged orvosként nem terhel ezért felelősség. Az orvos nevével és aláírásával ellátott elektronikus recept már más kérdés” – jegyzi meg.

A kórházak problémája lenne?

Olena Mosinec, a biológiai tudományok kandidátusa, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai és Genetikai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint viszont a minisztériumi intézkedésnek több kára lesz mint haszna.

„Ukrajnában senki sem elemzi a polirezisztens (többféle antibiotikummal szemben is ellenálló – a szerk.) fertőzések okait, amelyeket az új szabályok állítólag minimalizálni kívánnak. Az antibiotikum-rezisztencia problémájának helyzetét Ukrajnában nem írták le, és semmilyen hivatalos tény nem erősíti meg. És ha mégis elismerjük a probléma létezését, akkor kiderül, hogy az ukrán antibiotikum-rezisztencia kórházi” – mutat rá a szakértő.

Magyarázata szerint a polirezisztencia Ukrajnában a kórházak problémája. Ennek az állapotnak az egyik oka, hogy az orvosok nem végeznek tenyésztést, és nem az ajánlásoknak megfelelően választanak antibiotikumot – mutat rá. Egy további ok az egészségügyi ellátás alacsony színvonala, különösen az elavult kórházépületek, a rossz higiéniai körülmények, a bakteriológiai laboratóriumok bezárása a kórházakban, ami miatt sérül a kórházon belüli kontroll. Szerinte a felsoroltak miatt az antibiotikumok elektronikus felírása nem fog enyhíteni a polirezisztencia problémáján.

Mi lesz, ha nincs, aki felírja?

Mosinec egy további problémára is felhívja a figyelmet: az elektronikus recept bevezetésére az Ukrajnában dúló háború közepette kerül sor, amikor egy hideg tél vár ránk. Ráadásul a háború sújtotta régiókban orvost találni sem mindig egyszerű – teszi hozzá. A BBC News Ukrajina összeállításából ugyanakkor kitűnik, hogy a minisztérium rendelete nem terjed ki a megszállt területekre és a harcok által érintett régiókra.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy mi lesz most már az állatokkal, amelyeknek néha szintén „emberi” gyógyszert adnak. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az állatoknak szánt gyógyszert is receptre fogják kiadni eztán, de azt az állatorvosnak kell felírnia.

A válaszra váró kérdésekkel kapcsolatban Darina Dmitrijevszka és Roman Kolesznik egyaránt felhívja a figyelmet, hogy az elektronikus recept bevezetésétől nem fog minden egyik pillanatról a másikra megváltozni. Az átmeneti időszak célja tesztelni a rendszer működését. Hosszú távon ugyanakkor lesz hatása, akárcsak Európában.

„Több tucat okot találhatunk ki arra, hogy miért ne vezessük be az elektronikus receptet, amit évtizedeken át sikeresen meg is tettünk. Bármikor vezetjük is be, mindig sok érv szól majd ellene. De egy hatalmas veszély felé haladunk, hogy az emberek úgy fognak meghalni, mint 100 évvel ezelőtt” – mondja a háziorvos.       

(ntk/bbc.com)