Kaszáló, legelő vásárlásáról, bérléséről
„Szeretnék több jószágot tartani a ház körül, de ehhez legelőre és kaszálóra lenne szükségem. Gondoltam, veszek a faluéból egy darabot, mert azt úgysem nagyon használják, de a tanácsházán azt mondták, hogy legelőt eladni nem lehet. Valóban nem lehet? Akkor mit lehet? Esetleg bérelhetek földet?”
– Ukrajnában a legelőkről és kaszálókról nem rendelkezik külön jogszabály. Korábban a ГОСТ 26640-85 tartalmazta a földek hasznosítás szerinti besorolását és minősítését, de 2017 óta nem használják Ukrajna területén ezt a szabványt.
Jelenleg a Földtörvénykönyv (Ftk. – Земельний кодекс України) a kaszálót és a jószág legeltetésére szolgáló földet mezőgazdasági hasznosítású területnek minősíti (lásd az Ftk. 22. cikkelye 2. pontjának a) alpontját!).
Az Állami Földbizottságnak a földek rendeltetés szerinti besorolásáról szóló 548. számú rendelete által elfogadott osztályozó dokumentuma (Наказ Державного комітету України із земельних ресурсів 23. 07. 2010 № 548 „Про затвердження Класифікації видів цільового призначення земель”) a mezőgazdasági hasznosítású földeket 14 alcsoportra osztja. Ezek között 01.08-as szám alatt találjuk a szénakaszálásra és jószáglegeltetésre való területeket (Для сінокосіння і випасання худоби).
Az Ftk. 134. cikkelyének 2. pontja kimondja, hogy állami vagy közösségi tulajdonú földrészleget nem lehet versenyeztetés alapján (földárverésen) eladni vagy használatba adni, ha azt kaszálónak és legeltetésre vagy kertészkedésre adják át a polgároknak. Vagyis a közös legelőből/kaszálóból valóban nem adhat el a tanács.
Ugyanakkor az Ftk. 34. cikkelyének 1. pontja szerint a polgárok bérelhetnek földrészleget szénakaszálásra és jószáglegeltetésre. Szakértők hívják fel a figyelmet arra, hogy az Ftk. 59. cikkelyének 4. pontja értelmében a végrehajtó hatalmi és önkormányzati szervek egyaránt bérbe adhatnak szigeteket a vízalap földjeiből állampolgároknak és jogi személyeknek szénakaszálásra. A 34. cikkely 1. pontja ugyanakkor csak a polgároknak, vagyis magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy földrészleget béreljenek szénakaszálásra.
Az Ftk. 34. cikkelyének 1. pontja sajnos nem határozza meg pontosan, hogy a magánszemélyek milyen földrészlegeket vehetnek bérbe kaszálónak/legelőnek, például lehetnek-e ezek önkormányzati/állami tulajdonú földek. Azt hallottam, a gyakorlatban úgy tekintik, hogy a 34. cikkely 1. pontja magánterületek és közösségi/állami földrészlegek bérlését is lehetővé teszi kaszálónak.
Figyelemre méltó a Zsitomir Körzeti Közigazgatási (Adminisztratív) Bíróság 2018. szeptember 13-i ítélete a 0640/3469/18. sz. ügyben, amelyben részben helyt adott egy polgár keresetének, jogtalannak mondva ki, hogy az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat (Derzsgeokadasztr) helyi főosztálya megtagadta a területrendezési projekt elkészítésére vonatkozó engedély kiadását a földrészleg utólagos bérbeadásával 49 évre kaszálónak.
Érdemes hangsúlyozni, hogy az Ftk. 34. cikkelyének 2. pontja szerint a végrehajtó hatalmi szervek és a helyi önkormányzati szervek az állam vagy a területi közösség tulajdonában lévő földön közhasználatú kaszálót és legelőt hozhatnak létre. Vagyis az adott település lakói igény esetén kezdeményezhetik az önkormányzatnál, hogy hozzanak létre közlegelőt, kaszálót, vagy bővítsék a már meglévőt – persze csak akkor, ha van erre alkalmas föld a területi közösség vagy az állam tulajdonában.
Fontos megjegyezni azt is, hogy élve ezen jogával egyes területi közösségekben (hromadákban) a helyi önkormányzat szabályzatot hagyott jóvá a közösségi földek legelőként és kaszálóként való hasznosításának rendjéről. Ez is befolyásolhatja a helyi földhasználati viszonyokat, lehetőségeket.
Érdemes néhány szót ejteni a kaszálók és legelők használatának sajátosságairól. A kaszálók és legelők kizárólag – és ez logikus – szénakészletezésre vagy a jószág legeltetésére használhatók. Ugyanakkor például szántóföldként való hasznosításuk (a felszántásuk) nem rendeltetésszerű földhasználatnak minősülhet, miután a fentebb említett 548-as számú állami földbizottsági rendelet egyértelműen a mezőgazdasági hasznosítású földek önálló hasznosítási alcsoportjába sorolja a szántóföldet. A nem rendeltetés szerinti földhasználat következménye lehet többek között a bérleti szerződés felbontása, a szerződéskötési előjog elvesztése. Közigazgatási felelősségre vonással is járhat a nem jogszerű földhasználat. Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення) 53. cikkelye alapján a minimális nem adózó jövedelem 5–25-szörösének megfelelő (85–425 hrivnya) bírság szabható ki a szabálysértőre. Ugyanezen törvény 55. cikkelye értelmében a földrendezési tervtől való eltérésért a minimális nem adózó jövedelem 5–20-szorosának (85–340 hrivnya) megfelelő bírság szabható ki. A polgári jogi felelősség kérdése szintén felmerülhet, a tulajdonos peres eljárás keretében követelheti a bérlő által a szabálytalan földhasználattal okozott kár megtérítését.
A kommunális vagy állami tulajdonban lévő földek bérbeadását legelő és kaszáló céljára az Ftk. 134. cikkelye 2. pontjában leírtak szerint nem előzheti meg versenyeljárás. Ugyanakkor, ha a földet hasznosítás szerinti besorolásának megváltoztatásával biztosítják, vagy új telket mérnek ki erre a célra (ahogyan ez gyakorta történik), földrendezési terv (проект землеустрою) szükséges a bérbeadáshoz. Az Ftk. 123. cikkelye 2. pontjának értelmében az ilyen állami/közösségi tulajdonú telek használatba adásában érdekelt személy a földrendezési terv elkészítéséhez attól a területileg illetékes végrehajtó hatóságtól vagy helyi önkormányzattól kérhet engedélyt, amely az adott földterületet használatba/bérbe adni jogosult.
hk
