Zaporizzsja: atomerőmű a frontvonalban

Az elmúlt napokban számos tüzérségi támadás érte a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZAESZ) területét. Európa legnagyobb atomerőművét rakéta-sorozatvetőkkel és nehéztüzérséggel lőtték. Oroszország tagadja, hogy köze lenne az erőmű elleni támadásokhoz, közben azonban Moszkvában figyelmeztetnek, hogy európai erőműveket is érhetnek „véletlen incidensek”. A világ reakciója minderre egyelőre meglehetősen halovány – állapítja meg összeállításában a korrespondent.net.

Nukleáris zsarolás

„Oroszország ismét a mélypont alá süllyedt a terrorizmus világtörténelmében. Senki más nem használt atomerőművet ennyire nyilvánvalóan az egész világ fenyegetésére és bizonyos feltételek támasztására. A világon mindenkinek azonnal reagálnia kell, hogy a megszállókat kiűzzük az ZAESZ területéről. Ez globális érdek, nem egyszerűen ukrán igény” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 11-én, miután a megszállók negyedszer ágyúzták az erőművet.

Az orosz megszállók az atomreaktorok környékének ágyúzása mellett objektumokat aknáznak alá a ZAESZ területén. Ezt Petro Kotyin, az ukrán atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom elnöke jelentette be. Elmondása szerint 20, valószínűleg robbanóanyaggal megrakott jármű található az első és a második erőműblokk géptermének területén. A reaktorokat továbbra is ukrán személyzet irányítja, és ezeknek a létesítményeknek az aláaknázásáról nem érkeztek beszámolók, azonban minden megváltozhat – tette hozzá az Enerhoatom vezetője.

A ZAESZ aláaknázásában részt vettek a Wagner katonai magáncég zsoldosai, és ebben van egy „szörnyű logika” – mutatott rá Andrij Juszov, a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője az Aposztrofnak adott interjúban.

„A reguláris csapatokra egyszerűen nem bíznak ilyen feladatokat – van, aki megtagadja, van, aki azt mondja: »Ha van parancs, akkor adják írásba.« De az ilyen terrorcselekményekre nem adnak parancsot. Azonban a Wagner terrorista csoportnak semmi ilyesmire nincs szüksége” – mondta a hírszerzés képviselője.

Oroszország „felperzselt sivataggal” fenyeget

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke Európának szóló fenyegetéssel kommentálta a ZAESZ ágyúzásáról érkező híreket.

„Úgy tűnik, a kijevi gaz­emberek és nyugati pártfogóik készek egy újabb Csernobilt rendezni. A rakéták és lövedékek egyre közelebb csapódnak be a Zaporizzsjai Atomerőmű reaktorához és a radioaktív izotópok tárolóihoz. Azt mondják, hogy ezt Oroszország teszi. Ez nyilvánvaló, 100 százalékos hazugság még egy buta szőkének is. Még az ENSZ sem hiszi el. Azt mondják, hogy ez pusztán véletlenül alakul így. Úgymond nem akarták. Mit lehet mondani erre. [...] Nem szabad elfelejteni, hogy vannak atomerőművek az Európai Unióban is. És ott is lehetségesek véletlenek” – írta augusztus 12-én a Telegramon az orosz tisztviselő, akit a korrespondent.net idéz.

Az Enerhoatom szerint Valerij Vasziljev vezérőrnagy, az orosz hadsereg sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi erőinek parancsnoka, aki jelenleg a ZAESZ helyőrségét irányítja, kijelentette katonáinak, hogy „vagy orosz föld lesz itt, vagy felperzselt sivatag”.

A világ aggódik, de tétlen

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közölte, hogy szakértőik szerint az atomerőműben nem fenyegeti közvetlen veszély a nukleáris biztonságot, de ez a helyzet bármelyik pillanatban megváltozhat. A NAÜ vezetője, Raphael Grossi megismételte, hogy a szervezet szakértőinek mielőbb el kell jutniuk az erőműbe, „hogy segítsenek stabilizálni a nukleáris biztonsági helyzetet”. Hozzátette, szoros kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal, figyelemmel kíséri a nukleáris biztonsági helyzet alakulását.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a zaporizzsjai vagy bármely más ukrajnai atomerőműben bekövetkező esetleges károk katasztrofális következményekkel járhatnak, és javasolta egy demilitarizált övezet létrehozását az atomerőmű körül, kifejtve, hogy „a létesítményt nem szabad semmiféle katonai művelet részeként használni”.

Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának augusztus 12-i, az atomerőműben kialakult helyzetnek szentelt ülésén jelezte, hogy az erőmű biztonsága érdekében ki kell vonni az orosz csapatokat Ukrajna területéről, ukrán javaslatra demilitarizált zónát szükséges létrehozni ott, és hozzáférést biztosítani a NAÜ szakértői számára. Oroszország kicsit sem meglepő módon elvetette a ZAESZ körül kialakítandó demilitarizált övezet elképzelését.

A hét végén az Európai Unió és 42 európai ország felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Zaporizzsjai Atomerőműből és Ukrajna egész területéről.

„Felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul vonja ki katonai erőit és minden más illetéktelen személyzetet a Zaporizzsjai Atomerőműből, annak közvetlen környezetéből és egész Ukrajnából, hogy az üzemeltető és az ukrán hatóságok ismét vállalhassák szuverén kötelezettségeiket Ukrajna nemzetközileg elismert határai között, és a törvényes operatív személyzet külső beavatkozás, fenyegetés és elfogadhatatlanul nehéz munkakörülmények nélkül tudja ellátni feladatait” – áll a közleményben.

Mi lesz, ha robban az erőmű?

Olekszij Danyilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára is elképzelhetőnek tartja, hogy a megszállók felrobbantják a Zaporizzsjai Atomerőművet. Szerinte a ZAESZ-ben bekövetkező atomkatasztrófa nagyobb lesz, mint a csernobili erőműben történt robbanás.

„Ez Európa legnagyobb atomerőműve, hat erőműblokk­ja van. És mit kellene tennünk ma, ha fegyveres terroristák foglalták el, technikát hajtottak oda? Ha most leállunk »tisztázni velük a viszonyainkat«, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy úgy döntenek, felrobbantják” – mondta Danyilov az NV-nek aug­usztus 11-én adott interjújában.

Ukrajna minden forgatókönyvre felkészül a Zaporizzsjai Atomerőműben, beleértve az emberek evakuálását is – közölte Denisz Monasztirszkij belügyminiszter. Azt is megjegyezte, hogy „nehéz elképzelni” a lehetséges baleset méreteit, ha az oroszok folytatják a tüzelést.

Baleset esetén nemcsak Ukrajna, hanem több szomszédos ország is szennyezett területté válhat. Ivan Kovalec, aki az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Matematikai Gépek és Rendszerek Problémái Intézetében a környezet matematikai modellezésével foglalkozó osztályt vezeti, Facebook-oldalán tett közzé előrejelzést a lehetséges következményekről. Minden attól függ majd, hogy merre fúj a szél egy esetleges baleset napján, állítja. Ha például a szél délnyugati irányban fog fújni, mint július 27-én, a radioaktív felhő nemcsak Ukrajna déli megyéit fedi be a Krímmel együtt, hanem Bulgáriát, Romániát, a Fekete-tenger medencéjét, s még Törökországba is eljut. Egy másik cikkében a kutató azt írta, hogy a baleset következményei még „nem apokaliptikus forgatókönyv” esetén is hasonlóak lehetnek a csernobili balesetéhez.

Mi végre mindez?

A ZAESZ körüli eseményekkel kapcsolatban Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében rámutat, az orosz propagandisták igyekeznek az ukrán katonákat megvádolni az atomerőmű lövetésével. Szerinte a megszállók azért ágyúzzák a Zaporizzsjai Atomerőművet, hogy megszüntessék az áramellátást a déli régiókban, majd az ukrán hadsereget okolják érte.

A híradások szerint az atomerőmű ágyúzása miatt Enerhodar és a közeli falvak lakói kezdik elhagyni otthonaikat.

(ntk/korrespondent.net)