Függetlenség napja: Ami összeköt és reményt ad

A megkérdezett ukránok 64%-a gondolja úgy, hogy Ukrajna számára a demokrácia a legkívánatosabb kormányzási mód, de azért az összkép ennél lényegesen árnyaltabb – derül ki egyebek mellett az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának a Brémai Egyetem és az Újjászületés Nemzetközi Alapítvány támogatásával augusztus elején készült felméréséből.

Demokrácia háború idején

Az ukrán társadalom régóta paradox módon viszonyul a demokráciához – mutatnak rá a felmérés készítői az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap weboldalán közzétett összefoglalójukban. Egyrészt a demokráciát Ukrajna számára kétségtelenül prioritást élvező rendszertípusnak tekintik polgárai. Másrészt tartja magát az igény az „erős kéz” iránt, amely rendet tudna tenni.

Ez a paradoxon a teljes körű orosz invázió megindulásával sem szűnt meg. Ám a demokrácia és annak prioritása iránti igény sokkal jobban nőtt, mint az „erős kéz” iránti sóvárgás. Így a felmérés pillanatában a válaszadók 64%-a volt azon a véleményen, hogy Ukrajna számára a demokrácia a legkívánatosabb kormányzási mód. Ugyanakkor 14% gondolta úgy, hogy bizonyos körülmények között az autokrácia jobb lehet, mint a demokrácia, további 13% pedig azt mondta, hogy neki nem számít, milyen típusú a rezsim. A demokrácia támogatottsága a sok éves megfigyelés eredményeit összevetve most a legmagasabb: 2014-ig 50% alatt volt, a Majdan után ez a mutató 54%-ra emelkedett, de csak most, a nagy háború kitörése után haladta meg a 60%-ot.

Ezzel szemben az „erős kéz” iránti igény fokozatosan csökkent az évek során. Igaz, jelenleg a helyzet változóban van, és a megkérdezettek több mint 58%-a úgy gondolja, hogy néhány erős vezető többet tehet az országért, mint az összes törvény és vita. A háború előtt az így vélekedők aránya nem haladta meg az 55%-ot. Ez a növekedés azonban lényegesen kisebb arányú, mint a demokrácia támogatottságáé. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az „erős kéz” támogatottságának legmagasabb mutatóit a kétezres évek első évtizedének végén rögzítették Ukrajnában, amikor körülbelül 75%-on állt.

Ami a „szabadság” vagy „jólét” feltételes dichotómiát illeti, az ukrán társadalom változatlanul megosztott. A válaszadók 31%-a kész átengedni bizonyos jogait és polgári szabadságjogait az államnak személyes jólétéért cserébe. Több mint 47%-uk kész elviselni bizonyos anyagi nehézségeket a személyes szabadság és az összes polgári jog betartásának garanciája fejében. További 22% nem tudott választ adni a kérdésre. A megosztottság ellenére egyértelmű a változás: jelentősen csökkent a bizonytalanok aránya ebben a kérdésben. Korábban a megkérdezettek nagyjából egyenlő arányban választották a szociológusok által felkínált három válaszlehetőséget, így most a bizonytalanok számának csökkenéséből arra következtethetünk, hogy az emberek egy része döntésre jutott a preferenciáit illetően.

Ami összeköt

Az ukránok több mint 90%-a büszke állampolgárságára (54,5% nagyon büszke és további 36% inkább büszke). Ez a legmagasabb mutató a mérések kezdete (2002) óta.

Magas értéket rögzítettek a szociológusok a tekintetben is, hogy az emberek elsősorban és alapvetően Ukrajna polgáraiként határozzák meg magukat. A válaszadók 72%-a vallja magát mindenekelőtt Ukrajna állampolgárának, 12%-a azon falu, járás vagy város lakosának, ahol él, 6%-a pedig egy adott régió lakosának.

A válaszadók 72,5%-a szerint a háború megnyerésébe vetett hit az, ami ma összeköti az ukrán társadalmat. További 48% a szebb jövőbe vetett hitet, 36% pedig a hazafias érzelmeket említette.

A válaszadók 37%-a úgy véli, hogy a független Ukrajna fennállásának évei alatt több volt a pozitívum, mint a negatívum. További 40,5%-uk szerint megközelítőleg ugyanannyi volt a pozitívum és a negatívum, 15% pedig azt mondta, hogy negatívumból volt több. A háború ellenére a pozitív értékelések aránya most volt a legmagasabb a mérések kezdete óta.

A megkérdezettek csaknem 90%-a Ukrajnában szeretné építeni a jövőjét, és csak 4%-uk nem kíván így tenni.

A válaszadók 68%-a valóban független államnak tartja Ukrajnát. A megkérdezettek 16%-a nem ért egyet ezzel az állítással.

Ha most tartanák a népszavazást Ukrajna függetlenségéről, a megkérdezettek 87,5%-a a függetlenségre szavazna. Ellene valamivel több, mint 3% adná a voksát. További 5,5% azt mondta, hogy nem venne részt a referendumban.

A háború

A válaszadók több mint 90%-a hisz Ukrajna győzelmében ebben a háborúban (77% hisz, 15% inkább hisz). A válaszadók mindössze 4%-a nem, vagy inkább nem hisz a győzelemben.

A győzelemben hívők 31%-a úgy gondolja, hogy ez még az év vége előtt bekövetkezik, 34%-uk szerint 1-2 éven belül jön el a győzelem, 7% pedig azt mondta, ehhez 3–5 év szükségeltetik. További 23% nem tudott válaszolni erre a kérdésre, és a megkérdezettek alig néhány százaléka közölte, hogy a győzelem nagyon hosszú távon fog megszületni.

De felmerül a kérdés, mit tekintenének az emberek győzelemnek? A válaszadók többsége (55%) szerint győzelemnek lesz tekinthető az orosz csapatok kiűzése Ukrajna egész területéről, illetve a 2014. januári határok visszaállítása. További 20,5% ennél is radikálisabb, számukra a győzelem a háborúban az orosz hadsereg megsemmisítését és az Oroszországon belüli felkelés/bomlás előidézését fogja jelenteni.

A válaszadók viszonylag csekély hányada tekintené győzelemnek a háború befejezését ilyen vagy olyan engedményekkel Ukrajna részéről. Közel 9%-uk győzelemnek fogadná el az orosz csapatok kiűzését Ukrajna egész területéről, a megszállt Krím félsziget kivételével; 7,5%-uk a 2022. február 23-i status quo helyreállításával is beérné, 3%-uk pedig a háború megállításával – még akkor is, ha az orosz hadsereg a teljes körű invázió eredményeként elfoglalt területeken marad.

A háború után

A válaszadók több mint 75%-a Ukrajna győzelme és területének felszabadítása után támogatná a döntést a kapcsolatok teljes megszakításáról az Oroszországi Föderációval, egészen odáig elmennének, hogy megtiltsák az oroszoknak a belépést Ukrajnába.

A megkérdezettek 86%-a úgy véli, hogy az ukrajnai háborúért elsősorban az orosz vezetést terheli a felelősség. A válaszadók 42,5%-a szerint ugyanilyen felelősség terheli Oroszország polgárait is. Ugyanakkor mintegy 20% egyebek mellett Ukrajna vezetését, 18% és 16% pedig a NATO-tagállamokat, illetve az USA irányítóit is hibáztatja az invázióért.

A háború ellenére az ukránok többnyire pozitívak Ukrajna jövőjét illetően. Így a remény a meghatározó érzés az Ukrajna jövőjével kapcsolatos gondolatokban a válaszadók 65,5%-ánál. A válaszadók 40%-a optimista. A megkérdezettek 31,5%-a érez szorongást a jövőre gondolva, 23,5%-uk viszont magabiztos.

(ntk/dif.org.ua)