A szamóca ültetés utáni gondozása

Vidékünkön az utóbbi években egyre népszerűbb a szamócatermesztés. Ma már nemcsak a tiszántúli falvakban találkozhatunk kisebb-nagyobb állományokkal, de számos, eddig zöldséggel foglalkozó gazda is belevág e gyümölcs termesztésébe. Az idei háborús év eléggé megnehezítette a termesztők dolgát, ennek ellenére nagyon sok gazda a következő évben is tervezi a gazdálkodás folytatását. Így a szamócatermesztők is elültették állományaikat.

A szamóca ültetési időpontja meghatározó szerepet játszik a termőrügyképződés szempontjából, ezért nem érdemes elkésni az ültetéssel. Vagyis még a tálcás palántáknak is a helyükre kell kerülniük szabadföldben augusztus 1–12., fóliasátorban augusztus 15–25. között. Amennyiben megkésünk az ültetéssel, a következő évben terméski­eséssel kell majd számolnunk. A jelenség magyarázata, hogy a szamóca az ültetést követően, meggyökeresedése után (fejlett palántáknál ez kb. egy hónap) fejleszti ki a következő évi termőrügyeit. Ezeket a rügyeket csak rövidnappalos körülmények között fejleszti a növény, vagyis amikor a nappalok hossza már rövidebb az éjszakákénál. Ez az időszak szeptember 21-től következik el. A termőrügyek képződése kb. 40-50 napig tart. Tehát ha a palántákat túl későn ültetjük ki, azoknak nem lesz elegendő idejük a termőrügyek kifejlesztésére a hidegek beálltáig.

Ültetés utáni öntözés

Az ültetés után a szamócaültetvény legfontosabb ápolási munkája az öntözés. Minél magasabb hőmérsékleten történik az ültetés, annál nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő vízpótlásra. A gyökeresedési időszak kezdetén különösen fontos a rendszeres öntözés, ne hagyjuk kiszáradni a növényeinket! Átlagos időben 3-4 naponta, napos időben 2-3 naponta öntözzünk, a talaj nedvességét figyelembe véve. A fekete fóliával takart bakhátas művelésű szamócaültetvényeken – ahol a fólia alá helyezett csepegtetőszalagok biztosítják a kellő vízutánpótlást – a növények hűtésére és a páratartalom növelése céljából célszerű esőszerű párásító öntözést végezni nyár végi ültetés esetén. Szeptemberben gyakran van szárazság, ezért a rügydifferenciálódás elősegítésére és a tápanyagtartalékok őszi felhalmozása érdekében rendszerint szintén öntözni kell. Viszont kerüljük a túlöntözést, mert az így betömörödött, levegőtlen talajban fertőzhetnek a gyökérbetegséget okozó gombák, amelyek akár a növények pusztulását is okozhatják.

Tápanyag-utánpótlás ősszel

Ilyenkor fel kell készítenünk a növényeinket a télre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy „feldoppingoljuk” a palántákat bokor nagyságúra, hanem csak megadjuk nekik a kellő mennyiségű tápanyagot. A tenyészidőszakban optimális a 2 : 1 : 3 NPK arányú táplálás. De telepítés után közvetlenül, illetve a virágzás kezdetekor ajánlott a gyökeresedést és a virágok életképességét fokozó magas foszfortartalmú, starter (NPK = 15 : 30 : 15) műtrágyák használata (csepegtetőszalagos öntözés esetén kb. 0,5-1 kg/1 000 l víz). A begyökeresedést követően, a vegetáció megindulása után pedig javasolható káliumtúlsúlyos táp­oldat használata. A tápoldatozás során a gazdák gyakran elkövetik azt a hibát, hogy túladagolják a nitrogént, aminek következtében a szamóca túl nagy levélzetet fejleszt, kevés virággal. Ezt igyekezzünk mindenképpen elkerülni!

Növényvédelem

Az ültetést követően a növényvédelemben a levélbetegségek és az atka elleni védekezés adhatnak feladatot. Már az ültetés előtt fontos jól szemügyre vennünk a palántáinkat, hogy lássuk, nincsenek-e atkával fertőzve. Mindenképpen csak atkamentes palántát ültessünk, ezzel nagyban elősegítve a növényvédelmet. Ha később ezek az apró állatkák mégis megtámadnák növényeinket, időben felismerve a bajt sikeresebben vehetjük fel ellenük a harcot. Az atkák elleni védekezésre ajánlható szerek: Vertimec Pro, Nissorun. Augusztus–szeptember folyamán az állományban felléphetnek különböző levélbetegségek, mint például a micosferella, gnomónia, diplokarpon. Megjelenésük esetén vegyszeres védekezésként a penkonazol (pl. Topas 100 EC), difenokonazol + ciflufenamid (pl. Cidely Top) hatóanyagú készítmények javasolhatók.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza