Kuleba az ENSZ-ben odaszúrt Lavrovnak, aki a beszéde után azonnal távozott a BT üléséről

2022. szeptember 23., 10:29 , 1127. szám

Az ukrajnai háború volt a téma az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szeptember 22-i ülésén. Ilyenkor, a világszervezet éves közgyűlésének idején rendszerint a New Yorkba csődülő külügyminiszterek képviselik hazájukat a BT kerekasztalánál is. A világ lélegzet-visszafojtva figyelte a külügyminiszterek csörtéjét.

Az ülés kisebb protokolláris bakival indult. Az AP tudósításában megjegyzi, hogy amikor a találkozó előtt a szervezők az Ukrajna helyét jelző táblát az Oroszországé mellé próbálták kihelyezni az asztalra, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tiltakozott, és a táblácska végül máshová került. Egyébként a Jevropejszka Pravda (JP) szerint Kulebától az ülés előtt megkérdezték, miként lesznek meg egy teremben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, mire az ukrán külügyek irányítója tréfásan így felet: tartani fogja „a biztonságos szociális távolságot”.

António Guterres ENSZ-főtitkár nem sokat teketóriázott, a tanácskozást felvezető beszédében leszögezte: a nemzetközi jog megsértése lenne, ha a megszállt ukrán területeken tartandó, Oroszország által támogatott szavazások nyomán Oroszország területeket csatolna el Ukrajnától. Vlagyimir Putyin orosz elnök alig burkolt nukleáris fenyegetésére utalva a tisztviselő nehezményezte, hogy „az egykor elképzelhetetlennek vélt nukleáris konfliktus gondolata vitatémává vált”. Ez elfogadhatatlan – húzta alá. Guterres ismét kiemelte annak fontosságát, hogy a háborús bűncselekmények elkövetőit vonják felelősségre tisztességes és független bírósági eljárásban.

A főtitkár álláspontját támogatták felszólalásaikban Mexikó, Albánia, Írország, valamint az Európai Unió külügyminiszterei.

Az orosz hatóságok lépéseit Anthony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter is nyíltan elítélte. Blinken felszólította az ENSZ BT tagjait: küldjenek világos üzenetet Oroszországnak arról, hogy hagyjon fel nukleáris fenyegetőzésével az ukrajnai konfliktusban. „Ha Oroszország felhagy a harccal, vége a háborúnak. Ha Ukrajna hagy fel a küzdelemmel, akkor Ukrajnának van vége” – hangoztatta Blinken.

Vang Ji kínai külügyminiszter az ülésen előfeltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére szólította Oroszországot és Ukrajnát. „A párbeszéd és a tárgyalások” az egyetlen módja véget vetni a konfliktusnak – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a válság rendezését szolgáló minden erőfeszítést támogatni kell, elejét véve „mindenféle forró háborúnak, illetve új hidegháborúnak”.

Lavrov másfél órás késéssel érkezett meg az ülésre, s láthatóan csak azért jött, hogy megtartsa beszédét. Felszólalásában egyebek mellett kijelentette, hogy „Ukrajna végérvényesen neonáciszerű totalitárius állammá változott”.

Az orosz külügyminiszter szerint fegyverszállítmányaival és a kijevi vezetés támogatásával a Nyugat közvetlenül beavatkozik a konfliktusba. „Az Oroszország felőrlésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat közvetlen beavatkozását jelenti a konfliktusba, s ezzel a konfliktus szereplőjévé teszi” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője az MTI szerint. Mint mondta, a „különleges hadművelet” elindítása elkerülhetetlen volt, Ukrajna fenyegetéssé vált Oroszország nemzetbiztonságára.

Lavrov beszéde után azonnal elhagyta a termet, amit Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szóvá is tett.

„Észrevettem, hogy az orosz diplomaták éppen olyan ügyesen menekülnek, mint az orosz katonák” – idézi a JP az ukrán külügyminisztert, aki nyilvánvalóan arra utalt, hogy az orosz hadsereg kénytelen volt visszavonulni az ukrán erők ellentámadásának hatására Harkiv térségében.

Az ukrán külügyek irányítója beszédében egyebek mellett felszólította a világ országait, gyakoroljanak nyomást Moszkvára, hogy megakadályozzák a gabonafolyosó folytatásának blokkolására irányuló kísérleteket. Kuleba szerint Oroszország az ukrajnai invázió kezdete óta egyértelművé tette, hogy kész Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten emberek millióit kitenni az éhezés veszélyének, hogy elérje imperialista céljait. Szerinte az ukrán gabonaexport fellendülése javítani tudta a legsebezhetőbb kategóriák élelmiszer-ellátási biztonságát.

(zzz/eurointegration.com/MTI/apnews.com)