A krizantém kártevői I.

A krizantémot a korábbi cikkeinkben ismertetett kórokozók mellett számtalan kártevő is megtámadhatja a termesztés során. A legtöbbjük sok tápnövényű, polifág faj. Némelyek ellen biológiai növényvédelmi módszereket is bevethetünk.

A krizantém-fonálféreg nehezen leküzdhető, polifág faj. A dísz- és zöldségnövények egész sorát károsítja, sőt néhány fás szárú és számos gyomnövényen is megél. A legsúlyosabb kárt a krizantémban – különösen a nagy virágú fajtákban –, a szamócában és a páfrányban okozza. A fertőzött növények levelén erek által határolt sárga, majd sötétbarna foltok jelennek meg. (Lásd az ábrát!) Később a levelek megbarnulnak, és sokáig elszáradva lógnak a száron, majd lehullnak. Mivel a fertőzés alulról fölfelé terjed, a növények felkopaszodnak. Erős fertőzés esetén a virágok is károsodnak, belsejük megbarnul, majd elszáradnak. A kártevő soknemzedékű, egy generációja 17–23 ºC között, 10–14 nap alatt fejlődik ki. Terjedése elsősorban a szaporítóanyaggal történik, de fertőzhet a talajból is. Növényállományban az öntözővíz és a csapadék viszi át.

A fonálféreg terjedését úgy lassíthatjuk, hogy a talajt öntözzük, és nem a növényt. Az állományt és annak környékét is tartsuk gyommentesen. Szaporítóanyagot csak egészséges anyanövényről szedjünk. A kiültetett növények közül távolítsuk el a fertőzötteket, és semmisítsük meg. Ugyanarra a helyre 4-5 évig ne ültessünk krizantémot, vagy ültetés előtt végezzünk talajfertőtlenítést. Ez esetben ültetés előtt bioteszttel (saláta csíráztatásával) meg kell győződnünk arról, hogy a talaj mentes-e a növényre ártalmas (fitotoxikus) szermaradványoktól. Ha a teszt alapján csírázásgátlást tapasztalunk, a talajt újból fel kell lazítani, szellőztetni.

Kémiai kezelésként – a telepítést megelőzően – teljes talajfertőtlenítést kell végezni (pl. Basamid G 50–60 g/m²).

A nyugati virágtripsz Kaliforniából terjedt el (ezért kaliforniai virágtripsznek is nevezik). Melegigényes, emiatt különösen a fűtött növényházakban okoz súlyos kárt. Polifág faj, a növényházi dísznövények közül egyik kedvelt tápnövénye a krizantém. Elsősorban a bimbókat és a virágokat, kisebb mértékben a leveleket károsítja. Szívogatásával a sziromleveleken színelváltozást és torzulást, a leveleken ezüstös elszíneződést okoz. (Lásd az ábrát!) Kártételét fokozza, hogy vírusokat is terjeszt. Soknemzedékű faj, egy nemzedéke 20 ºC-on, 22 nap alatt fejlődik ki. A nőstény tojásait a bimbóba és a virágba süllyeszti, ahol a kikelt lárvák azonnal meg is kezdik táplálkozásukat. A második lárva­stádium után a talajba húzódnak, ahol két, nem táplálkozó lárvastádiumukat (prenimfa, nimfa) töltik. A nimfák imágóvá vedlenek, a felszínre jönnek, és folytatják károsításukat. Ebből a bonyolult fejlődési módból adódhat, hogy többen úgy vélik, nem volt hatékony a korábban alkalmazott növényvédő szer. A nyugati virágtripsz jelenléte a virágok boncolásával, fehér papír feletti kopogtatásával állapítható meg. Az imágók rajzását világoskék, ragadós lapokkal is nyomon követhetjük. Észlelés esetén blokkszerűen, háromnaponként permetezzünk, legalább hatszor egymás után, lehetőleg felszívódó szerrel (pl. Spin Tor 2 ml/10 l víz). A károsított bimbókat, virágokat semmisítsük meg! Növényházban biológiai védekezésként Amblyseius cucumeris ragadozó atka betelepítése ajánlható. (Folytatjuk.)

Nadimova Erzsébet,
a ,,Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza