Ha az egyik társtulajdonos nem fizet
„Ketten lakjuk a testvéremmel a családi házat. Megállapodtunk, hogy havonta felváltva álljuk a rezsit, de ő általában nem fizeti ki az összes számlát. A szüleink halála után a szerződéseket az én nevemre írattuk át, így most nekem jönnek a felszólítások, hogy fizessem ki a tartozásokat, amelyeket a testvérem halmozott fel, pedig a ház a kettőnké. Mit lehet tenni, ha ő hallani sem akar róla, hogy törlessze az adósságát, és továbbra sem hajlandó rendesen fizetni?”
– Ami a jogszabályi hátteret illeti, a Miniszteri Kabinet 2006. évi 45. számú határozatával módosított szabályzat (Правила користування приміщеннями житлових будинків – a továbbiakban: Szabályzat) 7. pontja értelmében a lakás/lakóház tulajdonosának kell fizetnie a kommunális szolgáltatásokért. A tulajdonos köteles a lakhatási és kommunális szolgáltatások nyújtásáról szerződéseket kötni, amelyeket a szolgáltatók a szabványszerződések alapján készítenek elő. A szolgáltatásokért a tulajdonosnak a szerződésben vagy jogszabályban előírtak szerint, időben kell fizetnie.
A Lakástörvénykönyv 156. cikkelye kimondja, hogy a tulajdonos családjának nagykorú tagjai kötelesek részt vállalni a ház (lakás), valamint a környező terület fenntartásának és a javításoknak a költségeiből. A tulajdonos és családtagjai között a költségekből való részvállalás mértékével kapcsolatos vitákat a bíróság hivatott rendezni.
Szerződést általában csak az egyik háztulajdonossal kötnek a szolgáltatók, ő kapja hó végén a fizetési csekket. Adott esetben szankciókat is a szerződéskötővel szemben rendelnek el a nem fizető társtulajdonos miatt, vagyis jelen helyzet szerint önnek kell kifizetnie az eddig felhalmozódott tartozást.
Ha a másik tulajdonos továbbra sem fizet a szolgáltatásokért, megoldást jelenthet a szolgáltatóknál vezetett személyi számlák megosztása. Ehhez önnek egyenként fel kell keresnie minden szolgáltatót, akivel szerződésben áll, s kezdeményezni a számla megosztását. Ilyenkor – amennyiben van jogi lehetőség a számla megosztására – a szolgáltató egyéni szerződést köt a másik tulajdonossal is. Ezután többé nem az ön feje fog fájni amiatt, vajon kifizette-e lakótársa a rezsi rá eső részét, hanem a szolgáltatóé.
A Szabályzat 10. pontja értelmében, ha a lakók között nincs egyetértés a lakhatási és közüzemi szolgáltatások díjainak fizetése terén, a költségek a következőképpen oszlanak meg:
• a villamos energiáért: a közös mérőóra alapján, a lakótársak elektromos háztartási berendezéseinek teljesítménye arányában;
• a gázért, vízellátásért és csatornázásért, a közösen használt helyiségek világításáért: a lakásba bejelentett személyek számának megfelelően;
• a központi fűtésért, a lakóház és a kapcsolódó építmények, a ház körüli területek fenntartásáért: a megállapított tarifák szerint, a társtulajdonosok által használt helyiségek fűtött és általános területének nagyságától függően.
A számlamegosztás azonban csak látszólag egyszerű. Központi fűtés (távhőszolgáltatás) esetén például fontos meghatározni, hogy egy-egy személy pontosan mekkora fűtött lakóterületet használ. Figyelembe kell venni a lakás (lakóépület) használatának rendjét, vagyis azokét a területekét/helyiségekét (folyosó, fürdőszoba, vécé, konyha stb.), amelyeket a lakók közösen használnak, s azokét, amelyek kizárólag egyikük használatában állnak (lakószoba). Ha ezek a kérdések nem egyértelműen tisztázottak, illetve a felek nem tudnak megegyezni, valószínű, hogy a számlamegosztás sem fog sikerülni.
Ilyenkor lehetőség kínálkozik arra, hogy a tulajdonosok vagy az egyikük kérje a bíróságtól a lakóingatlan használati rendjének megállapítását és – esetleg – a saját tulajdonrész kijelölését az osztatlan közös tulajdonban, ami a számlamegosztás alapjául szolgálhat. Arra is mód van, hogy amennyiben a szolgáltató továbbra is elutasítja ez irányú kérését, a polgár a szolgáltatási számlák megosztását is kérje a bíróságtól.
A felvázolt procedúra nemegyszer hosszas, és kitartó hivataljárást, sok papírmunkát igényel. Aki nem biztos benne, hogy boldogul, jobban teszi, ha mindjárt ügyvédhez fordul.
hk
