„Ukrajna legjobb nagykövetei azok a kisebbségek, amelyeknek az anyaországai az Unióban találhatók”
Kárpátalján járt Várhelyi Olivér
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kétnapos látogatást tett Ukrajnában. Szerdán Kijevben találkozott és tárgyalt a központi hatalom illetékeseivel, csütörtökön pedig Kárpátaljára érkezett. Ungváron délelőtt találkozott Viktor Mikitával, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal és Volodimir Csubirkóval, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével, illetve az ott dolgozó illetékes munkatársakkal. Azt követően a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában találkozott a kárpátaljai magyarság érdekképviseleti szervezeteinek vezetőivel és Aurika Bozeskuval, az Ukrajnai Román Közösségek Régióközi Egyesületének ügyvezető titkárával.
A zárt körű megbeszélést követően Várhelyi Olivér röviden ismertette jövetele célját és a tárgyalások eredményeit.
– Két oka van annak, hogy miért jöttem Kárpátaljára. Tegnap Kijevben tárgyaltam a kormányzattal, illetve az országgyűlésben. Azt hiszem, egy régi adóssága Európának, hogy megköszönjük Kárpátaljának azt az óriási segítséget, amelyet nyújt Ukrajna többi régiójának. Kárpátalja a béke szigete, Kárpátaljára menekülnek Ukrajna más területeiről, Kárpátalja befogadja a menekülteket, és nem csak befogadja. Úgy látom és hallom itt a helyiektől, hogy munkát adnak nekik, be tudnak illeszkedni, ezzel Kárpátalja példát mutat a világnak és mindenkinek. Ezt meg szeretném nekik köszönni, hiszen egy humanitárius központ is Kárpátalja, ezen a megyén keresztül érkezik a segély Ukrajna többi területeire, s szerintem nem beszélünk eleget erről. Megköszöntem a kormányzó úrnak azt a komoly munkát, amelyet végez. Rövid ideje van itt, és mégis látható már most az eredménye – jegyezte meg Várhelyi Olivér.
Az uniós biztos elmondta: a másik ügy, amiért jött, mert Kárpátalja mindig is multietnikus régió volt, és a történelme bemutatta, hogy ez micsoda erőt tud képviselni Ukrajnán belül.
– Ukrajna legjobb nagykövetei azok a kisebbségek, amelyeknek az anyaországai az Unióban találhatók. Ugyanakkor a csatlakozási folyamatban ugyanolyan politikai feltétel a kisebbségi jogok védelme, mint bármely más ezt megelőző csatlakozásnál. Ezért gondoltam, hogy eljövök, és ezt az üzenetet megerősítem, illetve hogy beszélgessünk a kisebbségi képviselőkkel, hogyan látják ezeket a feltételeket teljesülni. Beszéltem ugyanerről a kérdésről Kijevben is, hiszen láthatták azt is, hogy az a 7 feltétel, amelyet az Unió szabott ahhoz, hogy Ukrajna megőrizze a tagjelölt státuszát, tartalmazza a kisebbségi jogok megfelelő érvényesülését, ezen belül pedig egy új kisebbségi törvény elfogadását is – hangsúlyozta az uniós biztos és megjegyezte: szerinte ez a régió egy kicsit el van feledve, és szeretné, ha többet figyelnének rá.
A továbbiakban elmondta: úgy látja, hogy Ukrajna komolyan veszi ezt a feladatot.
– Akárkivel beszéltem Kijevben vagy itt, mindenki tudatában van annak, hogy ez a csatlakozási feltételeknek egy kiemelt eleme, és azt is pontosan látják, hogy ennek a 7 feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni az ország ezen az úton. Azt látom, hogy elindult egy közös munka, egy gondolkodás. Nyilván az lenne a legjobb, ha egy olyan megoldás születne, amelyet mindenki a magáénak érez, s amit a kisebbségek is üdvözölnek. Én ezt próbálom elérni, ezen dolgozunk együtt, és nagyon remélem, hogy sikerrel fogunk járni – emelte ki Várhelyi Olivér.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács képviselője szerint a látogatás célja kettős volt.
– Egyrészt Ukrajna már évek óta meghatározta a politikai stratégiájának a vektorát Európa felé. Ukrajna törekszik az Európai Unióba, ahol szívesen látják az országot, ezt kifejezték nem egy fórumon. Ukrajna sokat tett ezért, és az ukrán nép talán a legtöbbet áldozta azért, hogy az EU tagja legyen. Mi, kárpátaljaiak és a kárpátaljai magyarság maximálisan ezt az irányvonalat támogatjuk, és sürgetjük az uniós tagságot – jegyezte meg és elmondta: Várhelyi Olivértől azt kérték, biztosként mindent tegyen meg azért, hogy ezt a tagságot minél hamarabb elérjük.
– Dolgozni kell a feltételek teljesülésén, de ez leginkább a központi kijevi politikának a feladata. Mi azt szeretnénk, ha Ukrajna tudná teljesíteni az EU-ba való belépés minden feltételét, amelyek között szerepel többek között a kisebbségpolitika is, ami az európai normáknak és elvárásoknak megfelelő kell, hogy legyen. Nagyon szeretnénk, ha a háború minél előbb véget érne Ukrajna győzelmével, ha hozzáfoghatnánk a békés építéshez, és egy gazdaságilag erős európai jogállamot lehetne megteremteni, ahol a kisebbségi jogok is az európai normáknak megfelelően vannak biztosítva – hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke.
Elhangzott, hogy Ukrajna az EU szomszédja, Kárpátalja Ukrajnának azon részén van, amely közvetlenül határos 4 európai országgal.
– Nekünk nem mindegy, milyen kapcsolat van az EU-val, az EU velünk szomszédos országaival. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez minél jobb legyen. Ha esetleg valahol megromlott, mint például a Magyarország és Ukrajna közötti viszony az utóbbi években, akkor mi a normalizálás irányába való lépéseknek vagyunk a hívei. Azt szeretnénk, ha ez a kapcsolat országos szinten is újra baráti jószomszédsági, konstruktív kapcsolat lenne, ami a régiók szintjén megvan. Elmondhatjuk, hogy Kárpátaljának mind a múltban, mind a jelenben, és bízunk benne, hogy a jövőben is nagyon jó kapcsolata lesz a szomszédos, így a magyarországi régiókkal és Magyarországgal is. Arra is kértük a biztost, hogy a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében is tegye meg a szükséges lépéseket.
Barta József megjegyezte, hogy miközben Ukrajnában dúl a háború, a gazdaság jelentős része – főleg a keleti és központi régiókban – visszaesett, Kárpátalján gazdasági csodára van lehetőség az ide átköltözött vállalatok révén.
– Szükségesek bizonyos fejlesztések és beruházások, s Várhelyi Olivér biztosként rendelkezik ilyen forrásokkal. Azt kértük, hogy ezeket a forrásokat csatolja be ide. Kárpátalja az a régió, ahol van jelene is a gazdasági fellendülésnek, és továbbra is Kárpátalja lehet nemcsak az a régió, ahol béke és stabilitás van, de egy olyan megbízható és erős hátország is, amely a többi régiónak és az ukrán hadseregnek is tud segíteni ahhoz, hogy ezt a háborút győzelemre vigyük – mondta az alelnök.
Rehó Viktória