A rendőrrel szembeni engedetlenségről

2022. október 11., 13:29 , 1128. szám

„Ismerőseimmel vitába keveredtünk a rendőrökkel, akik szerint hangoskodtunk a téren. Igazoltatás közben a két járőr megbilincselte a barátomat, és bevitték a rendőrségre, hiába tiltakoztunk. Utóbb kiderült, hogy eljárás indult a barátommal szemben, amiért nem engedelmeskedett a rendőrök utasításainak, holott nem csinált semmit. Mit lehet ilyenkor tenni? Segít, ha elmegyünk a bíróságra, és vallomást teszünk?”

– A nemzeti rendőrségről szóló törvény 62. cikkelyének 1. pontja kimondja, hogy a rendőr a rendőrségre ruházott jogkörök gyakorlása közben az állam képviselője. A második pont hozzáteszi: a rendőr törvényes követeléseinek végrehajtása minden magán- és jogi személy számára kötelező. Magától értetődik, hogy a rendőr törvényes rendelkezéseinek vagy követeléseinek be nem tartása akadályozza a rendőrség normális működését, a közrend védelmére és a közbiztonság szavatolására irányuló hivatali teendők ellátását a hatóság képviselői által.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (a továbbiakban: Ajtk.) 185. cikkelye szerint a dacos engedetlenség a szolgálati teendőit ellátó rendőr jogos rendelkezésével vagy követelésével szemben

• a polgárok nem adózó minimális jövedelme 8–15-szörösének (136–255 hrivnya) megfelelő pénzbírsággal,

• 40–60 órányi közmunkával,

• egytől két hónapig terjedő javítómunkával – 20%-os keresetlevonással,

• legfeljebb 15 napi adminisztratív elzárással büntetendő.

Tekintettel a hadiállapotra, nem árt megjegyezni, hogy ez a norma a rendőrök mellett a közrend és az államhatár védelmére alakult civil szervezetek tagjaira és a katonákra is vonatkozik.

Fontos tisztázni, hogy mit tekintünk dacos engedetlenségnek. A Legfelsőbb Bíróság elnökének 1998. július 10-i állásfoglalása megállapítja: az Ajtk. 9. cikkelye szerint adminisztratív jogsértésnek (vétségnek) az a törvénysértő cselekvés (szándékos vagy gondatlan), esetleg tétlenség minősül, amely sérti az állam- vagy közrendet, a polgárok tulajdonát, jogait és szabadságait, a megállapított igazgatási rendet, és amelyért a törvény adminisztratív felelősséget állapít meg.

A továbbiakban a legfelsőbb bírósági állásfoglalás kifejti, hogy az Ajtk. 185. cikkelyének tartalma szerint a dacos engedetlenség a rendőr szolgálati feladatai ellátása során nyomatékosan, több ízben megismételt törvényes követelései vagy rendelkezései teljesítésének megtagadása vagy dacos, kihívó formában kifejezésre juttatott megtagadása, amely egyértelmű megvetést fejez ki a közrendet felvigyázó személyek iránt.

Összefoglalva, a rendőrrel szembeni dacos engedetlenség miatti felelősségre vonáshoz, az adminisztratív (közigazgatási) eljárás lefolytatásához ez ügyben a következő feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük:

• a rendőrnek szolgálatban kell állnia, vagyis pl. kutyasétáltatás, bevásárlás közben nem intézkedhet; (Arra, hogy szolgálatban van, az egyenruhájából, a jelvényéből, a bemutatott szolgálati igazolványából következtethetünk.)

• a dacos engedetlenségnek valóban dacosnak (esetleg dühödtnek, rosszindulatúnak) kell lennie (vagyis a vétkes a rendőr által nyomatékosan és több ízben megismételt követeléseknek, rendelkezéseknek nem tesz eleget);

• a rendőr követelésének, rendelkezésének jogszerűnek kell lennie (vagyis nem a saját megítélése, igazságérzete, hanem a törvény betűje szerint kell eljárnia).

Ha a fentiek közül akárcsak egy feltétel nem teljesül, az lehetetlenné teszi a személy közigazgatási felelősségre vonását a rendőrrel szembeni dacos engedetlenségért.

A rendőrrel szembeni dacos engedetlenség esetén a rend őrének adminisztratív (közigazgatási) jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvet legkésőbb a szabálysértést elkövető személy felderítését/azonosítását követő 24 órán belül kell felvenni két példányban, amelyből az egyiket át kell adni a közigazgatási felelősségre vont személynek.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

• elkészítésének időpontját és helyét, a jegyzőkönyvet készítő személy teljes nevét, beosztását;

• a közigazgatási felelősségre vont személy adatait (amennyiben sikerült azonosítani őt);

• a közigazgatási szabálysértés helyét, idejét és mibenlétét;

• a törvényi normát, amely jogsértésnek minősíti a történteket;

• a tanúk és az áldozatok – ha vannak – nevét, címét;

• a közigazgatási felelősségre vont személynek a történtekhez fűzött magyarázatát;

• az eljárás lefolytatásához szükséges egyéb információkat. (Ha a jogsértés anyagi kárt okozott, azt is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.)

A jegyzőkönyvet (mind a két példányt) az összeállítója és a közigazgatási felelősségre vont személy írja alá. Ha vannak tanúk és sértettek, ők is aláírhatják a jegyzőkönyvet. Ha az eljárás alá vont személy megtagadja az aláírását, ezt szintén fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

Az adminisztratív felelősségre vont személy jogosult magyarázatot adni a történtekre, észrevételt fűzni a jegyzőkönyvhöz, esetleg megindokolni a jegyzőkönyv aláírásának megtagadását. Ezt a magyarázatot/észrevételt a rendőr csatolni köteles a jegyzőkönyvhöz.

A jegyzőkönyv elkészítésekor a rendőrnek ismertetnie kell az eljárás alá vont személlyel az Ajtk. 268. cikkelyében biztosított jogait és kötelezettségeit. A tájékoztatás tényét a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

Gyakori dilemma, hogy a közigazgatási felelősségre vont személy aláírja-e a jegyzőkönyvet, vagy sem. Valójában az aláírás megtagadása önmagában nem befolyásolja a további eljárás menetét és kimenetelét. De akár aláírja valaki a jegyzőkönyvet, akár nem, mindenképpen érdemes beleírni a jegyzőkönyvbe vagy csatolni ahhoz egy külön lapon az esetleges észrevételeit a rendőrök eljárásával, magatartásával, a jegyzőkönyv felvételével és annak tartalmával kapcsolatban – ha vannak. Az észrevételek írásba foglalása után viszont már valóban érdemes aláírni a jegyzőkönyvet, mintegy megerősítve, hitelesítve az észrevételeket. Később ezeknek az észrevételeknek döntő jelentőségük lehet az eljárás kimenetele szempontjából.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a rendőr részletesen és egyértelműen írja le a jegyzőkönyvben, hogy konkrétan mely utasításait és követeléseit miképpen nem teljesítette az eljárás alá vont személy. Ha ugyanis nem teszi meg, azzal gyakorlatilag maga bizonyítja, hogy valójában nem történt adminisztratív jogsértés. A polgárnak az erre vonatkozó észrevételeit is tanácsos belevétetni a jegyzőkönyvbe. Utóbb, ha szükséges, ő vagy az ügyvédje a bíróság előtt indítványozhatja ennek alapján, hogy adminisztratív jogsértés hiányában szüntessék be az eljárást.

Nem árt, ha a jegyzőkönyv felvétele tanúk (nem csak rendőrök) jelenlétében történik. Ők igazolhatják ugyanis később, ha az eljáró rendőr esetleg megtagadta az eljárás alá vont személytől, hogy észrevételeket tegyen a jegyzőkönyvvel kapcsolatban, vagy megtagadta, hogy maga írja le részletesen a jegyzőkönyvben az általa jogsértőnek minősített tényállást.

Tekintettel arra, hogy rend­őrök is érintettek az ügyben, akik ismerik a törvény betűjét, nyomatékosan tanácsolnám, hogy fogadjanak ügyvédet. Ő majd eldönti, hogy szükség lesz-e a tanúvallomásukra.

hk