A földtulajdonrészek jövőjéről

„Úgy hallottam, hamarosan elveszítheti a kolhozföldjét, aki nem íratta még a nevére. Igaz ez? Mit kell ilyenkor tenni?”

– A parlament még 2018-ban elfogadta az Ukrajna egyes jogszabályainak módosításáról a föld kollektív tulajdonjogának rendezésére, a mezőgazdasági területek földhasználati szabályainak tökéletesítésére, a földfoglalás megelőzésére és az öntözés ösztönzésére Ukrajnában című jogszabályt, amelynek rendelkezései 2019. január 1-jével léptek hatályba. A törvény egyebek mellett módosította a témánk szempontjából lényeges A földterületek természetbeni (helyszíni) kiosztásának eljárásáról a földrészek (pájok) tulajdonosai számára című 2003. évi jogszabályt (a továbbiakban: 2003. évi törvény).

Azelőtt úgy rendelkeztek a törvények, hogy a kolhoz- vagy szövetkezeti vagyonból ki nem igényelt földtulajdonrészek (pájok) a helyi állami adminisztrációk határozatával bérbe adhatók voltak mindaddig, amíg az arra jogosult hivatalosan tulajdonba nem vette a földrészleget. Ugyanakkor az említett 2003. évi törvény nem szabott időhatárt arra, meddig kezdeményezhetik a jogosultak a tulajdonba vételi eljárást. Ez a helyzet láthatóan megfelelt minden érintett számára.

A 2018-as jogszabály azonban módosította a 2003. évi törvény 13. cikkelyét, amelynek negyedik bekezdése azóta kimondja: ha 2025. január 1-ig a ki nem igényelt földtulajdonrész (páj) tulajdonosa vagy annak örököse nem jegyezte be tulajdonjogát a földrészlegre, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a földrészleg átvételétől.

A 2003-as törvény ugyanezen 13. cikkelyének harmadik bekezdése ki nem igényeltnek tekinti azt a földet (földtulajdonrészt, pájt), amelyre vonatkozólag nem adtak ki a földtulajdonjogot igazoló okiratot, vagy az olyan földrészleget (földtulajdonrészt), amelynek tulajdonjogát a törvények szerint bejegyeztették ugyan, de természetben (vagyis a helyszínen, a terepen) nem mértek ki.

Talán érdemes röviden jelezni, miért emlegetnek a törvények párhuzamosan földrészleget és földtulajdonrészt, azaz pájt. Míg a földrészleg a földfelszín egy meghatározott, konkrét darabja kijelölt határokkal, koordinátákkal és a hozzá kapcsolódó jogokkal (lásd a Földtörvénykönyv 79. cikkelyét!), amely a tulajdonjog „kézzel fogható” tárgya, addig a földtulajdonrész (páj) egy képzeletbeli földrész, mely a kolhozok/szövetkezetek, a mezőgazdasági részvénytársaságok stb. egyenlő részekre osztott földjének (földtulajdonának) egy darabját jelképezi. Ez nem egy megfogható objektum, hanem csak egy feltételes, dokumentumokban/bizonylatokban maghatározott hányada egy nagyobb, osztatlan földterületnek. Ezek a dokumentumok nem is magát a tulajdonjogot hivatottak igazolni, csupán egy adott méretű földrészleg igényléséhez (tulajdonba adásához) való jogot.

A törvény egyértelműen megkülönbözteti a ki nem igényelt földtulajdonrészt a ki nem osztott (vagy ki nem mért) földrészlegtől. A 13. cikkely második bekezdése ki nem osztott földrészlegként (нерозподілена земельна ділянка) határozza meg azt a földet, amely a földtulajdonrészek területének rendezésére vonatkozó földrendezési terv alapján kimérendő földterület, de nem mérték ki a földtulajdonrész (páj) tulajdonosa számára a földrészleg kimérésére vonatkozó jegyzőkönyvnek megfelelően. A gyakorlatban ugyanis az illetékes helyi tanács által jóváhagyott és kiadott jegyzőkönyv (протокол) az alapvető dokumentum a földtulajdonrészek természetbeni kiosztásához (kiméréséhez), amely egyben feljogosít az e földrészleghez kapcsolódó tulajdonosi jogok állami bejegyzésére.

Abban az esetben tehát, ha valaki nem jegyeztette be a tulajdonjogát az őt a földtulajdonrésze alapján megillető földrészlegre, esetleg a jogosult meghalt, az örökösök pedig nem kapták meg a pájra való jogosultságot igazoló dokumentumot az örökség részeként, vagy ennek a dokumentumnak az alapján nem jegyeztették be a tulajdonjogukat, és a földrészleget számukra nem mérték ki természetben, az ilyen a földrészek 2025. január 1-jével ki nem igényeltnek minősülnek, és közösségi tulajdonba mehetnek át.

A 13. cikkely 5. bekezdése értelmében az ilyen ki nem igényelt földrész a helyileg illetékes községi, nagyközségi vagy városi tanács döntésével, bírósági határozat alapján annak a területi közösségnek (hromadának) a kommunális (közösségi) tulajdonába megy át, amelynek területén található, az ingatlan tulajdon gazdátlanná nyilvánítási eljárása alapján.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a 13. cikkely 6. bekezdése értelmében a ki nem igényelt földtulajdonrészre jogosult személy vagy az örököse a tulajdonjog bejegyzési határidejének (2025. január 1.) alapos okkal történt elmulasztása esetén kérheti a bíróságtól újabb határidő megállapítását a tulajdonjog bejegyzésére. Nem javasolnám azonban, hogy valaki a bíróság könyörületességére alapozzon ebben a tekintetben. A beszámolókból ítélve ugyanis a bírák rendkívül körültekintően járnak el annak megítélésében, valóban alapos okkal mulasztotta-e el a kérelmező a jogvesztő határidőt.

Ugyancsak leszögezi a törvény, hogy a ki nem igényelt páj alapján kimért földrészleg közösségi tulajdonjogának állami bejegyzésétől számított 7 éven belül tilos azt magántulajdonba átadni (kivéve a ki nem igényelt földtulajdonrész jogosultjának vagy örököseinek történő át­adását).

Egyébként a jogszabályok szerint kolhozföldek hiányában a polgárt a páj alapján megillető földrészleg az érintett területi közösség (hromada) közös tulajdonában lévő földterületekből is kimérhető (amennyiben ilyen földterület rendelkezésre áll).

Ha valaki rendelkezik egy földtulajdonrészhez (páj) való jogot igazoló okmánnyal, de magát a földet természetben nem mérték ki, a tulajdonjogot nem jegyezték be, vázlatosan a következő eljárás alapján válhat egy földrészleg valódi tulajdonosává. Első lépésként kérvényeznie kell a helyi önkormányzatnál (amelyhez az a föld tartozik, amelyből a részleg kimérendő) vagy a Derzsheokadasztrnál, azaz az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat járási hivatalánál (ha a területet nem adták át valamelyik hromada tulajdonába) a földrészleg tulajdonjogának átruházását és az engedély kiadását a műszaki dokumentáció elkészítésére a földrészleg kiméréséhez a helyszínen. A kérvénnyel együtt be kell nyújtani a földtulajdonrészhez való jogot igazoló tanúsítványt (szertifikátot) vagy egyéb dokumentumot.

Az önkormányzattól vagy a Derzsheokadasztrtól kapott engedéllyel valamelyik helyi földrendezéssel foglalkozó szervezethez, céghez, vállalkozóhoz kell fordulni, amely/aki kidolgozza a területre vonatkozó földrendezési tervdokumentációt. Fontos, hogy olyan okleveles szakemberek végezzék a munkát, akik jogosultak erre.

A dokumentáció alapján meg kell szerezni a földrészleg kataszteri számát a Derzsheokadasztrtól.

A kidolgozott és immár kataszteri számmal is rendelkező tervdokumentációt jóvá kell hagyatni az önkormányzattal vagy a Derzsheokadasztrral, amely az elkészítéséhez az engedélyt kiadta.

Ezután sor kerülhet a földrészleg tulajdonjogának bejegyzésére. Ehhez fel kell keresni az ingatlan-tulajdonjog állami regisztrációját végző személyt vagy hivatalt, a kérvényhez mellékelve a bejegyzéshez szükséges dokumentumokat, valamint a bejegyzési illeték megfizetését igazoló csekket. Végeredményben a tulajdonos megkapja a kivonatot az ingatlan (földrészleg) tulajdonjogának állami bejegyzéséről.

Mint látható, az eljárás nem ingyenes. A tervdokumentáció elkészítésének díja nem szabályozott, a megbízó és a megbízott közötti megállapodástól függ. A tulajdonjog legfeljebb öt munkanapon belül történő állami bejegyzéséért fizetendő illeték mértéke a mindenkori létminimum 0,1 része, vagyis körülbelül 250 hrivnya. Mód van ennél gyorsabb bejegyzésre is, ám ekkor az illeték mértéke jelentősen megnő.

Ha az önkormányzat vagy a Derzsheokadasztr nem adja ki az engedélyt a földrendezési tervdokumentáció elkészítésére – a tulajdonjog bejegyzésére a földtulajdonrészhez való jogot igazoló szertifikát alapján – a polgárnak jogában áll bírósághoz fordulni.  

hk