Támadás az energetikai rendszer ellen: következmények

Ukrajna az energiainfrastruktúráját ért orosz támadások után jelentősen visszafogni kényszerül az áramfogyasztást. Arról, hogy ez mit jelent, miként zajlik a helyreállítás, és mi várható még, a DW készített összeállítást.

Egész Európában keresik a hiányzó transzformátorokat

Az áramfogyasztást korlátozó kényszerintézkedések bevezetése az ukrán energetikai létesítmények ellen rakéták és úgynevezett kamikaze drónok segítségével végrehajtott támadások eredménye, amelyeket Oroszország október 10. óta váltakozó intenzitással folytat. E csapások következtében Ukrajnában az energetikai infrastruktúra mintegy 30 százaléka megsérült – közölte Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.

„Folytatódnak az orosz támadások az energiainfrastruktúra ellen. Megpróbálják tönkretenni az áramellátás minden láncszemét: a termelést, az alállomásokat, az elektromos hálózatokat” – idézi Haluscsenko szavait az Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata.

Hogy pontosan mit és hol semmisítettek meg az oroszok, azt az ukrán hatóságok biztonsági okokból nem közlik. A szakértők azonban úgyis tudják, hogy az ukrán energiarendszer leggyengébb láncszemei a transzformátorok, az alállomások és a nagyfeszültségű távvezetékek. Ezért az orosz hadsereg éppen ezekre céloz.

„Az oroszok többnyire nem a generációra (az áramtermelő létesítményekre – a szerk.) lőnek, hanem céltudatosan a hálózat áramellátását biztosító, nem védett alállomásokra mérnek csapást” – magyarázza Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energiaprogramokért felelős igazgatója. Elmondása szerint Ukrajna teljes energiakomplexuma körülbelül 50 GW energiát képes termelni, ebből ma körülbelül 11 GW sérült, van megszállás alatt vagy háborús övezetben. „A csúcsterhelés idején körülbelül 13 GW-ra van szükségünk. Vagyis nagy teljesítménytartalékunk van, de a probléma az, hogy az áramot kiadó és a fogyasztóhoz eljuttató rendszerek semmisültek meg” – mondja Omelcsenko.

Az Ukrenerhónál arról biztosítanak, hogy megfelelő eszközkészletet alakítottak ki a nagyfeszültségű elektromos hálózat gyors javításához, az EU-országok pedig segítenek megtalálni a javításokhoz szükséges hiányzó alkatrészeket. Ugyanakkor – amint arra Roman Fedorcsenko ukrán energetikai szakértő rámutat – Európában egyre nehezebb az alállomások és transzformátorok helyreállításához szükséges specifikus berendezéseket találni.

„Ukrajnában vannak készletek nagyfeszültségű kábelekből, nehéz azonban nagy teljesítményű transzformátorokat találni, mivel ezek gyártása rendkívül korlátozott” – mondja Fedorcsenko.

Mint kifejti, egy nagyfeszültségű alállomás építése során a transzformátorok paramétereit kifejezetten a megrendelő igényei szerint állítják be.

„Nagyon sokáig készülnek, és nem tartanak belőlük raktáron. Most személyes kapcsolatok révén folyik a transzformátorok keresése Európában – Lengyelországban, Bulgáriában, Németországban, ahol vannak olyan energetikai létesítmények, amelyek még a Szovjetunióval való együttműködés keretében épültek, hogy legalább néhány felszerelést kapjunk onnan” – mondja Fedorcsenko.

Még a közlekedési jelzőlámpán is takarékoskodnak

Az energiarendszert ért károk miatti megtakarítási kényszer a legkülönfélébb intézkedéseket szüli. Egyes régiókban korlátozzák az iparvállalatok villamosenergia-fogyasztását. Kijevben, Poltavában, Ternopilben, Vinnicjában és más városokban az elektromos tömegközlekedési eszközök egy része leállt. Kikapcsolták a közlekedési jelzőlámpákat és a közvilágítást. Ennek ellenére az Ukrenerho Nemzeti Energiavállalat több megyében, így Kárpátalján is kénytelen volt ideiglenesen korlátozni az áramellátást. És a menetrendszerű áramszünetek nem csak egy napra szóltak.

Jelenleg nyomatékosan arra kérik a polgárokat, hogy tudatosan közelítsenek az áramfogyasztáshoz: ne kapcsolják be feleslegesen a kazánt, mosógépet, mosogatógépet, vasalót – főleg csúcsidőben ne. Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter szerint a villamosenergia-fogyasztás legalább 20%-os csökkentése segít stabilizálni az ukrán energiarendszer működését az orosz támadások után.

„Az összpontosított orosz rakétatámadások első napjaiban az önkéntes fogyasztáscsökkentés átlagosan 10 százalékot tett ki. De az ellenség támadásai folytatódnak, és az energiarendszernek még nagyobb mentesítésre van szüksége” – mondta el a miniszter az ukrán országos hírcsatornák közös műsorfolyamában.

Mikola Politikin, a Misto Energy platform alapítója azt tanácsolja minden családnak, hogy vizsgálják felül a napi energiafogyasztásukat.

„Számítsák ki, mennyit spórolhatnak már most, ha kikapcsolják az elektromos kávéfőzőt, az elektromos bojlert, a számítógépet, a hajszárítót. Ellenőrizzék, hogy minden világítótestük LED-es lámpa-e, csak éjszaka mossanak, töltsék az elektromos autójukat, telefonjaikat. Lehetőség szerint ne használják a liftet, mert az nem csak az egészségre hasznos: nagy a kockázata annak, hogy az áramszünetek miatt hosszabb időre a liftben ragadnak” – sorolja Politikin a lehetőségeket.

Ugyanakkor a szakértőnek az a véleménye, hogy az ukránok „hazafias öntudatára” apellálva sokáig nem sikerülhet a szükséges mennyiségű áramot megtakarítani. Ezért szerinte a kormánynak már most arra kell ösztönöznie az embereket, hogy kétzónás „nappal/éjszaka” mérőórákat szereljenek fel differenciált áramdíjjal, és éjszaka fogyasszanak több áramot.

A fűtés bekapcsolása nem segít a helyzeten

Bár a kormány és a szakértők takarékosságra szólították fel a lakosságot, az energetikusok fogyasztásnövekedést észlelnek. Ennek oka a lehűlés, amelynek következtében az emberek bekapcsolták az elektromos hősugárzókat. Az energiafogyasztás ugrásszerű növekedésének semlegesítésére a kijevi hatóságok úgy döntöttek, hogy megkezdik a fűtési szezont.

Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ munkatársa ugyanakkor hibásnak tartja ezt a döntést, mert a hőerőművekben elégetett gáz hiányozhat februárban, amikor Ukrajnában hagyományosan fagyokra lehet számítani. Úgy véli, hogy a központi fűtés bekapcsolását el kellett volna halasztani két héttel, az elektromos hálózat kijavításáig.

„Jobb, ha most dolgozunk az emberekkel, és magyarázzuk el, hogy még nincs kritikusan hideg, öltözzünk melegen, mozogjunk, sétáljunk, igyunk forró teát, de ne kapcsoljuk be a fűtést vagy a hősugárzót, mert nincs elég gázunk. Ha nem most, akkor februárban fogunk fázni” – figyelmeztetett Omelcsenko a DW-nek nyilatkozva.

(zzz/dw.com)