Újabb menekülthullámot indíthat el a tél

Visszatérhetnek Európába az ukrán menekültek, számuk az ötmilliót is meghaladhatja. Az Unió néhány országában már most riadót fújnak, pedig az igazán nagy hidegek, amelyek tömegesen indíthatják útnak az embereket a háború sújtotta területekről, csak ezután következnek.

Évtizedek óta nem tapasztalt menekültáradat

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) múlt szerdai ülésén arról beszélt, hogy mintegy 14 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajnában Oroszország támadása miatt. Az MTI szerint a tisztviselő úgy fogalmazott: évtizedek óta nem tapasztalt gyorsaságú és nagyságú menekültáradatról van szó, amely nyomán világszerte több mint 103 millióra emelkedett a menekültek és otthonukat elhagyni kényszerültek száma.

Egyben felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna lakossága „a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között”, ideértve a polgári infrastruktúrában okozott további háborús pusztítást, ami „a humanitárius segítségnyújtást egy cseppé teszi a szükségletek tengerében”.

Télen visszatérhetnek a menekültek

Grandi helyzetértékelését támasztják alá Vit Rakušan szavai, aki az Európai Unió Tanácsában elnöklő Csehország belügyminisztereként Kijevből hazatérve egy interjúban jelezte: azok az ukrán menekültek, akiknek ideiglenes vízumot adtak ki az Európai Unióban, és hazatértek Ukrajnába, visszatérhetnek az EU-ba a tél beállta előtt.

„Ha valaki jelenleg kiutazott Ukrajnába és ott él, miután az EU valamelyik tagállamában már megkapta az ideiglenes menedékes státuszt, joga van visszatérni az EU-ba, ha a körülmények nem teszik lehetővé, hogy Ukrajnában tartózkodjon a télen” – jelentette ki a politikus a Radio Prague International műsorában, melyet a korrespondent.net idéz.

Elmondása szerint mintegy 4,3 millió menekült érkezett az EU-ba az év első felében, de közel ötödük már visszatért hazájába.

Európa megtelt?

Bár sokan hazatértek Ukrajnába, az EU bizonyos ré­giói máris megteltek. A DPA hírügynökség például Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszterre hivatkozva azt írta, hogy minél tovább tart a háború Ukrajnában, annál nehezebb Németországnak új menekülteket befogadni. Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta több mint egymillió menekültet regisztráltak hivatalosan Németországban, többnyire nőket és gyerekeket.

A DW összeállítása szerint számos német szövetségi tartomány félelmének adott hangot amiatt, hogy hamarosan elérik kapacitásuk határait, ami a menekültek befogadását és elhelyezését illeti. A tizenhat tartományból 12 még szeptember elején bejelentette az Ukrajnából érkező menekültek befogadásának ideiglenes felfüggesztését szállás és pénzügyi források hiánya miatt.

A helyi önkormányzatok néha úgy érzik, hogy a szövetségi kormányzat magukra hagyta őket a problémáikkal. Egyesek szerint Berlinnek egyszerűen nincs terve a probléma kezelésére. A rossz uniós szintű koordinációnak is betudják a helyzetet. Az Európai Unió évek óta vitatkozik a menekültek igazságos elosztásáról. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Lengyelország és Németország több mint egymillió embert fogadott be Ukrajnából, míg Franciaország – a népesség és a bruttó hazai termék alapján az EU második legnagyobb tagja – alig több mint 100 ezret.

Még többen jöhetnek

Gerald Knaus migrációkutató és szociológus szintén az EU-n belüli koordináció hiányát kárhoztatja. Ráadásul attól tart, hogy Putyin kíméletlen háborús stratégiája oda vezethet, hogy még többen hagyják el Ukrajnát ezen a télen. Pedig Németország máris több menekültet fogadott be, mint a 2015-ös nagy hullám idején – mutatott rá Knaus a DW-nek adott interjújában.

„Lehetséges, hogy ismét megduplázódik az ukránok száma Németországban. Az orosz háború célja az emberek menekülésre kényszerítése a kritikus infrastruktúra és a civil központok elleni célzott támadásokkal” – mondja.

„Terror” mint „katonai stratégia” – ez az, amit látunk. A kutató következtetése: „Németországnak és egész Európának fel kell készülnie egy még nagyobb menekültválságra abban a reményben, hogy ez nem fog bekövetkezni.”

Az elvándoroltak hűlt helye

Ukrajnának nem csak a harcok okozta pusztítással kell majd szembenéznie, amikor véget ér a háború. Igen súlyos demográfiai problémákra lesz kénytelen megoldást találni mielőbb, ezek egyike az elvándorlás – véli Ella Libanova akadémikus, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha nevét viselő Demográfiai és Szociális Kutatások Intézetének igazgatója.

Szerinte meg kell törni az uralkodó demográ­fiai folyamatokat.

„Először is – lehetőség szerint – elő kell segíteni honfitársaink külföldről való visszatérését. Másodszor, dolgozzunk azon, hogy megállítsuk a jobb sorsot remélő ukránok nagyarányú elvándorlását más országokba. Szó sincs semmiféle tiltó vagy korlátozó intézkedésről, csupán az elfogadható életkörülmények megteremtéséről. De ugyanilyen fontos feladat a belső menekültek visszatérése a normális élethez” – sorolta a szakértő a célokat és teendőket a korrespondent.netnek adott interjújában.

Európa befogadná a menekülteket

A kutató óvatosságra int azokkal a felmérésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a háború elől külföldre menekültek 70–80%-a úgy tervezi, hogy visszatér Ukrajnába.

„Ezeket az eredményeket nem szabad túlbecsülni. Nem azért, mert a szociológusok valamit rosszul csinálnak, hanem azért, mert az emberek nem mindig válaszolnak őszintén az ilyen kérdésekre. Ráadásul a tervek változhatnak. Kétségtelen, hogy akiknek Ukrajnában nem rombolták le az otthonaikat, akik tisztában vannak vele, hogy lesz munkájuk, nagy valószínűséggel visszatérnek, ha a háború nem tart több évig. Ellenkező esetben rosszabb a prognózis: a külföldön tartózkodóknak új életük lesz.

Libanova egyetért azzal a vélekedéssel, hogy Európa kész lenne befogadni az ukrán szakembereket.

„Végül is ki ment külföldre? A kutatási eredmények szerint 90%-uk városlakó. A vidéki lakosok, ha elindultak is, nagyrészt Ukrajna határain belül maradtak. Ennek a 90%-nak az oroszlánrészét Harkivból és Kijevből származó, gyermekekkel és unokákkal rendelkező nők teszik ki, akik az ukrajnai átlagnál jóval magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ráadásul az a nő, aki hozzászokott ahhoz, hogy segítséget várjon apjától vagy férjétől, nem kockáztatja meg, hogy egy másik országba menjen egyértelmű kilátások nélkül egyedül, hát még gyerekekkel. Tehát az önálló emberek mentek el, akik hisznek saját erejükben, alkalmazkodóképességükben, hogy munkát és lakhatást találnak, akik vállalkozó kedvűek, műveltek. És miért ne akarna örökre menedéket nyújtani nekik az öregedő Európa?” – teszi fel a kérdést Libanova.

Tartani a kapcsolatot

Libanova okfejtését támasztja alá az MTI múlt heti híre, miszerint az Ukrajnából elmenekült, Hollandiában menedékre lelt munkaképes felnőttek 83 százaléka talált munkát. A Dutch News angol nyelvű holland hírportál közölte az illetékes holland munkaügyi hivatal (UWV) adataira hivatkozva, hogy mintegy 46 ezer bejelentés érkezett olyan munkáltatóktól, akik az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ukrán állampolgárokat vettek fel. Jelenleg mintegy 55 ezer munkaképes korú ukrán menekült él Hollandiában – írták.

„Ma az a feladatunk, hogy tartsuk velük (a menekültekkel – a szerk.) a kapcsolatot, különösen az iskolásokkal – mutat rá Libanova. – […] Az anyának meg kell győződnie arról, hogy őt itthon várják: a munkáltató újra munkában akarja látni, a szomszédok emlegetik, hiányzik a barátainak. Tudnia kell, hogy az elpusztult lakásokat és infrastruktúrát helyreállítják. Egy percre sem érezheti magát elutasítva Ukrajna által. Tökéletesen megértem, hogy gazdaságilag most sem a társadalom, sem az állam nem tud segíteni a menekülteknek. De erkölcsileg megtehetik. Helytelen a gyerekeket az ukrán nyelv és történelem tanítása nélkül, egyszerűen az osztálytársakkal és a tanárokkal való kommunikáció nélkül hagyni” – véli a szakértő.

(zzz/dw.com/korrespondent.net/MTI)