A kárpátaljai magyarság megmaradásáért vívott küzdelmeiről szóló kötetet mutattak be Brüsszelben

Brüsszelben, az Európai Parlamentben mutatták be a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022) című tanulmánykötet angol nyelvű kiadását Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) címen november 15-én Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szervezésében a HUNINEU iroda közreműködésével.

A kiadvány címe már önmagában is beszédes. A szerzők célja volt ugyanis, hogy a nemzetközi közönség számára is érthetően, ugyanakkor tudományos igényességgel foglalják össze a kárpátaljai magyarság történetének a túlélésért és önazonosságért, politikai, nyelvi-oktatási jogokért folytatott küzdelmeinek legfontosabb, legviharosabb fordulópontjait 1944 és 2022 között. A kötet üzenete egyértelmű: mi, kárpátaljai magyarok a történelmi viharok ellenére a mai napig kitartottunk, talpon maradtunk – emelte ki az esemény ünnepélyes megnyitóján Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású EP-képviselője, hozzátéve: „Bízom benne, hogy 2022 után is ugyanígy kitart közösségünk és meg tud maradni szülőföldjén identitása, nyelve, kultúrája megőrzésével.” Ebben nagy szerepe van az anyaországnak, a jövőre nézve azonban nagy hatással van erre a nemzetközi közösség is – fogalmazott. „Ezért is fontos, hogy ma Brüsszelben bemutathattuk a kárpátaljai magyar kisebbség történetét. Remélem, kötetünk közelebb viszi olvasóinkat kis közösségünk mélyebb megértéséhez, a törekvéseinkkel való azonosuláshoz, hiszen a kárpátaljai magyarok nem kérnek mást, mint az ország keretein belül való egyenrangú bánásmódot, egyforma nyelvi, oktatási és egyéb jogokkal rendelkezni, mint a többségi nemzet” – húzta alá a politikus.

A képviselő asszony moderálásával zajló panelbeszélgetésen Szi­lágyi Zsolt, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnökségi tagja kifejtette, miért vállalták a könyv megjelenésének támogatását, majd Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke ismertette a kiadvány megjelenésének fontosságát és szükségességét.

„Ez egy hiánypótló kiadvány, hiszen Kárpátalja történetéről 1944 után még nem jelent meg angol nyelvű könyv. Különös érdekessége az, hogy valamennyi szerző a kárpátaljai magyar főiskola tanára” – közölte Brenzovics László, rámutatva: a mű egy rendkívül nehéz időszakban született meg, hiszen röviddel annak megírása után kitört az orosz–ukrán háború. „Ebben a könyvben részben történelmi szempontból elemzik az 1944–2022-es korszakot, annak eseményeit, a kárpátaljai magyarság törekvéseit, harcát a megmaradásáért, részben pedig két külön fejezetben elemzik az oktatásnak és a nyelvnek a helyzetét, hiszen a könyvből is kiderül, hogy a kárpátaljai magyarság az egész időszakban azért küzdött, hogy megmaradjon mint közösség, és ennek a küzdelemnek a legfőbb iránya az oktatás és a nyelv megmaradása, illetve az egyházainknak a fenntartása” – szögezte le a KMKSZ elnöke.

A szerzők – prof. dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, dr. Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke, dr. Molnár D. Erzsébet, a főiskola docense, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatója, dr. Váradi Natália főiskolai docens, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója és Darcsi Karolina főiskolai tanár, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára – ezután röviden bemutatták a kötet tartalmát: az elmúlt évtizedek megmaradásért folytatott küzdelmeit, melyeken keresztül szemlélteti a magyar kisebbség elmúlt nyolcvan évét.

Csernicskó István rávilágított: a legfőbb cél az volt, hogy elmondják, a kárpátaljai magyarság élni szeretne, fejlődni szeretne, és ragaszkodik azokhoz a jogokhoz is, melyekkel még néhány évvel ezelőtt rendelkezett. „A mi célunk nem a felforgatás, nem a rendbontás, nem a nyugalom megzavarása, hanem az, hogy bemutassuk azt – tudományos kutatásokra alapozott elemzések alapján –, hogy a kárpátaljai magyarságnak ahhoz, hogy meg tudja tartani nyelvét, kultúráját, identitását, szüksége van jogokra. És szükség van azokra a lehetőségekre, amelyek biztosítják az anyanyelvi oktatást, a magyar nyelv használatát különböző helyzetekben, a politikai érdekképviseletet és tulajdonképpen mindazt, amiről ez kötet szól” – mondta a Rákóczi-főiskola rektora.

„Benne van, hogy milyen történeti utat jártunk be, és az nagyon fontos, hogy itt, Brüsszelben is tudják és értsék mindezt, hiszen az ukrán narratíva nagyon hamar bekerül a brüsszeli köztudatba, viszont arra, hogy milyen lesz a háború utáni rendezése az etnikai viszonyoknak az országban, ahhoz kell, hogy értsék a mi pozíciónkat és helyzetünket is” – tette hozzá a beszélgetéshez Bocskor Andrea.

A brüsszeli könyvbemutató mellett kedden este sor került a VII. Kárpátalja Napra a belga főváros Magyar Kulturális Központ Brüsszel – Liszt Intézetben. A rendezvényen a TV21 Ungvár munkatársai által készített rövidfilmet is levetítik, mely összegzi a jelenlegi ukrajnai helyzetet, a kárpátaljai magyarság helytállását és a segítségnyújtását a háború közepette. Emellett Szűcs Nelli Jászai Mari-­díjas színművésznő a Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza című, dalokban és nótákban gazdag előadásában megeleveníti Fedák Sárit, a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjét is. Az előadás központi gondolata az elvándorlás és a szülőföld iránt érzett, soha el nem múló szeretet, melyet napjainkban oly sokan átéreznek...

CsA